 2025. november 4., kedd, Károly |
|
- Gödöllő
Üdvözöljük a Gödöllõi Hírek oldalon!
- KÖZ-ÉRDEKLŐDÉS
Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket. De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Azt kell, mondjam, a gödöllői kastély felújítása világszenzáció
- AKTUÁLIS
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében a négy esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
- MINDENNAPI
Egy közeli bolt több mint vásárlási hely – a mindennapi élet része, ahol ismerős arcokkal találkozunk, ahol szóba elegyedünk, ahol a bevásárlás nem fáradtság, hanem otthonos rutin. Ha távolabb kell menni, az sokszor időigényes, kényelmetlen és személytelen. Ezért várják már nagyon – elsősorban – a kertvárosban élők, hogy az Arany János utcában november 5-én, szerdán 8 órakor végre újra kinyisson a COOP-üzlet, ami ezután nemcsak egy modern bevásárlási lehetőség, hanem továbbra is a közösség mindennapjainak része lesz.
Nem engednek a „hatvanból” a Röges utca lakói - SPORT
- RIASZTÁS
- KITEKINTŐ
Önkormányzati finanszírozás: hangzatos szavak kontra kormányzati érvek
| 2025-01-15 19:18:24 |
Mindössze 13 napot kellet várni az új esztendőben arra, hogy Gémesi György meghívást kapjon az ATV Start című műsorába. Gödöllő polgármesterét a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnökeként (is) kérdezték az önkormányzatok ez évi gazdasági kilátásairól.
Városunk első embere – ahogy arra számítani lehetett – nem vázolt fel rózsás képet a 2025-ös évre, amit – mások mellett – azzal támasztott alá, hogy reálértéken számítva, kevesebb forrásból gazdálkodhatnak a helyhatóságok, mint tavaly, ami kockázatossá teheti a működést.
A településvezető az interjúban rendre „adónak” titulálta az elvonásokat, mi több, olyan kijelentést is tett: a világon nincs sehol olyan, hogy az önkormányzat adót fizet az államnak. S hogy ennél is „nagyobbat mondjon”, úgy fogalmazott, hogy kettős adóztatásról beszélhetünk. Csakhogy a kettős adóztatás, illetve adózás (ha az adófizető szemszögéből nézzük) azt jelenti, hogy egy adóalany két államban is fizet adót ugyanazért a jövedelemért. Ez pedig jelen esetben értelmezhetetlen…
Gémesi György véleményének legfontosabb részleteivel szembesítettük Vécsey Lászlót, a Pest vármegyei 6-os számú, gödöllői központú választókerület kormánypárti országgyűlési képviselőjét.
- Képviselő úr! Gémesi György alapvetően két tétel miatt bírálta az önkormányzatok idei gazdálkodási mozgásterét nagyban befolyásoló központi döntéseket. Az egyik a már évek óta anyagi terhet jelentő, összegét tekintve, folyamatosan növekvő elvonás, ami nem más, mint a szolidaritási hozzájárulás.
- Polgármester úr 2017 óta, a bevezetése pillanatától kritizálja a szolidaritási hozzájárulás intézményét, pedig az elv helyességét rajta kívül kevesen vitatják. Lényege, hogy a tehetősebb, kedvezőbb fekvésű települések segítik a nehezebb helyzetűeket.
Ma már a 3.200 településünk 90%-ának van iparűzési adóbevétele (HIPA). 2017-ben még csak 166 önkormányzatnak volt olyan magas az iparűzési adóbevétele, ami szolidaritási hozzájárulás fizetésére kötelezte. Az önkormányzatok javuló helyzete, növekvő iparűzési adóbevételei nyomán 2025-ben már 848 ilyen önkormányzatunk van. Igaz, hogy a növekvő HIPA-bevételekkel arányosan növekszik a szolidaritási hozzájárulás összege, de több marad a helyi büdzsében is. Az önkormányzatok évről évre jelentősen több pénzből gazdálkodhatnak, ami – például – Gödöllő éves költségvetéseit összehasonlítva is egyértelmű.
- A másik „önkormányzati teher” az iparűzési adó többletének elvonása (kiegészítve 2025-re és 2026-ra együttesen legfeljebb 65 milliárd forint állami forrással), ami szoros összefüggésben van a versenyképes járások rendszerének bevezetésével. Ezzel kapcsolatosan annyit már kehet tudni, hogy a visszaosztott pénz felhasználásának céljairól (térségi alapinfrastruktúra és elérhetőség fejlesztése, térségi közszolgáltatások fejlesztése, térségi gazdaságfejlesztés, valamint településüzemeltetés) az érintett településvezetők javaslatot tehetnek, de a végső döntést – a vármegyei szint bevonásával – a kormány erre kijelölt minisztériumának (KTM) illetékese hozza meg. Problémaként merülhet fel, hogy a döntés akár politikai is lehet. Ön hogy látja ezt?
- Ez nem elvonás. A HIPA 2025-ös növekményéből képződik a „versenyképes járások” program pénzügyi alapjának egyik része, amit a kormány a rendeletben foglaltak szerint komoly mértékben kiegészít. De a 2026-os növekmény bázisa a 2025-ös év lesz, tehát az önkormányzatok, úgymond „visszakapják” a 2025-ös, 2026-os és mind a további évek növekményeit. Viszont ezzel az „ugrással” egy évről-évre növekvő pénzalap képződik, amire minden egyes járás visszapályázik.
A Gödöllői Járás a rendszer nyertese lesz, hiszen a néhány százmilliós növekményt járásunk esetében egymilliárdra egészíti ki a kormány. Legalább két pozitív hozadéka pedig már is biztosra vehető a versenyképes járások rendszerének: a legkisebbek is fejlesztési forrásokhoz jutnak, valamint megjelenik egy anyagi ösztönző arra, hogy a települések térségben, együttműködésben is gondolkodjanak: a járásközpontok, tehetősebb települések kitekintsenek a határaikon túlra is. A majdani pályázati döntések esetleges politikai motiváltságát illetően érdemes belegondolni, hogy ilyetén szándék esetén ugyan mi szükség lett volna az összes járási polgármestert és a vármegyegyűlést is bevonni a rendszerbe.
Jelzem, január 24-én, pénteken, a Vármegyeházán a Pest vármegyei polgármesterek ismét tájékoztatást kapnak a rendszer működéséről – mindannyiukat bíztatom a részvételre, tájékozódjanak a lehetőségekről!
 |
|
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
