Gödöllői atlétalány esete az olimpiai kvótával…

2024-07-03 11:05:06

A június utolsó napján zárult 129. Atlétikai Magyar Bajnokság gödöllői eredményeiről szóló cikkünkben azt írtuk, hogy Kovács Zoltán tanítványa, Mátó Sára nagy fölénnyel nyerte a 400 méteres gátfutást. Ráadásul, újabb, bőven 56 másodpercen belüli futásával (55,47 mp) megerősítette repülőjegyet érő pozícióját az olimpiai kvalifikációs világranglistán. Hivatalossá azonban július 7-ig válik véglegessé, hogy Sára ott lehet Párizsban.

Derült égből villámcsapásként hatott az a hír, miszerint: a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (World Athletics) július 2-án frissített olimpiai kvalifikációs ranglistáján az ezt megelőzően 38. helyen álló Mátó Sára a 41. helyre csúszott vissza, azaz: a MATE-Gödöllői EAC versenyzője kiszorult a versenyszám olimpiai részvételre jogosult 40 fős mezőnyéből. Az indulók közül 32 fő a szintidő (54,85 mp) teljesítésével, 8 fő pedig az olimpiai kvalifikációs ranglistán elfoglalt pozíciójának köszönhetően léphet rekortánra Párizsban. Országonként azonban legfeljebb 3 atléta indulhat.

A gödöllői szemszögből nézve egyelőre kedvezőtlen helyzet kialakulása több okra vezethető vissza. Nézzük!
• A június 30-án zárult és alapvetően az előző egy év eredményeit figyelembe vevő kvalifikációs időszak utolsó előtti napján egy svájci, utolsó napján pedig egy belga lány teljesítette az 54,85 másodperces szintidőt.
• Ez önmagában nem lett volna gond, hiszen a 40. hely még elegendő lett volna Sára kvótaszerzéséhez.
• Csakhogy a június 21-26. között lezajlott Afrika-bajnokságon egy kameruni lány – kihasználva a kvalifikációs rendszerben rejlő helyezési pontszerzési lehetőségeket – extra pontokhoz jutott azzal, hogy nem csak a nyolcas döntőben szerzett 3. helyéért, hanem az azt megelőző előfutamban elért első pozíciójáért is értékes egységekhez jutott.
• Tehette ezt azért, mert az indulók létszáma 14 fő volt (ebből 12 főnek jár helyezési pont).
• Ezzel szemben a római Európa-bajnokságon 36 fő indult női 400 méteres gátfutásban. Sára 55,35 másodperces egyéni csúccsal a 16. lett, amiért nem kapott sem verseny-, sem helyezési pontot.
• Merthogy a Spiriev-táblázat szerint megállapított versenypont és a színvonala alapján különböző kategóriába sorolt versenyeken eltérő mértékben szerezhető helyezési pont összege adja azt az összpontszámot, aminek átlaga alapján alakul ki a szintidőt nem teljesítő versenyzők sorrendje az olimpiai kvalifikációs ranglistán.
• Ebben az összevetésben a kameruni lány 1.220 pontot ért el, szemben Mátó Sárával, aki 1.217 pontot halmozott fel.
• Tovább keseríti a top negyvenből egyelőre kiszorult gödöllői atlétalány szájízét, hogy a versenypontok alapján az ő átlaga 1.143,2, míg a kameruni lányé 1.122,4.
• Nem beszélve arról a cseppet sem mellékes körülményről, hogy Sára az öt, számításba vett versenyen 55,95 másodperces átlagidővel rendelkezik, kameruni riválisa pedig 56,63 másodperces átlagot tudhat a magáénak.

Tanulságos esetről van tehát szó. Főleg azért, mert a ranglistás kvalifikáció – miként a fenti példa is mutatatja – nem a sportágra egyébként jellemző „mérhetőséget”, ha úgy tetszik, elért eredményt preferálja, hanem olyan tényezőkkel (például: helyezési pont) kelthet zavart, ami esélyegyenlőségi kérdéseket vethet fel.
Egyelőre búslakodni lehet, ugyanakkor reménykedni is. Sára esetében abban, hogy a július 7-i nevezési határidőig lesz olyan – nem amerikai, jamaikai, vagy olasz – kvótás, aki visszalép az indulástól.

Frissítés! Amint az sajnos borítékolható volt, minden, 400 méteres női gátfutásban kvótát szerzett sportolót neveztek az olimpiára, ezáltal Mátó Sára nem utazhat Párizsba...