 2025. szeptember 4., csütörtök, Rozália |
|
- Gödöllő
Üdvözöljük a Gödöllõi Hírek oldalon!
- KÖZ-ÉRDEKLŐDÉS
- AKTUÁLIS
Jövő augusztusban lesz 30 éve, hogy a több évig húzódó rekonstrukciót követően ismét látogathatóvá vált a Gödöllői Királyi Kastély. Az elmúlt közel három évtizedben a történelmi falak számos remek kiállítást, koncertet, kulturális attrakciót „láthattak”, és sok-sok millió látogatót „fogadhattak”. De ahhoz foghatót, mi augusztus 21-én zajlott le a kastély parkjának színpadán, keveset. Sőt, a libabőrhatást tekintve, talán egyet sem. Az István, a király című rockopera-keresztmetszet nem csak a szakma nagyjai körében váltott ki elismerést, hanem a mintegy 5000 fős közönség számottevő többsége is szuperlatívuszokban nyilatkozott a Feke Pál által rendezett produkcióról. Ennek apropóján is beszélgettünk dr. Ujváry Tamással, a gödöllői kastélyt működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatójával, aki augusztus 19-én a Pesti Vigadóban átvehette Hankó Balázs kulturális és innovációs minisztertől a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést.
Gémesi György István királyt „kereste” Gödöllő főterén - MINDENNAPI Gyuricza Csaba: Ma nem az a kérdés, hogy mikor lesz aszály, hanem az, hogyan tudunk ellene védekezni
Szeptember 1-jén indul az Otthon Start Hitelprogram, ami – hasonlóan a korábbi CSOK hitelhez és a jelenleg is igényelhető CSOK Plusz kölcsönhöz – egy kamattámogatott kölcsön, viszont kedvezőbb, szélesebb réteg számára igénybe vehető feltételekkel bír. Napjainkban sokan gondolják át az elsősorban a fiatalokat célzó forrásszerzési lehetőség részleteit, előnyeit, esetleges buktatóit. Hírportálunk a 2004 óta Gödöllőn élő, a pénzügyi szektorban több mint 20 éve dolgozó Piacsek Rózsa Erzsébetet kérte arra, hogy – felhasználva a jelzáloghitelezésben eddig szerzett tapasztalatait – mutassa be ezt az új finanszírozási lehetőséget.
- SPORT
- RIASZTÁS
- KITEKINTŐ
Az augusztus 21-én a Gödöllői Királyi Kastély parkjában rendkívüli érdeklődés mellett lezajlott István, a király című rockopera-keresztmetszetet – a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) támogatásának köszönhetően – ingyenesen tekinthették meg az érdeklődők. A nézőktől és a meghívott vendégektől mindössze annyit kértek, hogy ehetőségük szerint pénzbeli adományaikkal segítsék a kárpátaljai Beregszászi járás magyar nyelvű oktatását. A gyűjtés koordinátora a Magyar Ifjúsági Konferencia Egyesület. A kezdeményezésről, annak eredményéről a Gödöllőn élő Nagy-Vargha Zsófiát, a KIM fiatalokért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.
MATE-pótfelvételi: a gödöllői campus fogadja a legtöbb gólyát
Önkormányzati finanszírozás: hangzatos szavak kontra kormányzati érvek
| 2025-01-15 19:18:24 |
Mindössze 13 napot kellet várni az új esztendőben arra, hogy Gémesi György meghívást kapjon az ATV Start című műsorába. Gödöllő polgármesterét a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnökeként (is) kérdezték az önkormányzatok ez évi gazdasági kilátásairól.
Városunk első embere – ahogy arra számítani lehetett – nem vázolt fel rózsás képet a 2025-ös évre, amit – mások mellett – azzal támasztott alá, hogy reálértéken számítva, kevesebb forrásból gazdálkodhatnak a helyhatóságok, mint tavaly, ami kockázatossá teheti a működést.
A településvezető az interjúban rendre „adónak” titulálta az elvonásokat, mi több, olyan kijelentést is tett: a világon nincs sehol olyan, hogy az önkormányzat adót fizet az államnak. S hogy ennél is „nagyobbat mondjon”, úgy fogalmazott, hogy kettős adóztatásról beszélhetünk. Csakhogy a kettős adóztatás, illetve adózás (ha az adófizető szemszögéből nézzük) azt jelenti, hogy egy adóalany két államban is fizet adót ugyanazért a jövedelemért. Ez pedig jelen esetben értelmezhetetlen…
Gémesi György véleményének legfontosabb részleteivel szembesítettük Vécsey Lászlót, a Pest vármegyei 6-os számú, gödöllői központú választókerület kormánypárti országgyűlési képviselőjét.
- Képviselő úr! Gémesi György alapvetően két tétel miatt bírálta az önkormányzatok idei gazdálkodási mozgásterét nagyban befolyásoló központi döntéseket. Az egyik a már évek óta anyagi terhet jelentő, összegét tekintve, folyamatosan növekvő elvonás, ami nem más, mint a szolidaritási hozzájárulás.
- Polgármester úr 2017 óta, a bevezetése pillanatától kritizálja a szolidaritási hozzájárulás intézményét, pedig az elv helyességét rajta kívül kevesen vitatják. Lényege, hogy a tehetősebb, kedvezőbb fekvésű települések segítik a nehezebb helyzetűeket.
Ma már a 3.200 településünk 90%-ának van iparűzési adóbevétele (HIPA). 2017-ben még csak 166 önkormányzatnak volt olyan magas az iparűzési adóbevétele, ami szolidaritási hozzájárulás fizetésére kötelezte. Az önkormányzatok javuló helyzete, növekvő iparűzési adóbevételei nyomán 2025-ben már 848 ilyen önkormányzatunk van. Igaz, hogy a növekvő HIPA-bevételekkel arányosan növekszik a szolidaritási hozzájárulás összege, de több marad a helyi büdzsében is. Az önkormányzatok évről évre jelentősen több pénzből gazdálkodhatnak, ami – például – Gödöllő éves költségvetéseit összehasonlítva is egyértelmű.
- A másik „önkormányzati teher” az iparűzési adó többletének elvonása (kiegészítve 2025-re és 2026-ra együttesen legfeljebb 65 milliárd forint állami forrással), ami szoros összefüggésben van a versenyképes járások rendszerének bevezetésével. Ezzel kapcsolatosan annyit már kehet tudni, hogy a visszaosztott pénz felhasználásának céljairól (térségi alapinfrastruktúra és elérhetőség fejlesztése, térségi közszolgáltatások fejlesztése, térségi gazdaságfejlesztés, valamint településüzemeltetés) az érintett településvezetők javaslatot tehetnek, de a végső döntést – a vármegyei szint bevonásával – a kormány erre kijelölt minisztériumának (KTM) illetékese hozza meg. Problémaként merülhet fel, hogy a döntés akár politikai is lehet. Ön hogy látja ezt?
- Ez nem elvonás. A HIPA 2025-ös növekményéből képződik a „versenyképes járások” program pénzügyi alapjának egyik része, amit a kormány a rendeletben foglaltak szerint komoly mértékben kiegészít. De a 2026-os növekmény bázisa a 2025-ös év lesz, tehát az önkormányzatok, úgymond „visszakapják” a 2025-ös, 2026-os és mind a további évek növekményeit. Viszont ezzel az „ugrással” egy évről-évre növekvő pénzalap képződik, amire minden egyes járás visszapályázik.
A Gödöllői Járás a rendszer nyertese lesz, hiszen a néhány százmilliós növekményt járásunk esetében egymilliárdra egészíti ki a kormány. Legalább két pozitív hozadéka pedig már is biztosra vehető a versenyképes járások rendszerének: a legkisebbek is fejlesztési forrásokhoz jutnak, valamint megjelenik egy anyagi ösztönző arra, hogy a települések térségben, együttműködésben is gondolkodjanak: a járásközpontok, tehetősebb települések kitekintsenek a határaikon túlra is. A majdani pályázati döntések esetleges politikai motiváltságát illetően érdemes belegondolni, hogy ilyetén szándék esetén ugyan mi szükség lett volna az összes járási polgármestert és a vármegyegyűlést is bevonni a rendszerbe.
Jelzem, január 24-én, pénteken, a Vármegyeházán a Pest vármegyei polgármesterek ismét tájékoztatást kapnak a rendszer működéséről – mindannyiukat bíztatom a részvételre, tájékozódjanak a lehetőségekről!
 |
|
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
