Idén február 26-a volt az a nap, amikor a városvezetés megtárgyalta és elfogadta az önkormányzati rendszer 1990 óta íródó történetének 36. gödöllői költségvetését. A település 2026. évi büdzséjét – várospolitikai állás- és üléspont szerint – eltérő jelzővel lehet illetni. Talán a „forrásszegénység” és az egyes, nem kötelező feladatok esetében fellelhető „túlzott költekezés” lehetne a két véglet. A képviselőtestület tagsága 30 perces szóbeli kiegészítés (Gémesi György 7 perc, Bárdy Péter 23 perc), majd 61 perces, hozzászólásokkal telt „vita” után 11 igen szavazattal, valamint 3 tartózkodással a több mint hat év elteltével megújult és kibővített városházi épületben biztosított zöld utat a Gödöllő idei gazdálkodásának irányszámait tartalmazó települési költségvetésnek. Ilyen legutóbb 11 éve történt, még az időközben lebontott Szabadság tér 7. szám alatt...
Mindössze 13 napot kellet várni az új esztendőben arra, hogy Gémesi György meghívást kapjon az ATV Start című műsorába. Gödöllő polgármesterét a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnökeként (is) kérdezték az önkormányzatok ez évi gazdasági kilátásairól. Városunk első embere – ahogy arra számítani lehetett – nem vázolt fel rózsás képet a 2025-ös évre, amit – mások mellett – azzal támasztott alá, hogy reálértéken számítva, kevesebb forrásból gazdálkodhatnak a helyhatóságok, mint tavaly, ami kockázatossá teheti a működést.
A településvezető az interjúban rendre „adónak” titulálta az elvonásokat, mi több, olyan kijelentést is tett: a világon nincs sehol olyan, hogy az önkormányzat adót fizet az államnak. S hogy ennél is „nagyobbat mondjon”, úgy fogalmazott, hogy kettős adóztatásról beszélhetünk. Csakhogy a kettős adóztatás, illetve adózás (ha az adófizető szemszögéből nézzük) azt jelenti, hogy egy adóalany két államban is fizet adót ugyanazért a jövedelemért. Ez pedig jelen esetben értelmezhetetlen…
Gémesi György véleményének legfontosabb részleteivel szembesítettük Vécsey Lászlót, a Pest vármegyei 6-os számú, gödöllői központú választókerület kormánypárti országgyűlési képviselőjét. - Képviselő úr! Gémesi György alapvetően két tétel miatt bírálta az önkormányzatok idei gazdálkodási mozgásterét nagyban befolyásoló központi döntéseket. Az egyik a már évek óta anyagi terhet jelentő, összegét tekintve, folyamatosan növekvő elvonás, ami nem más, mint a szolidaritási hozzájárulás. - Polgármester úr 2017 óta, a bevezetése pillanatától kritizálja a szolidaritási hozzájárulás intézményét, pedig az elv helyességét rajta kívül kevesen vitatják. Lényege, hogy a tehetősebb, kedvezőbb fekvésű települések segítik a nehezebb helyzetűeket. Ma már a 3.200 településünk 90%-ának van iparűzési adóbevétele (HIPA). 2017-ben még csak 166 önkormányzatnak volt olyan magas az iparűzési adóbevétele, ami szolidaritási hozzájárulás fizetésére kötelezte. Az önkormányzatok javuló helyzete, növekvő iparűzési adóbevételei nyomán 2025-ben már 848 ilyen önkormányzatunk van. Igaz, hogy a növekvő HIPA-bevételekkel arányosan növekszik a szolidaritási hozzájárulás összege, de több marad a helyi büdzsében is. Az önkormányzatok évről évre jelentősen több pénzből gazdálkodhatnak, ami – például – Gödöllő éves költségvetéseit összehasonlítva is egyértelmű. - A másik „önkormányzati teher” az iparűzési adó többletének elvonása (kiegészítve 2025-re és 2026-ra együttesen legfeljebb 65 milliárd forint állami forrással), ami szoros összefüggésben van a versenyképes járások rendszerének bevezetésével. Ezzel kapcsolatosan annyit már kehet tudni, hogy a visszaosztott pénz felhasználásának céljairól (térségi alapinfrastruktúra és elérhetőség fejlesztése, térségi közszolgáltatások fejlesztése, térségi gazdaságfejlesztés, valamint településüzemeltetés) az érintett településvezetők javaslatot tehetnek, de a végső döntést – a vármegyei szint bevonásával – a kormány erre kijelölt minisztériumának (KTM) illetékese hozza meg. Problémaként merülhet fel, hogy a döntés akár politikai is lehet. Ön hogy látja ezt? - Ez nem elvonás. A HIPA 2025-ös növekményéből képződik a „versenyképes járások” program pénzügyi alapjának egyik része, amit a kormány a rendeletben foglaltak szerint komoly mértékben kiegészít. De a 2026-os növekmény bázisa a 2025-ös év lesz, tehát az önkormányzatok, úgymond „visszakapják” a 2025-ös, 2026-os és mind a további évek növekményeit. Viszont ezzel az „ugrással” egy évről-évre növekvő pénzalap képződik, amire minden egyes járás visszapályázik. A Gödöllői Járás a rendszer nyertese lesz, hiszen a néhány százmilliós növekményt járásunk esetében egymilliárdra egészíti ki a kormány. Legalább két pozitív hozadéka pedig már is biztosra vehető a versenyképes járások rendszerének: a legkisebbek is fejlesztési forrásokhoz jutnak, valamint megjelenik egy anyagi ösztönző arra, hogy a települések térségben, együttműködésben is gondolkodjanak: a járásközpontok, tehetősebb települések kitekintsenek a határaikon túlra is. A majdani pályázati döntések esetleges politikai motiváltságát illetően érdemes belegondolni, hogy ilyetén szándék esetén ugyan mi szükség lett volna az összes járási polgármestert és a vármegyegyűlést is bevonni a rendszerbe. Jelzem, január 24-én, pénteken, a Vármegyeházán a Pest vármegyei polgármesterek ismét tájékoztatást kapnak a rendszer működéséről – mindannyiukat bíztatom a részvételre, tájékozódjanak a lehetőségekről!
2026. március 4., szerda, Kázmér
