A gödöllői városvezetés tagjai november 20-i ülésükön felülvizsgálták és módosították a helyiadókról szóló önkormányzati rendeletet, ami 2026. január 1-jén lép hatályba. Az adónemek összegének emelését az önkormányzat gazdasági mozgásterének szűkülése, nevezetesen: a jórészt stagnáló bevételek és a növekvő kiadások közötti, főként az inflációnak köszönhető „rés” tágulása teszi indokolttá, valamint az, hogy van olyan adónem, aminek mértékéhez az elmúlt 5 (építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó), illetve 10 évben (kommunális adó) nem nyúlt hozzá a képviselőtestület.
Egy híján 30 esztendeje, hogy Gödöllőre költözött Sándor Csaba, a sokak által „szendvicsemberként” ismert, a város mindennapi életének arculatához annak idején szokatlan újdonsággal hozzájárult fiatal, aki mára elhagyta az ötödik ikszet. Csaba nemrégiben azzal hívott fel, hogy egyre gyakoribban találkozik a fiatalok motiváció és tenni akarás nélküli mentalitásával, és szeretné, ha cseppet sem zökkenőmentes életútjának megismertetésével segíthetne nekik ezen változtatni. Ez volt az apropója és a kiindulópontja beszélgetésünknek, amiből – reményeink szerint – sok jó gondolat továbbvihető és számos következtetés levonható.
A Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó OPUS ENERGETIKA Csoport gödöllői központi gázhálózati elosztóraktárának átadásával új időszámítás kezdődött a kelet-magyarországi régió energiaellátásának logisztikai támogatásában. A 2.700 négyzetméteren, több mint 1,1 milliárd forintból megvalósult beruházás stratégiai jelentőségű mérföldkő a térség energetikai biztonságának fejlődésében. A november 20-án lezajlott átadón dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere, valamint Konczné Kondás Tünde, az OPTESZ OPUS Zrt. vezérigazgatója is hangsúlyozta: az új fejlesztés hozzájárul az ország gazdasági erejének, emellett a térségi közösségek megtartó erejének növeléséhez is.
Húsvét kapcsán különleges képeslapokat küldött szerkesztőségünkbe H. Szabó Sándor. A fotókhoz rövid történeteket is mellékelt. Lássuk:
Hazánkban még ritkaságnak számító oroszlánfejű nyulakat tenyészt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátorban az egyik hobbi állatbarát. A morcos külsejű tapsifüles Belgiumból ered, a svájci rókanyúl és a belga törpenyúl kereszteződéséből. Ennek eredménye lett a rövidszőrű nyúl, sörénnyel a feje körül. A harcias kinézetű, egy tányéron elférő állat kinézete ellenére igen szelíd és díszállatnak tartják. Arról nem érkezett hír, hogy találkozott-e már a rókával…
A húsvéti népszokásokat mai is őrzik vidéken, a hagyományőrző kistelepüléseken: Boldogon, Hollókőn, Püspökhatvanban és Tardon. Kölni helyett artézi vízzel locsolják a „fehérnépet” a legények. Lehet hideg, esős vagy napos idő, nem riasztja el a kedvüket. Jutalmuk festett tojás, sonka, sütemény és jóféle italok.
Slusszpoénként pedig itt van a barátságos arcot kérő húsvéti tudósító…