Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
Több mint 5.000 új hallgató képzésével kezdődött el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) második tanéve. Csák János kulturális és innovációs miniszter a Gödöllői Királyi Kastélyban rendezett országos felsőoktatási tanévnyitó ünnepségen kiemelte, hogy a kormány a felsőoktatást nem költségvetési tételnek tekinti, hanem stratégiai befektetésnek, ugyanazon a „polcon” van, mint a családpolitika.
- Partnernek kell lenniük a hallgatóknak, az egyetemeinknek és a kormányzatnak ahhoz, hogy kiaknázzuk a potenciált, amely ebben a csodálatos országban lakozik. A felkínált partnerséghez jó partnereket találtunk, olyan egyetemeket, amelyek korszerű, versenyképest tudást adnak a hallgatóknak – fogalmazott Csák János szakminiszter.
Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának elnöke köszöntőjében a hallgatókat szólította meg. Mint mondta, ma az agrárium, és különösen az élelmiszergazdaság rendkívül innovatív ágazatnak számít, amelyben professzionális IT ismeretekkel rendelkező, nyelveket beszélő fiatalokra van szükség, a szellemi erőforrások szerepe pedig felértékelődik. Ennek megfelelően arra bíztatta az elsőéveseket, hogy 3-5 év múlva olyan tudással távozzanak az egyetemről, amellyel akár a gyakorlatban, akár a tudományos életben, akár az élet minden területén fennálló versenyben kiválóan helyt tudnak állni.
Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora ünnepi beszédében arról beszélt, hogy az egyetem megalakulása óta folyamatos emelkedő pályán halad. - Habár, nehéz időszakot tudhatunk magunk mögött, hiszen a pandémia és a háborús helyzet egyaránt sújtotta az elmúlt éveket, azt kell, mondjam, a MATE mégis szerencsés csillagzat alatt született. Informatikai, robotikai, precíziós technológiai és innovációs kínálatunk ugyanis egybeesik a fiatalok képzés iránt támasztott elvárásaival és már megalakulásunk óta folyamatosan emel ki minket a hazai és nemzetközi versenytársaink közül.
Mint mondta, egy egyetem akkor működik valódi universitasként, ha az oktatás és kutatás mellett hangsúlyt helyez a kultúra és a sport magas szintű művelésére. Ezért a MATE működési filozófiájának alapvetése, hogy a korszerű működést a minőségi oktatás, a sport és a kultúra triumvirátusának egységében alkossa meg. Forrás: MTI/MATE
A Gödöllői Királyi Kastély lovardájában szeptember második munkanapján lezajlott eseményen esküt tettek az elsőéves hallgatók, doktoranduszokat iktattak be, valamint kitüntetéseket és díjakat adtak át. Az utóbbiak táborához tartozott két, gödöllői születésű szakember. Dr. Bodó Szilárd Babérkoszorús Emlékérmet vehetett át, míg dr. Jilly Bertalan – közel négy évtizedes tevékenységéért – Oktatói Szolgálati Emlékérem kitüntetésben részesült.