Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
Futótűzként terjedt a napokban a honi médiában az a hír, miszerint: a megtöbbszöröződött orvosi beutalók miatt hosszabbodhat a laborvizsgálatra küldött páciensek számára az előjegyzéssel kapcsolatos várakozási idő. Ezen felül tovább nehezítheti a szakrendelők helyzetét, hogy a labormintákat elemző vállalkozások árat emeltek, ezáltal – amennyiben a finanszírozás nem követi az áremelkedést – mérséklődhet a napi laborvizsgálatok száma.
Kíváncsiak voltunk, hogy a kialakult helyzet miként érinti a gödöllőiek járóbeteg-ellátásában jelentős szerepet játszó Tormay Károly Egészségügyi Központ napi rutinját. Érdeklődésünkre dr. Dunai György igazgató elmondta, hogy egyelőre nem terveznek változtatni a napi vizsgálati létszámon: naponta 130-150 főnek végeznek laborvizsgálatot, jelenleg 2 hét az előjegyzési idő. Az intézmény vezetője hozzátette: az áremelések hatására a vizsgálati költségek náluk is emelkedtek, de igyekeznek nem korlátozni az ellátást, azonban nem zártható ki, hogy a jövőben erre szükség lehet. Az igazgató szerint a legkézenfekvőbb az lenne, ha a kért vizsgálati paraméterek számát csökkentenék a beküldők, azonban erre nem mindig van mód.