A gödöllői kastély nem játszható át magánkézbe, ettől senkinek nem kell tartania

2025-10-16 18:51:45

Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.

- Első lépésként próbáljuk meg érzékeltetni, hogy milyen volumenű és időigényű előkészítő munka juttatta abba a helyzetbe a döntéshozókat, hogy október 13-án megtörténhessen a bejelentés.
- Meglehetősen messzire nyúlik vissza az összes feltétel megteremtése annak érdekében, hogy a bejelentés megszülethetett. Az olvasók egy része talán tudja, hogy a kastélyt működtető céget a Magyar Állam (több érintett minisztérium), Gödöllő Város Önkormányzata és egy magáncég alapította meg. A 2010-es évek óta szinte valamennyi európai uniós és hazai pályázatból ezért ki volt zárva a kastély, sem az állami tulajdonúak számára kiírt forrásokért nem indulhatott a magántulajdonos miatt, sem a magántulajdonú vállalkozásoknak kiírt pályázatokon az állami tulajdonrész okán. A közérdekű alapítványhoz kerülést megelőzően a magántulajdonos kivásárlásra került és az alapítványi tulajdonnal a forráshoz jutás lehetősége megteremtődött. A konkrét konstrukcióra, melyben felerészt az OTP Bank magántámogatása, felerészt az állam költségvetési támogatása szerepel, még nem volt példa Magyarországon. Ezért nagyon sok jogi, közigazgatási egyeztetés és három – ezzel a témával foglalkozó – kormányülés vezetett el oda, hogy a szerződést alá lehetett írni.

- Mennyire volt szempont a fejlesztési feladatok számbavétele során, hogy a még nem felújított épületrészek és a már közel 30 éve átadott szárnyak megújulása párhuzamosan történhessen meg?
- Harminc év alatt egy családi házban is sok minden tönkre megy, cserére éretté válik. A kastély azonban nem egy családi ház, hanem egy látogatott kulturális helyszín: 1996 óta nagyjából 10 millióan jártak itt.
Elavult a fűtési rendszerünk, folyamatosan toldozni-foltozni kell. Nincs klimatizálás a központi részeken, ami az egyre melegebb nyári hónapokban a műtárgyaknak és a látogatóknak sem tesz jót. Idén augusztusban volt olyan napunk, amikor négyszer kellett mentőt hívni a melegben rosszul lévő vendéghez. Harminc éve még nem volt ilyen környezetben kiépíthető központi páraszabályozó. Így a kollégák – főként a fűtési szezonban – vödörben viszik fel a kiállítási szobákba beállított csúnya gépekbe a vizet.
Ráadásul, ha a kápolnát, a Muzsikus-szárnyat kifestik, akkor a mellette lévő, 30 éve kifestett szárnyak nagyon koszosnak tűnnének majd. Számos példát tudnék még mondani, hogy miért nem volt kérdés, hogy a már felújított részekhez is hozzá kell nyúlni.

- Amint arra beszédében Orbán Viktor miniszterelnök utalt, a Lázár János által meghirdetett, úgynevezett, kastélyprogramba finanszírozási szempontból nem illeszthető bele a gödöllői műemlék, mivel ennek az épület-együttesnek a rekonstrukciója részben egy tőkeerős magáncég közérdekű kötelezettségvállalásából, részben kormányzati támogatásból származó anyagi forrásból valósulhat meg. Ezt többen is példaértékűnek nevezték, ami követendő és más, épített örökség esetében is megtörténhet a jövőben. Szerinted van ennek máshol is realitása?
- Határozottan gondolom, hogy igen. Csányi Sándor elnök úr lépése hiszem, hogy példát mutat majd. Angliában a műemlékvédelem és a felújítás alapja a magántőke, azaz: magánszemélyek és cégek adják össze az ehhez szükséges forrásokat. Franciaországban gondoljunk a Notre Dame felújítására, ahol több adomány gyűlt össze, mint amennyit végül felhasználtak. És Magyarországon is volt ennek példája bőven a II. világháborúig. A gödöllői kastélyt megépíttető Grassalkovich-család – például – a Nemzeti Múzeum építéséhez a teljes telket ingyen ajánlotta fel, melyet ma is élvez a közönség, még ha mára elfelejtődött, sőt, furcsává vált, hogy miként épülhetett meg a Nemzet Múzeuma egykor. (A felajánlott telket egyébként értékesítették és a befolyt vételárból vásárolták meg a múzeum ma is használt helyét – a szerk.) De a régi, egykoron a Blaha Lujza téren működött Nemzeti Színház telkét is a Grassalkovichok ajánlották fel.

- Nem tagadva, hogy hazánkban szinte minden ügy, döntés szinte azonnal politikai kérdéssé válik a közvélekedésben, fontos tisztázni bizonyos tényeket. Azt gondolom, nem csak a gödöllőiek, hanem más, akár környékbeli, akár távolabbi települések polgárai is örömteli fejlemény tanúi lehettek október 13-án. Mégis akadnak jócskán olyanok, akik szinte zsigerből, az esetek többségében a tények ismerete nélkül kritizálnak, vádaskodnak. Röviden és általánosságban: milyen alapvetésekre érdemes felhívni a kétkedők figyelmét?
- A MATE Alapítvány közérdekű, vagyonkezelő alapítvány. Csak a meghatározott célra használhatja az ingatlant, az államon kívül gyakorlatilag más nem szerezheti meg azt. Az alapítvány létrehozásakor – négy és fél éve is – sokan aggódtak, hogy majd mi lesz a kastéllyal, be fog zárni. Ehhez képest még több látogatót tudtunk fogadni, új műtárgyakkal gyarapodtunk és számos ingyenes programot is tudtunk kínálni a közönségnek. Ez a felújítást követően is így lesz.
Az OTP Bank támogatása tényleges támogatás, a pénzintézet nem kért és nem kap ellenértéket érte, nem fog a bevételből részesülni.
Ma Magyarország egyik, a külföldiek által leglátogatottabb vidéki műemléke a gödöllői kastély. Szerintem mindenki egyetért azzal, hogy az állam és az OTP Bank összefogásával végre nem kell szégyenkeznünk és magyarázkodnunk majd előttük a romos szárnyak miatt.
Sokan mondják azt is, hogy a korábban felújított részekhez nem kell hozzányúlni. Válaszom erre – mint korábban említettem – az, hogy nagyon is szükséges a már látogatható részek rendbetétele.

- A legtöbb kommentelői dezinformáció a tulajdonjogi viszonyokkal összefüggésben jelent meg. Segítenél tisztázni, hogy mi az alapvető különbség az épület-együttes és az ezt működtető gazdasági társaság tulajdonosi köre között? Kevésbé kifinomultan kérdezve: átjátszható a gödöllői kastély magánkézbe?
- A kastélynak, mint ingatlannak a tulajdonosa a Magyar Állam által alapított közérdekű vagyonkezelő alapítvány. Az alapítvány egyben a kastélyt üzemeltető kft-nek is többségi tulajdonosa, de ebben Gödöllő Városának is van tulajdonrésze. Az alapítvány csak és kizárólag az átadáskor meghatározott célokra használhatja a kastélyt. Én magam jogász végzettséggel rendelkezem. Azt tudom mondani, hogy nagyon sok jogszabály, szerződés és gazdasági feltétel biztosította be ezt a konstrukciót, hogy ne lehessen átjátszani magánkézbe az ingatlan-együttest. Ettől senkinek nem kell tartania.

Ujváry Tamás (balra) Csepreghy Nándor miniszterhelyettes (ÉKM) és Lázár János miniszter (ÉKM) táraságában a gödöllői kastélyban

- A várhatóan kilenc évig tartó fejlesztési folyamat nem csak a gödöllői kastély és hozzátartozó park egykori pompájának visszaállítását szolgálja, hanem más területekre is várhatóan kedvező hatással lesz. Gazdasági és fenntarthatósági szemszögből nézve, milyen tendencia várható?
- Abban bízunk az előzetes számítások alapján, hogy bár majdnem kétszeresére nő a használt terület, a modern, energiahatékony rendszereknek köszönhetően a fűtés és a világítás költségei nem fognak változni.
Az új területek új bevételt hoznak majd, amik segítik a fenntartást. Ráadásul, a felújított kastély várhatóan jóval több látogatót vonz majd. Nyilván kellenek új kollégák is, de azt várjuk, hogy összességében a kastély gazdálkodása, anyagi lehetőségei lényegesen javulnak majd.

- A bővülés, ha nem is azonnal, de mindenképpen hatással lehet a helyi és környékbeli munkaerő-piaci folyamatokra, illetve az idelátogató hazai és külföldi turisták a város kereskedelmi- és vendéglátó-ipari egységeiben a többet költhetnek. Miként látod: milyen mértékben számolhatnak az itt élők, a helyben vállalkozást működtetők ezekkel a kedvező hatásokkal?
- A Turisztikai Egyesület Gödöllő éppen azért jött létre, hogy a városba érkező turisták ne csak egy szolgáltatást vegyenek igénybe. Ebben nagyon sok feladat van előttünk. Abban biztos vagyok, hogy mindenki célja, hogy a helyi és környékbeli vállalkozások erősödjenek majd a felújításoknak is köszönhetően. Ha nem csak 1-2 órás program lesz a kastélyt megnézni, hanem jóval több, akkor a látogatók nagyobb része akar majd egy étterembe, kávézóba beülni, esetleg itt is aludni és más látnivalót is felkeresni.

- Vannak-e már konkrét tervek arra vonatkozóan, hogy a romos épületrészeket milyen tartalommal – ha úgy tetszik, élettel – töltitek meg?
- Természetesen, az egyes épületek funkcióira konkrét elképzelésekkel rendelkezünk. Ezeket nem most találtuk ki, az alapkoncepciók 30 éve változatlanok a kastély kapcsán. Nagyon tisztelem az elődeim munkáját. Ugyanakkor, a mai látogatói igényekhez és a lehetőségekhez mérten ezeket frissítettük, konkretizáltuk. A COVID alatti zárvatartást – például – arra is felhasználtuk, hogy valamennyi, a kastélyban dolgozó munkatársat és munkaterületet megkérdeztük, ha felújítás lesz, akkor milyen szempontokat érdemes figyelembe venni. Ezek most rendkívül hasznos dokumentumok lesznek.

- Válaszaidból kiindulva, irigyellek is meg nem is. A sokszor nehezen védhető és magyarázható rosszindulatú, tehát nem építő jellegű megjegyzések, bírálatok miatt nem cserélnék Veled. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a gödöllői kastély csaknem 280 éves történetében kevesen voltak/vannak olyan személyek, akik tevékeny részesei lehettek a barokk remekmű történetét érintő sorsfordító mozzanatoknak.
- Az életem minden pillanatát megtiszteltetésnek veszem, amit a Gödöllői Királyi Kastély igazgatójaként élhetek meg. Akkor is hálás és büszke voltam a feladatokért, amikor a napi működtetés is kihívásokkal teli volt. Akkor is így éreztem, amikor a COVID alatt be kellett zárni. És akkor is, amikor az elmúlt években egyre több látogatót fogadtunk, egyre több műtárgyat vásárolhattunk, vagy szép programokkal örvendeztethettük meg az érdeklődőket. A felújítás nagy feladat lesz, de örömmel állunk elébe.
Megkönnyebbülés, hogy hamarosan már nem kell telente félni, hogy beszakad-e az udvarmesteri ház tetőzete, vagy ázik-e falkép, hanem büszkén mutathatjuk meg a magyar és külföldi vendégeknek a régi pompájában tündöklő teljes gödöllői kastélyt.

Kapcsolódó cikk: Azt kell, mondjam, a gödöllői kastély felújítása világszenzáció