Boros Bánk Levente: nem a kormány kezdett el háborúzni Gémesi Györggyel, hanem a polgármester vitte bele Gödöllőt a háborúba
Négy és fél évvel ezelőtt, 2019 októberében a Régió Plusz TV Górcső alatt Gödöllő című műsorában elemeztük Boros Bánk Levente politológussal az önkormányzati választás helyi esélyeit, az akkori kandidálók térnyerési lehetőségeit. Azóta csaknem egy választási ciklus telt el, ami arra ösztökélte hírportálunkat, hogy a Nézőpont Intézet gödöllői kötődésű politikai elemzési igazgatójával ismét átbeszéljük: a várospolitikai helyzetet figyelemmel kísérő szakember szemével mi várható a június 9-i gödöllői önkormányzati választáson.
- Miután korábban nem volt példa arra, hogy Magyarországon az önkormányzati választás egy napon legyen az európai parlamenti választással, sajátos voksolás elé nézünk június 9-én. Mire lehet számítani, melyik politikai tömörülés profitálhat ebben a helyzetben?
- A két választás tematikájában elválik egymástól. Az önkormányzati választás kapcsán rendre elmondjuk, hogy minél kisebb egy település, annál kisebb hatással van rá az országos politika, vagyis: inkább a helyi ügyekről, a helyi jelöltek ismertségéről szól. Napjainkban azonban ennek részben ellentmond, hogy háborús időket élünk, és a békepárti kormány legitimációja nagyban befolyásolhatja a választási eredményeket akár egy kis településen is. Úgy is fogalmazhatok, hogy az európai parlamenti választással kapcsolatban megfogalmazott kormányüzenet le tud csorogni helyi szintre.
- További csavart jelent a mostani választás történetében, hogy felbukkant a Magyar Péter által fémjelzett TISZA Párt, amely a főváros kivételével nem vesz részt az önkormányzati választáson, de hívei ott lesznek a szavazókörökben, és ha már ott vannak, minden bizonnyal ikszelnek is a helyi jelöltekre. Gödöllő, mint agglomerációs település esetében ki lehet a nyertese a feltehetőleg magasabb részvételi arányt is eredményező vokseloszlásnak?
- Minden egy irányba mutat: a Magyar Péter-jelenség egy kormányellenes probléma. Megjelenése előtt is úgy tekintett az ellenzék a mostani választásokra, mint egyfajta helyosztó, ami letisztítja az ellenzéki térfelet. Azt gondolom, ez most, Magyar Péter felbukkanásával sem változott, az ellenzéki pártok jönnek-mennek és cserélődnek, miközben egymást gyengítik.
- Az ezt megelőző gödöllői önkormányzati választáshoz képest változás, hogy nem négy, hanem csak három polgármester-jelölt száll harcba a szavazók bizalmáért. Csakhogy van egy csavar a történetben, hiszen a 2019-es polgármester-jelöltek közül kettő – közülük egy baloldali beállítottságú – összeállt, és egy csapatban indul. Ki lehet a haszonélvezője a háromosztatúságnak?
- Lehet, hogy háromosztatúnak tűnik, de ha felülemelkedünk a helyi személyi összefüggéseken és pártpolitika szempontjából közelítjük meg a helyzetet, akkor ez továbbra is kétosztatú. Kizárható, hogy a korábban az MSZP vagy más egyéb baloldali, liberális párt színeiben indult jelöltek politikai megközelítése megváltozott volna.
- Több mint négy és fél év telt el a legutóbbi önkormányzati választás óta, de – ami a jelöltállítást illeti – Gödöllőn alig változott valami. A polgármester-jelöltet is állítók között fellelhető a 34 éve regnáló Gémesi Györgyhöz köthető lokálpatrióta klubos csapat, a magát pártlogó-mentesen hirdető GDL Pelikán Szövetségben a városért Egyesület, és egy harmadik szervezet, a Tisztesség-Emberség Városvédő Egyesület. Mindebből az következik, hogy a „civilek” jó értelemben vett háborújára kell számítani a képviselőtestületi többség megszerzéséért Gödöllőn. Kinek kedvezhet a pártmentesség?
- Visszautalva az előző kérdésre, mivel Gémesi György az utóbbi években az országos politizálás talaján átkeveredett a baloldalra, számomra két oldal van Gödöllőn. Az egyik a kormányt bírálja, támadja, vagy legalábbis nincsen vele, a másik pedig esélyes arra, hogy együttműködjön a kormánnyal. Ez a törésvonal Gödöllőn. Ebből pedig következik a nagy kérdés, miszerint: a város szempontjából melyik a hasznosabb?
- Korábban azt nyilatkoztad, hogy egy politikus karrierjében az egyszeri irányváltás talán még belefér, de az állandósuló ide-oda mozgás nem. Ezt a választók rendre büntetik. Gémesi György már 2019 előtt sem volt kibékülve a 2010 óta kétharmados többséggel kormányzó Fidesz-KDNP pártszövetség önkormányzatokat érintő intézkedéseinek jelentős részével. Azóta ez a helyzet nem változott, sőt, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnökeként – többek között az országos választáson 2022-ben elvérzett Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter támogatását is élvezve – gyakran a kormányt hibáztatja az elvonásokért és az együttműködés hiánya miatt. Meddig tartható fenn ez a viselkedés anélkül, hogy a gödöllőiek érdeke ne sérüljön?
- Ha Gémesi György viselkedését lefordítjuk pártpolitikai oldalra, akkor róla egyértelműen kijelenthető, hogy kormányellenes. Teszi ezt deklaráltan és nyíltan. Nem is hajlandó együttműködni a kormánnyal sok esetben, sőt.
Egyre inkább az látszik, hogy Gémesi politikai viselkedésének köszönhetően a budapesti modell kezd érvényesülni Gödöllőn is. Nézetem szerint Karácsony Gergely megrendelésre politizál a kormány ellen, ami felülírja a budapestiek érdekét. A kormánnyal való együttműködés hiányában nem tudott fejlődni a főváros. Gödöllőn is ezt látom, ami a gödöllőiek rovására megy. Amilyen fejlesztések megvalósultak az utóbbi években Gödöllőn, valamennyi állami segítséggel vagy forrásból történt meg.
- Többek véleménye, politikai zsarolás, ha valaki azzal érvel, hogy azért kell a kormánypártok által favorizált jelöltekre szavazni, mert akkor nagyobb az esélye a település fejlődésének, a pályázati pénzek elnyerésének. Osztod ezt a nézetet?
- A politika az együttműködésről szól, főleg, ha a fejlesztésekről beszélünk. Ez nem zsarolási kérdés, hanem lobbi kérdése. Kár ugyanis tagadni, létezik a fejlesztési forrásokért lobbi. Érteni vélem, hogy valahogyan meg kell védeni Gémesi Györgynek, hogy miért nem volt hajlandó együttműködni a kormánnyal. Csakhogy ennek a gödöllőiek itták meg a levét.
- Miként arra már utaltál, Gödöllőn az elmúlt önkormányzati ciklusban ugyan voltak a városi költségvetésből támogatott fejlesztések, mégis olyan érzése támad az embernek, ha körülnéz, hogy bizonyos területeken inkább megrekedtek a fejlesztési folyamatok. Ráadásul, az elbukott szálloda-per okozta több százmilliós fizetési kötelezettség, illetve a súlyos milliárdokat felemésztő városháza-projekt is borúlátásra adnak okot. Kilábalást jelenthetne egy irányváltás város életében?
- Egyet szögezzünk le: nem a kormány kezdett el háborúzni Gémesi Györggyel, hanem Gémesi György vitte bele Gödöllőt ebbe a háborúba. Felmerül a kérdés: ha együttműködött volna a kormánnyal, hol tarthatna most Gödöllő? A kormánynak könnyebb, a városlakóknak hasznosabb lett volna, ha a polgármester nem teszi magát ellenzéki szerepbe.
Számomra nagy kérdés: mit ért el ezzel a viselkedéssel Gémesi? Politikai cselekvése érthetetlen, hacsak nem a személyes ambíció felől közelítjük meg a helyzetet. Kimondható, hogy Gémesi György előrébb helyezte az ellenzék iránt tanúsított politika szimpátiáját a település jó irányba történő fejlesztésével, működtetésével szemben.
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. július 27., szombat, Olga
