Vissza normál nézetbe Nyomtatás
KÖZ-ÉRDEKLŐDÉS

A kastély iránti elkötelezettség rajtam ragadt, mint szamáron a fül

2025-10-20 18:23:00

Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket. De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.

- Túlzás nélkül állítható, hogy ha szóba kerül a gödöllői kastély, történészszakmai kérdésekben megkerülhetetlen, hogy ne kérnék ki a véleményed. Most is így van/lesz?
- Amikor az ember számára amolyan élethivatássá válik a magyar múlt és építőművészet egyik nemzetközi jelentőségű műemlék-együttesének ügye, azt semmilyen körülmények között nem képes félredobni, mint egy fölösleges tárgyat. Én így voltam és vagyok ma is a kastéllyal… …talán az utóbbi években a kastélyról írott könyveim is példák lehetnek erre.
Ami a konkrét kérdést illeti: igen, a kastély vezetői évek óta számítanak a tudásomra és a tapasztalataimra, elsősorban tudományos és műemléki kutatások vonatkozásában, de építészeti-restaurálási kérdésekben és egyes fejlesztési koncepciók kimunkálásában is. Számomra egyszerre megtiszteltetés és öröm, hogy így alakult, és remélem, hogy ez a minap bejelentett fejlesztési program megvalósítása során is így marad.

- Ugorjunk vissza néhány évtizedet az időben. Mikor és mi váltotta ki nálad, hogy ennyire behatóan foglalkozz a gödöllői barokk épület-együttes történetével, sorsával?
- Fiatalon leginkább a középkor vonzott, különösen az Árpád-kor szakrális építészete. Olyannyira, hogy egyetemistaként már részt vettem kutatásokban is, például, Bélapátfalván a ciszterci apátsági templom felmérésében, műegyetemi építész hallgatókkal közösen. Aztán a sors szeszélye folytán Gödöllőre kerültem, ahol „csak” az ország egyik legjelesebb barokk műegyüttese állt. Az azonban, amit történelmi időnek, vagy inkább atmoszférának mondunk, itt is megfogott, így aztán a kastély iránti elkötelezettség – hogy képzavarral éljek – rajtam ragadt, mint szamáron a fül. Persze, a középkor változatlanul velem van, és ha – mondjuk – beülök egy Árpád-kori kistemplom padjába, a százados idő ugyanúgy megérint és – kissé szentimentálisan fogalmazva – hallom az egykori nemzedékek sóhaját.

- Miként fogadtad az október 13-i bejelentést? Vannak-e szakmai kétségeid az elképzelések megvalósításával kapcsolatosan?
- Nem hiszem, hogy újdonságot mondok: a gödöllőihez hasonló léptékű épített örökség felújítása, sőt, sorsa mindig is függött a politika hozzáállásától. Így volt ez 30-40 évvel ezelőtt vagy akár az uniós elnökség apropójából végzett helyreállítások időszakában, s bizony ma sincs másként. Én ezt amolyan megkerülhetetlen, mi több, szükséges faktorként kezelem, amit – és itt kezdődik a szakemberek felelőssége – értékelvű programmal kötelességünk megtölteni. Így tekintek a minapi bejelentésre és hátterére is: pénzügyi konstrukciójában megalapozott óriási lehetőség a műemlék-együttes rehabilitációjának folytatásához, és remélhetőleg befejezéséhez. És amit még kiemelnék az, hogy „nem hajt a tatár”, vagyis adottak a minőségi és megfontolt munka kellő időkeretei is.

30 éve, 1995 őszén Varga Kálmán miniszteri biztosként adott át okleveleket az először kiképzett idegenvezetőknek. A képen jól látszik, hogy a díszterem még felújítás előtt áll

- Egyelőre nem derült ki, hogy mivel, melyik épületrésszel indul a gödöllői kastély rekonstrukciója. Ha rajtad múlna, milyen felújítási sorrendet választanál? Leszámítva a leginkább életveszélyes tereket, a bevételtermelésre képes részekkel kellene kezdeni, vagy inkább azokkal, amik a múzeumi, múzeumpedagógiai attrakciók bővítésére nyújtanak majd lehetőséget?
- Mivel a helyreállítás és fejlesztés víziója a teljes történelmi ingatlancsoportra kiterjed, a különböző állapotú részeket, például, a főépület északi szárnyait, a melléképületeket vagy a kerteket más-más alapállásból célszerű értékelni és a munkákat indítani. Ebből a szempontból „előnyös” helyzetben van a főépülethez tartozó templom, a Muzsikus-szárny és a Narancsház, mert esetükben a tudományos dokumentációk és az építészeti engedélyezési tervek már javarészt megszülettek. Ugyanakkor merőben más a helyzet, mondjuk, a különálló épületek – sörház-kocsiszín, udvarmesteri épület – vonatkozásában, amiknél nem csak a tervek hiányoznak, de még a tervezést megalapozó műemléki kutatásokat sem végezték el. Az efféle állapotbéli különbségeknek azonban pozitív hozadéka, hogy egyszerre és párhuzamosan többféle tartalmú részprojekt indulhat el.
Itt érdemes megemlíteni, hogy vannak még feladatok, amik az építészeti tervezéstől és kivitelezéstől függetlenül szinte azonnal indíthatók. Most csupán egyetlen példát hozva: gondoljunk a templomi dekorációkra és mobiliákra, az oltárképek, a liturgiai felszerelések szükséges restaurálására, sőt, akár néhány elpusztult berendezés másolattal történő pótlására is.
A fentieken túl egyébként célszerű lenne már most több olyan látens problémát is felvetni, aminek jelentősége ugyan hosszabb távon mutatkozik meg, de a rendezésükhöz hozzá kell fogni. Ilyen, például, a kastély és parkja területén, vagy a környezetében lévő idegen ingatlanok és ingatlanrészek tulajdonjogának a kérdése, mivel a nagyléptékű fejlesztés óhatatlanul e területeket is érinteni fogja.
Összességében tehát azt mondhatom, hogy a prioritási sorrend semmiképp sem hierarchikus, hanem a karakteres fejlesztési és értékcentrikus munkák párhuzamosan kezdhetők és végezhetők.
Ami a második kérdést illeti, a válasz az elmondottakból talán már ki is rajzolódott: a források stabilitása lehetővé teszi, hogy a részprojektek között „ne legyen lökdösődés”, hanem több is fusson egymás mellett. Az igaz, hogy a jövőbeli funkciók egyes korai munkafázisokat – mindenekelőtt az építészeti tervezést – meghatározzák, épp ezért arra is sort kell keríteni, hogy a hasznosítási terveket pontosítsuk, egyes részleteiben pedig véglegesítsük. Ennek során precizírozhatók az általad említett kulturális-múzeumi és bevételtermelő funkciók, bár, az utóbbiak esetében – több évtizedes tapasztalatok mondatják ezt velem – igen megfontoltan kell tervezni és eljárni.

Kapcsolódó cikkek:
Azt kell, mondjam, a gödöllői kastély felújítása világszenzáció
A gödöllői kastély nem játszható át magánkézbe, ettől senkinek nem kell tartania
Kulturális programok a gödöllői kastélyban
Kulturális programok a gödöllői kastélyban

Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói

 

Kapcsolat | Impresszum | Adatvédelem | Médiaajánlat

© Gödöllői Hírek Online