Jöttek-mentek a gödöllői közpénz-milliárdok…
A gödöllői képviselőtestület tagjai a május 21-én lezajlott tanácskozásukon néhány perc alatt „megvitatták” a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium tagjai egyhangú szavazással elfogadták azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2025. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.A település 2025-ös gazdálkodását összefoglaló zárszámadásnak – miként az elmúlt években – nem csak a polgármester, hanem első számú helyettese, Bárdy Péter is előterjesztője volt. Az alpolgármester szóbeli kiegészítésében – többek között – felsorolta a számhalmaz legfontosabb paramétereit, kitérve a működésre és a kisebb-nagyobb fejlesztést szolgáló projektekre fordított tételekre.
A GDL Pelikán Szövetség Gödöllőért Egyesület képviselői közül Török Sándor szólt hozzá a napirendhez. Az „ellenzéki” városatya egy kérést fogalmazott meg: belátható időn belül szeretne látni egy olyan beszámolót, ami hitelesen mutatja be a nemrégiben lezárult városháza-projekt pénzügyi adatait.
Ami a papíron szereplő számadatokat illeti, a terjedelmes dokumentáció tanúsága szerint 2025-ben a gödöllői költségvetés 16,034 milliárd forintos (egy évvel korábban 15,426 milliárd forint) bevételre tett szert, amiből csaknem 11,663 milliárd forintot (egy évvel korábban 10,101 milliárd forint) költöttek el. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a betétlekötések és betétfeloldások következtében a pénzforgalmi teljesítés 70,614 milliárd forintra rúg, kiadási oldalon pedig ez a tétel 66,243 milliárd forintot tesz ki.
A kimutatás szerint az alaptevékenységből eredően 4,371 milliárd forintos pénzmaradvány keletkezett, amiből 1,219 milliárd forint kötelezettséggel terhelt. Az idei költségvetésbe beépített maradvány 4,2 milliárd forint, míg 170,9 millió forintot szabad maradványként nevesítettek. Az összegből 125 millió forintot pályázati előkészítési feladatok finanszírozására és pályázati önrészre kívánnak fordítani.
A remélténél kevesebb iparűzési adót fizettek be a gödöllői vállalkozások A közhatalmi bevételekből (döntően helyi adók) 5,658 milliárd forintos nagyságrendben tervezett forrás (építményadó, telekadó, iparűzési adó, idegenforgalmi adó, kommunális adó) az év végére 5,489 milliárd forintra rúgott (-3%). A helyi végek a reméltnél (4,25 milliárd forint) 297 millió forinttal fizettek be kevesebbet (3,953 milliárd forint) a gödöllői közkasszába. A 2016 januárjában történt bevezetése óta rendszeresen komoly vita és ellenérzés tárgyát képező kommunális adóból 250,8 millió forint folyt be 2025-ben, mintegy 15 millió forinttal több, mint egy évvel korábban.
Majd 10 százalékos állami többletforrás, egyharmados szolidaritási adó-növekmény Tavaly az állam megközelítőleg 3,421 milliárd forinttal (2024-ben 3,114 milliárd forint) támogatta a gödöllői önkormányzat működését (+9,9%). A város kedvezőnek mondható gazdasági teljesítőképességét az is tükrözi, hogy a magas adóerő-képességből eredeteztethető, akár a „gazdagság büntetéseként” is felfogható szolidaritási hozzájárulásként 1,340 milliárd forintot (tavaly 1,005 milliárd forint) vontak el a gödöllői közkasszától (+33,3%).
A városháza-projekt vitte el a fejlesztési pénzek csaknem felét Nem kevés időt venne igénybe a behatóbb elmélyülés a zárszámadási előterjesztés tételei között, hogy – főként a kiadási oldalon – teljes képet kapjunk arról, papíron milyen pénzmozgásokat hajtatott végre a gödöllői településvezetés az elmúlt esztendőben.
Egy területről, a felhalmozási (fejlesztés és felújítás) kiadásokról azonban érdemes szót ejteni. Erre a célra összességében elköltött 1,781 milliárd forintból jelentősebb tétel az alábbiak megvalósítására jutott 2025-ben: • polgármesteri hivatal Szabadság tér 6. szám alatti épületének átépítése és bővítése 882 millió forint • városi piac fejlesztése 249,7 millió forint • út-, járda-, gyalogátkelőhely- és parkoló-építés 244,5 millió forint • létesítmény felújítások 177,2 millió forint • szennyvíztelep- és szennyvízhálózat rekonstrukció 62,6 millió forint • csapadékvíz-elvezetés 35,9 millió forint • informatikai fejlesztés 35,2 millió forint
Szerteágazó palettát érintettek a működési kiadások A korábbi városháza-épület (Szabadság tér7.) helyén kialakított főtéri létesítmény (közösségi- és irodahelyiségek) üzemeltetése közel 45,8 millió forintba került az elmúlt esztendőben, amiből 7,5 millió forint a nyilvános WC működtetését szolgálta. Érdemes megemlíteni, hogy a helyi közösségi közlekedés 192 millió forintba, míg a képviselőtestülettel kapcsolatos kiadások finanszírozása 167 millió forintba került a gödöllői adófizetőknek. Ezen felül a tavaly szeptember 1-jétől a Semmelweis Egyetem fenntartásába került szakrendelő 33,7 millió forintos támogatásban részesült. A Táncsics Mihály úti Szűcs Lajos Sportcentrum üzemeltetésére 30,7 millió forintot költöttek a város pénzéből, míg a sportfeladatokra 50,8 millió forint jutott (ebből az összegből az alsóparki jégpálya működtetésére 29,9 millió forintot fordítottak)
Tavaly (sem) panaszkodhattak azok, akik a „külcsínre” fordított forrásokat kezelték. Az elmúlt évben ugyanis mindent egybevetve 180,3 millió forint jutott a propaganda-tevékenységet segítő és előtérbe helyező, önként vállalt feladatokra. Az összegbe tartozik a városi marketing, a kommunikáció, a kiemelt- és egyéb közterületi rendezvények, az Advent, a Gödöllő60 jubileumi év, a nemzeti ünnepek, valamint a Szabadság Napja költségeinek kifizetésére nyújtott anyagi segítség. Különféle helyi szervezetek (civilek, művészeti csoportok, alapítványok) támogatására csaknem 65 millió forintot használtak fel 2025-ben.
|
Kulturális programok a gödöllői kastélyban
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|