A gödöllői városvezetés tagjai november 20-i ülésükön felülvizsgálták és módosították a helyiadókról szóló önkormányzati rendeletet, ami 2026. január 1-jén lép hatályba. Az adónemek összegének emelését az önkormányzat gazdasági mozgásterének szűkülése, nevezetesen: a jórészt stagnáló bevételek és a növekvő kiadások közötti, főként az inflációnak köszönhető „rés” tágulása teszi indokolttá, valamint az, hogy van olyan adónem, aminek mértékéhez az elmúlt 5 (építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó), illetve 10 évben (kommunális adó) nem nyúlt hozzá a képviselőtestület.
Egy híján 30 esztendeje, hogy Gödöllőre költözött Sándor Csaba, a sokak által „szendvicsemberként” ismert, a város mindennapi életének arculatához annak idején szokatlan újdonsággal hozzájárult fiatal, aki mára elhagyta az ötödik ikszet. Csaba nemrégiben azzal hívott fel, hogy egyre gyakoribban találkozik a fiatalok motiváció és tenni akarás nélküli mentalitásával, és szeretné, ha cseppet sem zökkenőmentes életútjának megismertetésével segíthetne nekik ezen változtatni. Ez volt az apropója és a kiindulópontja beszélgetésünknek, amiből – reményeink szerint – sok jó gondolat továbbvihető és számos következtetés levonható.
A Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó OPUS ENERGETIKA Csoport gödöllői központi gázhálózati elosztóraktárának átadásával új időszámítás kezdődött a kelet-magyarországi régió energiaellátásának logisztikai támogatásában. A 2.700 négyzetméteren, több mint 1,1 milliárd forintból megvalósult beruházás stratégiai jelentőségű mérföldkő a térség energetikai biztonságának fejlődésében. A november 20-án lezajlott átadón dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere, valamint Konczné Kondás Tünde, az OPTESZ OPUS Zrt. vezérigazgatója is hangsúlyozta: az új fejlesztés hozzájárul az ország gazdasági erejének, emellett a térségi közösségek megtartó erejének növeléséhez is.
Szada Nagyközség Önkormányzatának gondozásában 2015 karácsonyára megjelent a Gödöllőn élő, korábban a Grassalkovich-kastély felújítási munkálatait miniszteri biztosként és történészként egyaránt felügyelő Varga Kálmán: Szadai kúriák és villák című kötete.
A tudományos igényű munka a településen található 19. századi nemesi kúriák és nagypolgári villák történetét dolgozza fel, építésüktől kezdve egészen napjainkig. Az építészeti elemzésen túl áttekintést kapunk benne az épületekben élő-lakó családok sorsáról, a legérdekesebb személyiségekről, sőt, külön fejezet szól a kúria- és villalakókhoz köthető, a szájhagyományban máig élő érdekes anekdotákról és históriákról is. A gazdag képanyaggal illusztrált könyv nem csupán helytörténeti jelentőségű, hanem turisztikailag is hiányt pótló feldolgozás: segítségével akár be is járható a település izgalmas építészeti öröksége, bepillantást engedve a szadai kúriaépítészet és a száz év előtti polgári életmódot tükröző nyaralók és villák világába.