Idén február 26-a volt az a nap, amikor a városvezetés megtárgyalta és elfogadta az önkormányzati rendszer 1990 óta íródó történetének 36. gödöllői költségvetését. A település 2026. évi büdzséjét – várospolitikai állás- és üléspont szerint – eltérő jelzővel lehet illetni. Talán a „forrásszegénység” és az egyes, nem kötelező feladatok esetében fellelhető „túlzott költekezés” lehetne a két véglet. A képviselőtestület tagsága 30 perces szóbeli kiegészítés (Gémesi György 7 perc, Bárdy Péter 23 perc), majd 61 perces, hozzászólásokkal telt „vita” után 11 igen szavazattal, valamint 3 tartózkodással a több mint hat év elteltével megújult és kibővített városházi épületben biztosított zöld utat a Gödöllő idei gazdálkodásának irányszámait tartalmazó települési költségvetésnek. Ilyen legutóbb 11 éve történt, még az időközben lebontott Szabadság tér 7. szám alatt...
Néhány gondolat Gödöllő zenei életéről, ami igazán országosan is jellemző. Lassan ott tartunk, ha torzított gitár szólal meg egy zenekarban, és nem vagy valakinek a valakije becsukódnak a kapuk, ajtók. Van a városnak néhány reprezentatív előadója, ők visznek mindent. Pénzt, paripát, fegyvert... Nem érdemtelenül, ezt hangsúlyozom! De! Ezt a települést 15 évvel ezelőtt „Rock City”-nek hívták! Jöttek ide mindenhonnan fiatalok, találtak programot maguknak. Ma az egyetlen Trafó próbálja betölteni azt a szerepet, amit azelőtt 4-5 klub oldott meg. A kultúrházban csak nyakkendős programok vannak, a városnapon a drága haknizók viszik el a pénzt! Egy-egy előadó gázsijából szervezni tudnánk egy kisebb fesztivált. Ebben a városban van néhány nagy színpadra való rock zenekar, lemezeik, klipjeik, hazai és külföldi fellépéseik vannak. Ha szerepelni akarnak, mehetnek a koncertre alkalmatlan teraszra, jobb esetben... Itt egyszerűen nincs lehetőség, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjanak. Majd a nép eldönti, kell-e neki ez e zene, vagy nem! Ne mondják már meg, amolyan ez van, ezt kell szeretni módon, hogy mi a jó!
1992-ben az Alsópark szabadtéri színpadán részese voltam egy saját rendezésű fesztivál szervezésének. Délután három órától este tízig 7-8 zenekar hangoskodott, de senki nem reklamált, nem jelentett fel minket. Pedig nem a Muzsika TV nótái szóltak ott, hanem a kor rock slágerei. Mégis tele volt a domboldal, sétáló emberek megálltak, ha tetszett maradtak, ha nem tovább mentek. Több száz, esetleg ezer érdeklődő volt ott, pedig nem volt büfé, nem volt ott semmi, csak a fű, ahova le lehetett ülni.
Egy hasonlót szeretnénk összehozni jövő júniusban. Egyelőre puhatolózás szintjén tart a dolog. Akit megkerestem eddig (nem hivatalosan), még nem válaszolt az ötletre, aki meg igen, inkább ne tette volna... Itt tart most a mi kis elgondolásunk, meglátjuk, mire megyünk... Pleizer László
Addig is, egyfajta kedvcsinálónak egy gödöllői rockbanda, a Helo Zep! új klipje
2026. március 10., kedd, Ildikó
