Megmaradt az esélye a gödöllői kosárlabda-munkacsarnok építésének
Dőreség lenne azt állítani, hogy az elmúlt bő két évben a gödöllői önkormányzat nem foglalkozott volna akár egy többfunkciós-, akár egy-egy sportág otthonát megteremtő sportcsarnok építésének pénzbeli dotálásával (vívás 50 millió forint, asztalitenisz 25 millió forint), vagy telekingatlannal történő (röplabda) segítésével. Augusztus végén összeállítást készítettünk a helyzetről, ami a gyakorlati megvalósulás tekintetében cseppet sem tűnt rózsásnak. Azóta annyi pozitívum történt, hogy a pingpongosok csarnokának már letették az alapkövét.
Ezen előzményekhez képest, egyfajta felüdülést jelentett, hogy a választási kampány során Kolozs Csaba, a Fidesz-KDNP polgármester-jelöltje – sportszövetségi és egyetemi illetékesek társaságában – bejelentette, hogy összefogással újítanák fel az igencsak leromlott állagú egyetemi sportcsarnokot. Az október 2-i sajtótájékoztatón elhangzott, hogy szorít az idő, hiszen a rekonstrukcióra – a kosarasok jóvoltából – csaknem 600 millió forint rendelkezésre áll, és hogy ez ne vesszen el, mielőbb meg kell teremteni a jövő júniusra befejezni szükséges beruházás indításának feltételeit.
És eljött december 12-e, amikor a gödöllői képviselőtestület ülésén terítékre került az a nyilatkozat, miszerint: az önkormányzat biztosítson területet a VÜSZI Kft. Dózsa György út 69. szám alatt található székhelyén kosárlabda-csarnok építéséhez. Az egyórás szócsata után végül egyhangúlag elfogadott polgármesteri javaslatban az szerepelt, hogy a tervezett objektum megvalósítása érdekében a Pelyhe József elnök vezetésével működő Gödöllői Sport Klub építési engedélyt kérhet. Többek között azzal a kikötéssel, hogy a tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a parkolási igények biztosítása az ingatlanon történhet, igazodva az asztalitenisz-csarnok létesítse során kialakuló parkolóhelyekhez.
Igen, jó helyen tapogatózik az, aki a két eset között összefüggést lát, hiszen a szóban forgó és rendelkezésre álló 600 millió forintos TAO-s forrás az alapja mind a két verziónak. Adódnak tehát a kérdések: tekintettel az alig több mint féléves időkorlátra, melyik beruházás megvalósítása a reálisabb? Egy felújítás fél év alatt, vagy egy vadonatúj építmény felhúzása? Mit gondol minderről a sportági szakszövetség illetékese? Netán, addig őrölnek a malmok, amíg vissza kell majd téríteni a pénzt az állami adóhivatalnak?
Gémesi György – aki az egyetemi sajtótájékoztatót „kommunikációs afférnak” titulálta, illetve tudakolni próbálta, hogy ki és milyen alapon tárgyalt a várost érintő kérdésben, mivel akkor is ő volt a polgármester – azzal egészítette ki az írásos anyagot, hogy június végéig el kell költeni a TAO-s forrást, és lényeges szempont, hogy az önkormányzatnak nem kerül egy fillérjébe se a beruházás.
A Fidesz-KDNP nevében kérdező dr. Péterfi Gábor az idő rövidsége miatt fejezte ki aggodalmát, valamint a megvalósíthatósági tanulmányt is hiányolta, illetőleg azt feszegette, hogy egy multifunkciós sportcsarnok építése jobb megoldás lenne. Kolozs Csaba a fenntarthatóság és a kihasználtság kérdéskörét firtatta, majd elmondta, hogy a projekt meghiúsulásával nem csak a TAO-s forrás veszhet el, hanem a 12 százalékos, nagyságrendileg 70 millió forintos kiegészítő támogatás is, amit a Gödöllői Sport Klubnak kellene visszafizetnie. Epres György rövid hozzászólásában a megvalósításra vonatkozó garanciákat kérte számon.
A Gödöllői Sport Klub nevében Bartha Tibor alelnök (képen) kelt a csarnoképítés védelmére. A saját bevallása szerint a feladatot társadalmi munkában ellátó sportvezető elmondta, hogy a beruházás nem esik a közbeszerzés hatálya alá, a kivitelezőt meghívásos tenderen választják ki. Nem sportcsarnok, hanem 200 fő befogadására alkalmas munkacsarnok épülne, a június 30-i jogvesztő határidő pedig azért tartható, mert minden elő van készítve. A kivitelező – tette hozzá Bartha Tibor – tisztában van vele, hogy nagyon feszes a beruházás megvalósításának időtartama, és az esetleges csúszás esetén komoly kötbér-igénnyel léphetne fel a sportklub. A GSK alelnöke úgy vélekedett, nem szükséges a használatbavételi engedély megszerzése június végéig, szerinte a 30-35 százalékos készenlét is elegendő a forrás jogszerű felhasználásához.
A vitát némiképp oldotta Bárdy Péter alpolgármester (Gödöllői Lokálpatrióta Klub) véleménynyilvánítása, miszerint: most csak arról kell szavazni, hogy az önkormányzat ad-e esélyt a munkacsarnok felépítésének, vagy – nemleges döntés esetén – veszni hagyja a TAO-s forrást. Mivel a döntés kétlépcsős, a témakör a további jognyilatkozatok jóváhagyása miatt hamarosan újra a képviselőtestület elé kerül.
Felmerült még, hogy Pelyhe József klubelnök érintettsége miatt nem szavazhatna a határozati javaslatról, ám dr. Kiss Árpád jegyző eloszlatta a kételyeket, mondván: nem személyes érintettségről van szó, ezért Pelyhe József szavazása szerinte nem jogszerűtlen. A hosszas szócséplés után a voksolás már simán ment: mind a 15 képviselő megszavazta az indítványt, ezáltal megmaradt az esélye annak, hogy kosárlabda-munkacsarnok épül Gödöllőn, a VÜSZI Kft. telephelyén.
Más kérdés, hogy az egyetemi sportcsarnok felújítása ebből a forrásból már biztosan nem valósulhat meg. Más szavakkal élve: nem tűnik úgy, hogy kirobbanó egészségi állapotnak örvend a „szomszéd tehene”.
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|