Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében a négy esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
A Pest Vármegyei Főügyészség kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi piacon megjelenő magán-egészségügyi szolgáltatók kapcsán a fogyasztói jogok betartására. Az ügyészség ellenőrzései e körben számos esetben jogsértést tártak fel, mondván: a magán-egészségügyi szolgáltató általános szerződési feltételei sok esetben tisztességtelennek tekinthetők – olvasható a vádhatóság szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
Április utolsó csütörtökjén az MTK Budapest Új Hidegkuti Nándor Stadionja adott otthont az Amatőr Kupa (korábban Szabad Föld Kupa) döntőjének, ahol a MOL Magyar Kupában legtovább jutott két, nem NB-s besorolású csapat találkozott egymással. Abban nem volt különbség a finalisták teljesítményében, hogy a riválisok egyaránt éllovasai saját vármegyéjük (Pest, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg) I. osztályú pontvadászatának.
Egyperces gyászszünettel kezdődött a mérkőzés: a csapatok a két napja – életének 86. évében – elhunyt Garami József mesteredzőre, egykori szövetségi kapitányra (1939-2025) emlékeztek.
A gödöllői tizenegy meddő mezőnyfölénye a 21. percben érett góllá, amikor Mertse Ábel tisztára játszotta magát a tarpai tizenhatos jobb oldalán, majd egy pontos passzal kiszolgálta a középen érkező Barát Viktort, aki néhány lépésről nem hibázott. A hátrányba került szabolcsiakat némiképp felpörgette a gödöllői vezetés. Fokozatosan nyomás alá helyzeték városunk csapatának kapuját, és a 42. percben egy bal oldali szöglet után Szergej Kolesnyik fejjel egyenlített.
A második félidőben egyik formáció sem igazán erőltette a támadójátékot, úgy tűnt, a riválisok egymás hibáira várnak. A 61. percben Balogh Bálint vezetéshez juttathatta volna városunk tizenegyét, ám perdítése után a labda a keresztlécen megpattanva hagyta el a játékteret. A 86. percben a tarpai gólszerző Kolesnyikov távoli emelése okozott izgalmat, majd egy perccel később emberhátrányba került a GSK, miután a játékvezető – többek szerint túlzott szigorral – kiállította a tizenhatos vonala előtt szabálytalankodó Lukács Kelement.
Mivel a rendes játékidőben nem született döntés, következett a 2x15 perces hosszabbítás. Ennek második felét a szabolcsiak kezdték határozottabban, és a 106. percben az egyik támadásuk végén a menteni nem tudó Berczi Kristófról a saját kapujába perdült a játékszer. Az igazi fordulat azonban csak ezután következett: a 113. percben a csereként beállt Cs. Nagy Márton jobb oldali bepasszát Czakó Gergő gólra váltotta, amivel a GSK büntetőpárbajra mentette a kupadöntőt.
A tizenegyesek nem kezdődtek jól Sipeki István együttese számára, mivel Koziorowski Richárd lövését a tarpai kapus kivédte. Ezzel azonban – szerencsére – véget ért a gödöllői bosszankodás, mivel Cs. Nagy Márton, Tóth-Ilkó Áron, Berczi Kristóf, valamint Wild Tamás is eredményesnek bizonyult, miközben tarpai oldalon „csak” Pryhoda és Zayka büntetője ért célba, Doloh, illetve Shved kísérletét Németh Máté bravúrosan hárította!
A Gödöllői SK csapata az Amatőr Kupa megnyerésével története legnagyobb sikerét érte el! Gratulálunk! Gödöllői SK – Tarpa SC 2-2 (1-1, 1-1, 1-1) tizenegyesekkel: 4-2 Gólszerzők: Barát Viktor, Czakó Gergő, illetve Szergej Kolesnyik, Berczi Kristóf (öngól). Következik: Gödöllői SK – VS Dunakeszi május 1., csütörtök 17 óra (Pest vármegyei Kupa, döntö, Cegléd).
A kupa sorsát eldöntő büntetőpárbaj utolsó percei: