Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében a négy esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
Miután a gödöllőiek tököli pontvesztése másnapján a Tura megtette azt a szívességet Szász Ferenc társulatának, hogy döntetlent játszott a Tápiószecső ellen, a bajnoki idény utolsó fordulójára maradt a döntés, hogy városunk tizenegye bebiztosítsa magának az ezüstérmet. Ehhez nyerni kellett a sereghajtó Pilisszentiván vendégeként.
Az első játékrészben még akadozott a gödöllői gépezet: az embernek esetenként olyan érzése támadt, hogy a vizitálók egyfajta gól elleni szérum hatása alatt terelik a bórgolyót. A térfélcserét követően azonban – szerencsére – beindult a GSK hengere, és Szász Ferenc társulata valóságos gálaelőadással búcsúztatta a bajnoki szezont. A gödöllői találatokon a mesterhármast jegyző Koziorowski Richárd, a duplázó Kaiser László, valamint a szimplán eredményes Józsa Tamás osztoztak. A szépen csillogó ezüstérem viszont az egész csapat érdeme!
Pest megyei I. osztályú bajnokság, 30. forduló: Pilisszentiván SE – Gödöllői SK 0-6 (0-0) Gólszerzők: Koziorowski Richárd (3), Kaiser László (2), Józsa Tamás. A Gödöllői SK csapata 63 ponttal (18 győzelem, 9 döntetlen, 3 vereség), 67-29-es gólkülönbséggel a tabella 2. helyén végzett a 2016/2017-es bajnoki évadban.