A gödöllői városvezetés tagjai november 20-i ülésükön felülvizsgálták és módosították a helyiadókról szóló önkormányzati rendeletet, ami 2026. január 1-jén lép hatályba. Az adónemek összegének emelését az önkormányzat gazdasági mozgásterének szűkülése, nevezetesen: a jórészt stagnáló bevételek és a növekvő kiadások közötti, főként az inflációnak köszönhető „rés” tágulása teszi indokolttá, valamint az, hogy van olyan adónem, aminek mértékéhez az elmúlt 5 (építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó), illetve 10 évben (kommunális adó) nem nyúlt hozzá a képviselőtestület.
Egy híján 30 esztendeje, hogy Gödöllőre költözött Sándor Csaba, a sokak által „szendvicsemberként” ismert, a város mindennapi életének arculatához annak idején szokatlan újdonsággal hozzájárult fiatal, aki mára elhagyta az ötödik ikszet. Csaba nemrégiben azzal hívott fel, hogy egyre gyakoribban találkozik a fiatalok motiváció és tenni akarás nélküli mentalitásával, és szeretné, ha cseppet sem zökkenőmentes életútjának megismertetésével segíthetne nekik ezen változtatni. Ez volt az apropója és a kiindulópontja beszélgetésünknek, amiből – reményeink szerint – sok jó gondolat továbbvihető és számos következtetés levonható.
A Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó OPUS ENERGETIKA Csoport gödöllői központi gázhálózati elosztóraktárának átadásával új időszámítás kezdődött a kelet-magyarországi régió energiaellátásának logisztikai támogatásában. A 2.700 négyzetméteren, több mint 1,1 milliárd forintból megvalósult beruházás stratégiai jelentőségű mérföldkő a térség energetikai biztonságának fejlődésében. A november 20-án lezajlott átadón dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere, valamint Konczné Kondás Tünde, az OPTESZ OPUS Zrt. vezérigazgatója is hangsúlyozta: az új fejlesztés hozzájárul az ország gazdasági erejének, emellett a térségi közösségek megtartó erejének növeléséhez is.
Ebben az évben – a paradicsom mellett – szamócatermesztésbe kezdtek Veresegyházon. Az első termést október utolsó hetében ünnepélyes keretek közt mutatta be Márkus Zsolt, a Veresi Paradicsom Kft. tulajdonosa. Az eseményen a paradicsom és a szamóca termesztéstechnológiája közti különbségről, a megvilágítással (konténerben, LED-es világítással fejlődnek a növények) és akvapóniával (élelmiszertermelési eljárás, amiben a vízművelés és hidroponika módszerei egyszerre vannak jelen egy szimbiotikus közegben) kapcsolatos konzorciumi kutatásokról is szó esett.
A gazdasági társaság vezetése nemrégiben úgy döntött, hogy az energiafelhasználás szempontjából előnyösebb növény termesztésére állnak át. A szamóca ugyanis jóval kevesebb fűtéssel és világítással beéri, mint a paradicsom. Ugyanakkor, fejleszteni szükséges a termesztéstechnológiáját: teljesen új víztisztítási technológiát és más öntözési rendszert kellett bevezetni, mi több eltérő a klímavezérlési, a biológiai növényvédelmi igénye is. Mindezek fejlesztéséhez konzorciumi kutatás indult a gödöllői központú Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel (MATE), a Bay Zoltán Kutatóközponttal és a Carbotech Magyarország Kft.-vel közösen.
Az eseményről a Veresegyházi Városi TV készített képes beszámolót, aminek részleteit az alábbi tudósításból ismerhetik meg az érdeklődők.