Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében a négy esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
Ha minden a terv szerint alakul, július végére biztonságosabbá válik az ország legrosszabb baleseti mutatóival rendelkező külterületi főúti szakasza, ami nem más, mint a 3-as számú főút gödöllői autósok által is rendszeresen használt bagi elágazása. A beruházás megkezdése kapcsán Vécsey László, a gödöllői központú választókerület Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselője és Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője tartott sajtótájékoztatót a helyszínen.
A bagi csomópontban 2008 és 2012 között 10 személyi sérüléses baleset történt, ebből 2 halálos, 5 súlyos és 3 könnyű sérüléssel végződött. Az elmúlt öt év súlyozott mutatói szerint Magyarország első- és másodrendű főútjain ez a leginkább balesetveszélyes lakott területen kívüli szakasz. Az út Gödöllő irányából a csomópont felé lejt, a járművek gyakran felelőtlenül nagy sebességgel érkeznek meg ide. A kivilágítatlan kereszteződésben így az ütközések, gázolások fokozott kockázatával kell számolniuk a közlekedőknek. A gyalogos mozgások különösen korlátozott látási viszonyok esetén igen balesetveszélyesek az átkelőhely nélküli autóbuszmegálló környezetében.
Az új körforgalom a sebesség csökkentésére kényszeríti a járműveket. A biztonság további növelése érdekében gyalogátkelőhelyet jelölnek ki, átépítik a buszmegállót és közvilágítást létesítenek.