A gödöllői képviselőtestület tagjai április 3-án ellenvetés nélkül hagyták jóvá azokat a határozati javaslatokat, amik a gödöllői Tormay Károly Egészségügyi Központ állami fenntartásba történő átadásáról szóltak. A városvezetés szeptember 1-jétől tervezi a változást a helyi és környékbeli lakosság járóbeteg-szakellátásában fontos szerepet betöltő intézmény életében. A döntést követően Hankó Balázst, a Fidesz Pest vármegye 6. számú választókerületi elnökét, kulturális és innovációs minisztert kérdeztük.
A Gödöllő COOP Zrt. gödöllői, 90-es számú, 153 négyzetméteres eladóterű Arany János utcai üzletének jelenlegi – 1971-ben épült, majd 1987-ben bővített – épületébe április 19-én, szombaton térhetnek be utoljára a vásárlók. Ezt követően, várhatóan októberben már egy vadonatúj üzlet fogadja mindazokat, akik akár a közvetlen környékbeli utcákból, akár más városrészekről (például: a közelben lévő Csanak, vagy Máriabesnyő) kívánják felfedezni a kereskedelmi egység kínálatát.
Napra pontosan 15 éve, 2010. április 12-én avatták fel a Jászóvár utca felől megközelíthető Boróka Egészségházat Gödöllőn. A családi háttérrel megvalósult beruházás Bók Károlyhoz, Kerepes korábbi polgármesteréhez (2001 és 2006 között) és felesége, dr. Orosz Orsolya szakorvos nevéhez köthető. A 180 négyzetméteres alapterületű (jelenleg három szinten működő) egészségház bőrgyógyászati, háziorvosi és hagyományos kínai orvoslás- akupunktúra, homeopátia szakrendelésekkel kezdte meg működését, amelyek az elmúlt másfél évtized alatt 20 szakterületet lefedő szakellátásra bővült.
A megnyitásakor a gödöllőiek és a környéken élők számára hiánypótlónak számított magánintézmény elmúlt 15 évéről Bók Károllyal, a Boróka Egészségházat működtető BOMM Egészségügyi és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Több, fontos, elsősorban a gödöllőieket érintő fejlesztési elképzelésről tárgyalt és egyeztetett Vécsey László a húsvétot megelőző napokban. A gödöllői központú Pest vármegyei 6-os számú választókerület kormánypárti országgyűlési képviselője járt Lázár János építési és közlekedési miniszternél és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) Útfejlesztési Koordinációs Titkárságán. A megbeszéléseken elhangzott részletekről kérdeztük Vécsey Lászlót.
- Képviselő úr! Lázár János miniszternél a gödöllői HÉV-vonal és a 2-es metró összekötésének kérdésben tárgyaltak. Tették ezt úgy, hogy tavaly novemberben eredménytelennek minősítették a HÉV gödöllői városi szakaszának fejlesztésével kapcsolatos döntés-előkészítő tanulmányra, engedélyezési terv és tenderdokumentáció készítésére kiírt közbeszerzési eljárást. Ezt követően, idén januárban nyilvánosságra került egy olyan, „indulatos széljegyzetekkel tarkított lista”, amin a szaktárca vezetője a projekt tervezésének lezárásról döntött. Ilyen előjelek után milyen, kedvezőnek nevezhető fejleményekről tud beszámolni? - Sokat remélek Lázár János miniszterségétől térségünk számára is. Szerintem nem érdemes ilyen-olyan, bizonytalan eredetű és hitelességű listáknak jelentőséget tulajdonítani. Inkább a munkára, a tárgyalásokra, ha úgy tetszik, a lobbizásra érdemes koncentrálni. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) keretében változatlanul mód van a városi-elővárosi kötöttpályás közlekedés fejlesztésére és ez a lényeg. Az évek során többször átdolgozott döntés-előkészítő tanulmánynak rengeteg az erénye, Cinkotától Mogyoródig lényegében rendben van. Részemről azért örülök annak, hogy a tanulmány bizonyos értelemben ismét rajtvonalra áll, mert így mód nyílik arra, hogy Gödöllő szempontjából néhány dolgot újra lehessen gondolni. - Mégpedig? - Közülük a legfontosabb: hogyan lehetne a leghatékonyabban enyhíteni, esetleg teljesen megszüntetni azt a helyzetet, hogy a HÉV vonal kettévágja a várost? Hiszen Gödöllő belső közúti hálózatának terhelése, a régi, természetes közúti kapcsolatok szétszakítottsága mind a HÉV pályavezetésének tulajdonítható és az utóbbi évtizedek motorizációs robbanása miatt ez mára a gödöllői utak zsúfoltságának legfőbb okozójává vált. A másik fontos témakör, amiről gödöllői szemszögből érdemes konzultálni, hogy milyen ütemezésben, milyen szakaszolással, melyik „végéről” célszerű indítani a beruházást. Közlekedés-szervezési és valószínűleg pénzügyi érvek is szólhatnak amellett, hogy a Gödöllő-Cinkota szakasznak legyen elsőbbsége a Cinkota-Örs vezér tere – 2-es metró összeköttetéssel szemben, amit második szakaszként, vagy komplexitása miatt akár több ütemre bontva is meg lehetne valósítani. - A másik infrastrukturális fejlesztési elképzelés az M31-es autópálya és az Isaszegi út közötti elkerülő út, amivel összefüggésben tanulmánytervek készülnek. Ez a probléma sem újkeletű, már parlamenti képviselő elődei is azon fáradoztak, hogy megvalósuljon a Gödöllő átmenő forgalmát akár észak-dél, akár kelet-nyugati irányban csökkentő, illetve a környéken élők gyorsabb, biztonságosabb és kényelmesebb közlekedését is szolgáló útszakasz. Hol tart ez a projekt? - Március 24-én történt meg a 310-es számú (jelenleg: M3 Mogyoródi csomópont – M31) Isaszegi útig történő meghosszabbításának tanulmánytervi szintű bemutatása. Ez lényegében egy Dunakeszi – Gödöllő (Isaszeg) térségi elkerülő út lesz, Pest vármegye fontos, harántirányú közúti tengelye. Ennek az M31 – Isaszegi úti átkötésnek fő rendeltetése, hogy Gödöllő átkelési szakaszáról „levegye” az Isaszeg irányú átmenő forgalmat, egyben Isaszeg – Dány térségéből közvetlenül lehessen elérni az M31-M0-M3 autópályákat. A lehetséges nyomvonal változatok ügyében igényeltem további konzultációt, ezért jártam a NIF utódszervezeténél. - Mivel mind a két fejlesztés időről időre terítékre kerül, ám hosszú évek elteltével még mindig csak az „ígéret” kategóriába sorolható, nem lehet megkerülni azt a kérdést: mikorra várható kézzelfogható, akár a beruházások megkezdésére és várható befejezésére vonatkozó konkrétum? - A célkitűzések valóságosak. Az egyes fázisok állásáról, valamint, hogy mikor léphetnek a következő fázisba, a tanulmánytervektől a kivitelezésig, lehet információt szerezni. Azt azonban, hogy mikor lesz készen mindez teljes egészében, szerintem nincs ember, aki felelősséggel kijelenthetné. Bármilyen célkitűzésnek csak akkor van realitása, ha megvalósítása érdekében mindenki, akinek ráhatása van, mindent megtesz, ami csak a jelenben lehetséges. Rajtam nem múlik!
Egy új világ kezdődik a gödöllőieknek… Több mint két esztendeje, 2021. február 5-én Lázár János – akkor még, mint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja – interjút adott a Régió Plusz TV-nek. A beszélgetés során számos, fontos helyi téma szóba került, ám igazán az interjúalany záró szavai azok, amik figyelemreméltónak mondhatók: - Egy új világ kezdődik a gödöllőieknek, és ez a világ jobb lesz, mint, ami mögöttünk van – fogalmazott Lázár János.