Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
A Pest Vármegyei Főügyészség kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi piacon megjelenő magán-egészségügyi szolgáltatók kapcsán a fogyasztói jogok betartására. Az ügyészség ellenőrzései e körben számos esetben jogsértést tártak fel, mondván: a magán-egészségügyi szolgáltató általános szerződési feltételei sok esetben tisztességtelennek tekinthetők – olvasható a vádhatóság szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
A Gödöllő Díszpolgára kitüntetés 1996-os újraalapításától kezdődően 29 személy részesült a címben. Azóta – a 2011-es és a 2016-os esztendőt leszámítva – rendszeresen találtak a város legrangosabb, díszoklevéllel és a település címerével ékesített arany pecsétgyűrűvel honorált elismerésére méltó személyt. A díjjal 2024 decemberétől 500 ezer forint pénzjutalom is jár, illetve további – itt olvasható – kiváltságok is megilletik a díszpolgárrá választott személyt.
A gödöllői képviselőtestület tagjai – a polgármester javaslatára – június 26-án zárt ülésen határoztak arról, hogy 2025-ben ki vehesse át a település legrangosabb elismerő címét. A választás az 56 éves Fodor László, Kossuth- és Fonogram-díjas (Hot Jazz Band, 2015 és 2023) klarinétművészre esett, akit – elismerve kiemelkedő művészi és zenetanári életútját – a településen kialakult hagyomány szerint az augusztus 20-i, a Művészetek Háza Gödöllő épületének színháztermében 16 órakor kezdődő városi ünnepségen tüntetnek ki.
Fodor László 1969 novemberében született Sárváron. Zenei tanulmányait 10 évesen kezdte a helyi zeneiskolában. A győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskolában érettségizett, majd főiskolai tanulmányaimat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézetének győri tagozatán folytatta. A klarinét- és szolfézstanári diploma megszerzése után felvételt nyert a budapesti Zeneakadémiára, ahol 1993-ban művésztanári diplomát szerezett. Az akadémiai évek alatt, 1992-ben álláslehetőséget kapott a gödöllői Fréderic Chopin zeneiskolában, mint klarinéttanár. Harmincöt évvel ezelőtt tagja lett a kecskeméti Bohém Ragtime Jazzband-nek, majd tíz évvel később meghívást kapott Magyarország legjobb dixieland zenekarába, a Hot Jazz Bandba, aminek azóta is oszlopos tagja. Művésztanári ténykedése során 2007-ben megalapította az iskolai gyermek dixieland zenekart, Dixix Rhythm néven. Négy évvel később jelentős szerepet vállalt egy másik gödöllői zenei formáció, a Forest Dixie Band színpadra lépésében.
Fodor László – dr. Mészáros István (1999) és Pécsi Ildikó (2010) után – a harmadik Kossuth-díjas díszpolgára (lesz) Gödöllőnek.
Miként azt az utóbbi években megszokhattuk, Szent István gödöllői ünnepén adják át a Gödöllő Városért díjakat is. Ebben az esztendőben – a felhívásra beérkezett 10 jelölés (8 személy és 2 közösség) elbírálása után – Tóth Judit, a Gödöllői Néptáncegyüttes Egyesület elnöke, az Urban Verbunk Junior művészeti vezetője, Rózsavölgyi Sándor, a Gödöllői SK alelnöke, a nyár elején zárult idényben sikert sikerre halmozó labdarúgó-szakosztály igazgatója, valamint az alapításának 30. évét idén ünneplő Gödöllői Királyi Kastély Barátainak Egyesülete lesznek azok, akikkel bővül a város – 1997-ben alapított – második legrangosabb kitüntető címével elismertek névsora. A díjhoz díszoklevél, Világfa-kisplasztika, valamint pénzjutalom jár. Ez utóbbi a magányszemélyek esetében 400 ezer forintos, közösség esetében pedig 500 ezer forintos összeg.
Öt évvel ezelőtti interjú Szlávik Zsókával, a kastélybarát egyesület elnökével: