Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében a négy esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Mire szolgál a farmmenedzsment szoftver? Milyen technológiát alkalmaznak a precíziós tehenészetben? Mivel helyettesítenék a fogyatkozó beporzókat a modern agráriumban? Ehhez hasonló kérdéseket kellett megválaszolnia annak a több mint 16.000 középiskolásnak, akik a gödöllői központú Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) támogatásával megvalósuló Nagy Diák Agrárteszt 2. online vetélkedőn versenybe szálltak.
Rédler Zalán, a Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium diákja volt az egyetlen, aki hibátlanul teljesítette a Nagy Diák Agrárteszt 2. döntőjét, így kerülhetett fel a dobogó legfelső fokára. A fiatal tehetség a hétköznapokban papagájokkal foglalkozik, így nem áll tőle messze a takarmányozás sem.
A dobogó második fokára Varga Dávid, a Fehérgyarmati Deák Ferenc Gimnázium és Kollégium diákja, a harmadik fokára pedig Mihalovics Máté, a Mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium diákja állhatott. A három dobogós igen értékes nyeremények – egy görögországi nyaralás, egy okostelefon és egy alumíniumvázas mountain bike kerékpár – közül választhatott.
- A vetélkedő elsődleges célja az volt, hogy a pályaválasztás előtt álló diákok közt népszerűsítsük a mezőgazdaság legújabb vívmányait. Bátran mondhatjuk, hogy elértük a célunkat, hiszen 402 iskolából összesen több mint 16.000 diák töltötte ki az online kvízt, a legnagyobb városokból és a legkisebb falvakból egyaránt. Rendkívül fontos, hogy ezeket a fiatalokat, akik legjobbak generációjukból, megnyerjük a jövő agráriumának – emelte ki dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora az Educatio kiállításon január 13-án megrendezett ünnepélyes eredményhirdetésen.
A MATE támogatásával megvalósuló Agrártesztben nemcsak a diákok, hanem az iskolák is versenyeztek. A Fehérgyarmati Deák Ferenc Gimnázium és Kollégiumból 283 diák vett részt a versenyben, így a DUE felajánlásával 150 ezer forint hozzájárulást nyertek a tavaszi osztálykiránduláshoz. Forrás: MATE Médiaközpont