Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében a négy esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
Egy közeli bolt több mint vásárlási hely – a mindennapi élet része, ahol ismerős arcokkal találkozunk, ahol szóba elegyedünk, ahol a bevásárlás nem fáradtság, hanem otthonos rutin. Ha távolabb kell menni, az sokszor időigényes, kényelmetlen és személytelen. Ezért várják már nagyon – elsősorban – a kertvárosban élők, hogy az Arany János utcában november 5-én, szerdán 8 órakor végre újra kinyisson a COOP-üzlet, ami ezután nemcsak egy modern bevásárlási lehetőség, hanem továbbra is a közösség mindennapjainak része lesz.
November 4-én dr. Gyuricza Csaba rektor és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter jelenlétében adták át azt a moduláris biogázüzemet, ami a Biohulladék Hasznosítási Központ részét képezi. Ez a központ a világ egyetemei között egyedülálló módon elkülönítetten gyűjti és kezeli a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői Szent István Campusán keletkező biológiailag bontható hulladékot.
Húsvét kapcsán különleges képeslapokat küldött szerkesztőségünkbe H. Szabó Sándor. A fotókhoz rövid történeteket is mellékelt. Lássuk:
Hazánkban még ritkaságnak számító oroszlánfejű nyulakat tenyészt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátorban az egyik hobbi állatbarát. A morcos külsejű tapsifüles Belgiumból ered, a svájci rókanyúl és a belga törpenyúl kereszteződéséből. Ennek eredménye lett a rövidszőrű nyúl, sörénnyel a feje körül. A harcias kinézetű, egy tányéron elférő állat kinézete ellenére igen szelíd és díszállatnak tartják. Arról nem érkezett hír, hogy találkozott-e már a rókával…
A húsvéti népszokásokat mai is őrzik vidéken, a hagyományőrző kistelepüléseken: Boldogon, Hollókőn, Püspökhatvanban és Tardon. Kölni helyett artézi vízzel locsolják a „fehérnépet” a legények. Lehet hideg, esős vagy napos idő, nem riasztja el a kedvüket. Jutalmuk festett tojás, sonka, sütemény és jóféle italok.
Slusszpoénként pedig itt van a barátságos arcot kérő húsvéti tudósító…