Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
Június 10-én, kedden 18 órától a Szabadidős és Gazdasági Innovációs Centrumban vetítettképes előadáson mutatják be a Veresegyházon életre hívni tervezett múzeummal kapcsolatos eddigi előkészítő munka részleteit. Bár, a szomszédos városban megvalósításra váró elképzelés szorosan nem kötődik településünkhöz, némi pikantériát mégis kölcsönöz az ügynek, hogy a veresi múzeum alapításában nem más szaktekintély vállal döntő szerepet, mint a Gödöllőn élő Varga Kálmán, aki a kétezres évek elejéig meghatározó alakja volt városunk kulturális és közművelődési életének.
A gödöllői Grassalkovich-kastélyról, annak építtetőjéről, a hozzá köthető nevezetes személyekről, illetve a máriabesnyői kegyhely történetéről is könyv(ek)et írt Varga Kálmán a nyolcvanas évek végén igazgatóhelyettesként dolgozott a helyi művelődési központban, majd 1993-ig igazgatóként vezette a városi múzeumot. 1994 és 1998 között a gödöllői kastélyrehabilitáció miniszteri biztosa volt, ezt követően pedig a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága tudományos igazgatóhelyetteseként (1998-2002), a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökeként (2002-2007), valamint a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága igazgatójaként (2007-2012) tevékenykedett. Tavaly májusig a Forster Örökségközpont munkatársaként dolgozott, novembertől pedig mint egyéni vállalkozó teljesít szakmai megbízásokat.