Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében a négy esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma három éve hirdet pályázatot a négy esztendeje rendeletbe foglalt Minősített Könyvtár cím elnyerésére. A pályázat célja a minőségfejlesztés és a minőségirányítás módszereinek alkalmazásában kiemelkedő teljesítményt nyújtó könyvtárak és könyvtári tevékenységet folytató szervezetek munkájának elismerése.
A Minősített Könyvtár címet elnyerő intézmények a Magyar Kultúra Napja alkalmából január 22-én megrendezett központi ünnepségen vehetik át a díszoklevelet, ami öt évig jogosítja fel őket a cím használatára. A Minősített Könyvtár cím birtokában a könyvtárak pályázhatnak a Könyvtári Minőségi Díj elnyerésére.
Idén a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ vezetése is hivatalos volt a Nemzeti Színházban lezajlott kultúra napi eseményre, ahol Fülöp Attiláné igazgató (képen balra) Balog Zoltán minisztertől és Halász János kultúráért felelős államtitkártól vette át a Minősített Könyvtár címet igazoló dokumentumot. A gödöllői siker értékét növeli, hogy a városunk közművelődési intézménye az első, amely a települési fenntartású könyvtárak közül kiérdemelte az elismerést. A másik két jutalmazott intzémény idén a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Könyvár és Levéltár, illetve a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár lett.
Korábban a legnagyobb könyvtári szakmai elismerést az Év Könyvtára cím jelentette, amit a gödöllői – akkor még Juhász Gyula nevét viselő – intézmény 1996-ban nyert el. Első ízben 2011. november 3-án adták át a Minősített könyvtár címet, aminek a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának, valamint a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárának kollektívája örülhetett. Tavaly január 22-én az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár képviselőjével rázott kezet a szaktárca vezetője.