Vissza normál nézetbe Képek megjelenítése (A nyomtatáshoz válassza ki az Önnek tetsző képet a Galériában!) Nyomtatás

Kovács Barnabás megkurtította volna a marketing-, kommunikációs- és városi rendezvénykeretet az egészségügyi központ ideális támogatása érdekében

2025-02-21 18:16:56

Február 20-án a gödöllői képviselőtestület tagjai 9 igen szavazattal és 4 tartózkodással elfogadták a város idei költségvetését. A GDL Pelikán egyesület három képviselője mellett Kovács Barnabás, a Tisztesség-Emberség Városvédő Egyesület (TEVE) önkormányzati képviselője volt az, aki nem támogatta a lokálpatrióta klubos többség által jónak tartott számhalmazt. Hogy mi volt a tartózkodás oka? – többek között, erről is kérdeztük Kovács Barnabást, az egészségügyi bizottság elnökét.

- A GDL Pelikán képviselői közül Török Sándor a városháza-beruházásra szán 1,5 milliárd forintos forrást tartotta kérdésesnek, míg Debreczeni Attila a saját önkormányzati bevételt dinamizáló fejlesztések alacsony számát kifogásolta az idei gödöllői költségvetésben. Ők módosító indítványt nem fogalmaztak meg, Te viszont igen. Miről szólt ez pontosan?
- Feltérképezve a Tormay Károly Egészségügyi Központ gazdasági helyzetét, a bizottsági ülésen azt az információt kaptuk dr. Dunai György igazgató úrtól, hogy a működési költségek várhatóan elérik a 90 millió forintot, míg fejlesztési célra mintegy 22 millió forintra lenne szükség ebben az évben. Ehhez képest az előterjesztésben működésre 50 millió forintot, fejlesztésre pedig 4,4 millió forintot állítottak be. Az utóbbi tételből 2,2 millió forintot egy kardiológiai ultrahang-fej cseréjére, 500 ezer forintot informatikai „fejlesztésre”, a többit az év közben meghibásodott készülékek cseréjére tervezik elkölteni.
Javaslatom az volt, hogy a gödöllői lakosság érdekét az egészségügyi szolgáltatás biztosításának fontosságához képest kevésbé szolgáló előirányzatok – úgy, mint kiemelt rendezvények, városi díjak, kommunikáció, marketing – 20-20 százalékos mértékű csökkentésével teremtsük meg a 22 millió forintos többletforrást működésre, ami ezáltal 72 millió forintra növekedne. A 90 millió forintos igényhez hiányzó 18 millió forintot pedig várhatóan az állam év közben biztosítja. Ezen felül ugyancsak 22 millió forintot javasoltam fejlesztésre, mivel vannak műszaki gondok az intézményben, amikkel hamarosan mindenképpen szembe kell nézni.

- A NEAK támogatásával kapcsolatos feltételes mód mit jelent a gyakorlatban?
- Igazgató úr az összevont bizottsági ülésen úgy fogalmazott, hogy ez bizonytalan, előre nem tervezhető. Tavaly három részletben, összesen 22 millió forint érkezett a NEAK-tól, amit a lejárt szállítói tartozások (kifizetetlen számlák) alapján kalkulált a NEAK. Csakhogy a számlákat nem tudja a Tormay tetszőleges ideig „gyűjtögetni”, mivel fennáll a veszélye, hogy a szállítók megtagadják a betegellátáshoz szükséges anyagok biztosítását.

- Gémesi György, majd Bárdy Péter alpolgármester egyaránt arról beszéltek, hogy amennyiben szükséges lesz, a város – ahogy az elmúlt években is tette – beavatkozik a Tormay Károly Egészségügyi Központ likviditási gondjainak enyhítésébe és a szükséges fejlesztésekre is biztosít forrást, ha ez időszerűvé válik. Az állam helyett azonban nem kívánják finanszírozni az intézményt.
- Finoman fogalmazva, a fenntartó önkormányzat vezetőitől álságosnak tartom ezeket a véleményeket. Egyfelől azért, mert az előbbi évek igazolták, hogy a működési támogatást ki kell majd egészíteni, ezért kár homokba dugni a fejünket. Másfelől a bizottsági ülésen nyilvánvalóvá vált, hogy egy év múlva lejárnak az informatikai rendszer (szerver) biztonsági frissítései, munkaruha szükséges az orvosoknak/dolgozóknak, és szükséges lenne a kardiológián tönkrement műszer pótlása is. A váratlan, azonnali szervercsere akár egy hétbe is beletelhet, miközben az intézmény nem tud működni. A leállás – túl azon, hogy erre az időszakra megszűnne a betegellátás – napi 1-1,5 millió forintos bevételkiesést eredményezhet. Az is nyilvánvaló, hogy egy azonnali, sürgős beszerzés jóval magasabb árat jelent, mint az ajánlatokat bekérő, megvizsgáló, ártárgyalásokat, versenyeztetést lefolytató tervezett beszerzés. A tűzoltás mindig többe kerül, mint a tervezett, kiszámítható működés. Szóval anyagilag jobban járhattunk volna, ha most betervezzük a forrást, előkészítjük, mert ez a plusz forrás kevesebb, mint a hirtelen leállás miatt szükséges beszerzésnél felmerülő kiadás, plusz a leállás alatti bevételkiesés. Ráadásul, a kényelmetlenségek mellett, a lakossági panaszok elkerülhetőbbek, ha előre és időben jó döntést hozunk.
Tudom, hogy a jelenlegi gazdasági/pénzügyi környezetben, az önkormányzatok nagyon nehéz anyagi helyzetében az önkormányzati feladatok között sorrendet kell felállítani. De számomra nem kérdés, hogy a színvonalas egészségügyi ellátása, gyógyítás az egyik legfontosabb feladat, mert közvetlenül érinti az emberek életét.

- A testületi ülésen egy mondat erejéig szóba került az orvoshiány kérdése is.
- Nem lehet eltagadni, valóban van orvoshiány az intézményben, de országosan, mi több, nemzetközileg is egyre komolyabb gond a megfelelő orvos-utánpótlás biztosítása. A kedvezőtlen jelenségnek különböző okai vannak. A Tormay esetében – például – az is „elrettentő” szakmai megítélése az intézménynek, amikor a szakorvosok szembesülnek az elavult eszköz- és műszerparkkal. Egyebek között a „nagykorú”, rendszeresen javításra szoruló felvételező röntgengéppel, a 13 éve üzembe helyezett és már többször javított laborcentrifugával, a 12 éves ultrahang-készülékkel, vagy a 20 évet jócskán meghaladó korú szemészeti műszerekkel.

- Nézzünk egy kicsit a kulisszák mögé! A képviselőtestület döntés előtt volt egy egészségügyi bizottsági ülés, ahol részletesen kitárgyaltátok a Tormay gazdasági helyzetét. Mik a legbeszédesebb számadatok?
- Az elmúlt 10 évben a városi költségvetés 160,5 millió forintos, dologi kiadásra fordítható működési támogatást adott a Tormaynak, míg fejlesztésre közvetlenül 67,2 millió forintot biztosított. A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy az önkormányzat az elmúlt években magára vállalta – például – a tüdőgondozó részleg áttelepítésének költségét, valamint a Petőfi Sándor utcai épületben a lift felújítását, a Szabadság téri „kis SZTK-ban” pedig a lift kiépítését. Ezekre a fejlesztésekre nagyságrendileg 150-200 millió forintot áldozott a városvezetés.
Az intézmény tavaly – részben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) származó, részben a saját maga által megtermelt bevételre támaszkodva – kevéssel több mint 1,2 milliárd forintból gazdálkodhatott, aminek 90 százaléka elmegy a bérekre és azok járulékaira. A maradék 10 százalék jelenti a dologi kiadásokra fordítható keretet. Csakhogy a valós dologi kiadások és a tényleges dologi kiadások között az elmúlt évben csaknem 100 millió forintos – ha úgy tetszik – fedezethiány keletkezett, amit pótolni kellett, és ezt az önkormányzat, mint fenntartó meg is tette. Biztosra vehető, hogy idén sem lesz ez másképp, így egyes képviselőtársaimnak kár volt a „homokba dugni a fejüket”
Érthetetlen számomra, hogy a lokálpatrióta klub képviselői nem támogatták módosító indítványomat, ami már most, az év elején tervezhetővé, kiszámíthatóvá, ezáltal a gödöllői járóbetegek számára is biztonságosabbá tette volna a Tormay Károly Egészségügyi Központ mindennapi működését. Lelkük rajta…