Egyhangú döntéssel fogadta el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szenátusa és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriuma dr. Gyuricza Csaba (agrármérnök, egyetemi tanár, az MTA doktora, a magyar mezőgazdaság és agrár-felsőoktatás elismert professzora) rektori pályázatát szeptember 5-én. A szenátusi ülésen a MATE rektora ismertette az elmúlt közel 5 év eredményeit, valamint vázolta a következő 5 éves ciklusra tervezett célkitűzéseit.
Tehetség, erkölcs, siker! E három fogalom összeforrott a 2021-ben alakult gödöllői Grassalkovich Üzleti Klub (GRÜK) által vallott értékekkel, ami az emberi és üzleti kapcsolatok fejlesztését tekinti legfőbb céljának – mondta Személyi László elnök a klub által alapított díj szeptember 11-i ünnepélyes átadóján, amit a Gödöllői Királyi Kastélyban tartottak.
Mindössze 13 napot kellet várni az új esztendőben arra, hogy Gémesi György meghívást kapjon az ATV Start című műsorába. Gödöllő polgármesterét a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnökeként (is) kérdezték az önkormányzatok ez évi gazdasági kilátásairól. Városunk első embere – ahogy arra számítani lehetett – nem vázolt fel rózsás képet a 2025-ös évre, amit – mások mellett – azzal támasztott alá, hogy reálértéken számítva, kevesebb forrásból gazdálkodhatnak a helyhatóságok, mint tavaly, ami kockázatossá teheti a működést.
A településvezető az interjúban rendre „adónak” titulálta az elvonásokat, mi több, olyan kijelentést is tett: a világon nincs sehol olyan, hogy az önkormányzat adót fizet az államnak. S hogy ennél is „nagyobbat mondjon”, úgy fogalmazott, hogy kettős adóztatásról beszélhetünk. Csakhogy a kettős adóztatás, illetve adózás (ha az adófizető szemszögéből nézzük) azt jelenti, hogy egy adóalany két államban is fizet adót ugyanazért a jövedelemért. Ez pedig jelen esetben értelmezhetetlen…
Gémesi György véleményének legfontosabb részleteivel szembesítettük Vécsey Lászlót, a Pest vármegyei 6-os számú, gödöllői központú választókerület kormánypárti országgyűlési képviselőjét. - Képviselő úr! Gémesi György alapvetően két tétel miatt bírálta az önkormányzatok idei gazdálkodási mozgásterét nagyban befolyásoló központi döntéseket. Az egyik a már évek óta anyagi terhet jelentő, összegét tekintve, folyamatosan növekvő elvonás, ami nem más, mint a szolidaritási hozzájárulás. - Polgármester úr 2017 óta, a bevezetése pillanatától kritizálja a szolidaritási hozzájárulás intézményét, pedig az elv helyességét rajta kívül kevesen vitatják. Lényege, hogy a tehetősebb, kedvezőbb fekvésű települések segítik a nehezebb helyzetűeket. Ma már a 3.200 településünk 90%-ának van iparűzési adóbevétele (HIPA). 2017-ben még csak 166 önkormányzatnak volt olyan magas az iparűzési adóbevétele, ami szolidaritási hozzájárulás fizetésére kötelezte. Az önkormányzatok javuló helyzete, növekvő iparűzési adóbevételei nyomán 2025-ben már 848 ilyen önkormányzatunk van. Igaz, hogy a növekvő HIPA-bevételekkel arányosan növekszik a szolidaritási hozzájárulás összege, de több marad a helyi büdzsében is. Az önkormányzatok évről évre jelentősen több pénzből gazdálkodhatnak, ami – például – Gödöllő éves költségvetéseit összehasonlítva is egyértelmű. - A másik „önkormányzati teher” az iparűzési adó többletének elvonása (kiegészítve 2025-re és 2026-ra együttesen legfeljebb 65 milliárd forint állami forrással), ami szoros összefüggésben van a versenyképes járások rendszerének bevezetésével. Ezzel kapcsolatosan annyit már kehet tudni, hogy a visszaosztott pénz felhasználásának céljairól (térségi alapinfrastruktúra és elérhetőség fejlesztése, térségi közszolgáltatások fejlesztése, térségi gazdaságfejlesztés, valamint településüzemeltetés) az érintett településvezetők javaslatot tehetnek, de a végső döntést – a vármegyei szint bevonásával – a kormány erre kijelölt minisztériumának (KTM) illetékese hozza meg. Problémaként merülhet fel, hogy a döntés akár politikai is lehet. Ön hogy látja ezt? - Ez nem elvonás. A HIPA 2025-ös növekményéből képződik a „versenyképes járások” program pénzügyi alapjának egyik része, amit a kormány a rendeletben foglaltak szerint komoly mértékben kiegészít. De a 2026-os növekmény bázisa a 2025-ös év lesz, tehát az önkormányzatok, úgymond „visszakapják” a 2025-ös, 2026-os és mind a további évek növekményeit. Viszont ezzel az „ugrással” egy évről-évre növekvő pénzalap képződik, amire minden egyes járás visszapályázik. A Gödöllői Járás a rendszer nyertese lesz, hiszen a néhány százmilliós növekményt járásunk esetében egymilliárdra egészíti ki a kormány. Legalább két pozitív hozadéka pedig már is biztosra vehető a versenyképes járások rendszerének: a legkisebbek is fejlesztési forrásokhoz jutnak, valamint megjelenik egy anyagi ösztönző arra, hogy a települések térségben, együttműködésben is gondolkodjanak: a járásközpontok, tehetősebb települések kitekintsenek a határaikon túlra is. A majdani pályázati döntések esetleges politikai motiváltságát illetően érdemes belegondolni, hogy ilyetén szándék esetén ugyan mi szükség lett volna az összes járási polgármestert és a vármegyegyűlést is bevonni a rendszerbe. Jelzem, január 24-én, pénteken, a Vármegyeházán a Pest vármegyei polgármesterek ismét tájékoztatást kapnak a rendszer működéséről – mindannyiukat bíztatom a részvételre, tájékozódjanak a lehetőségekről!
2025. szeptember 15., hétfõ, Enikõ
