A gödöllői városvezetés tagjai november 20-i ülésükön felülvizsgálták és módosították a helyiadókról szóló önkormányzati rendeletet, ami 2026. január 1-jén lép hatályba. Az adónemek összegének emelését az önkormányzat gazdasági mozgásterének szűkülése, nevezetesen: a jórészt stagnáló bevételek és a növekvő kiadások közötti, főként az inflációnak köszönhető „rés” tágulása teszi indokolttá, valamint az, hogy van olyan adónem, aminek mértékéhez az elmúlt 5 (építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó), illetve 10 évben (kommunális adó) nem nyúlt hozzá a képviselőtestület.
Egy híján 30 esztendeje, hogy Gödöllőre költözött Sándor Csaba, a sokak által „szendvicsemberként” ismert, a város mindennapi életének arculatához annak idején szokatlan újdonsággal hozzájárult fiatal, aki mára elhagyta az ötödik ikszet. Csaba nemrégiben azzal hívott fel, hogy egyre gyakoribban találkozik a fiatalok motiváció és tenni akarás nélküli mentalitásával, és szeretné, ha cseppet sem zökkenőmentes életútjának megismertetésével segíthetne nekik ezen változtatni. Ez volt az apropója és a kiindulópontja beszélgetésünknek, amiből – reményeink szerint – sok jó gondolat továbbvihető és számos következtetés levonható.
A Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó OPUS ENERGETIKA Csoport gödöllői központi gázhálózati elosztóraktárának átadásával új időszámítás kezdődött a kelet-magyarországi régió energiaellátásának logisztikai támogatásában. A 2.700 négyzetméteren, több mint 1,1 milliárd forintból megvalósult beruházás stratégiai jelentőségű mérföldkő a térség energetikai biztonságának fejlődésében. A november 20-án lezajlott átadón dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere, valamint Konczné Kondás Tünde, az OPTESZ OPUS Zrt. vezérigazgatója is hangsúlyozta: az új fejlesztés hozzájárul az ország gazdasági erejének, emellett a térségi közösségek megtartó erejének növeléséhez is.
Június 10-én, kedden 18 órától a Szabadidős és Gazdasági Innovációs Centrumban vetítettképes előadáson mutatják be a Veresegyházon életre hívni tervezett múzeummal kapcsolatos eddigi előkészítő munka részleteit. Bár, a szomszédos városban megvalósításra váró elképzelés szorosan nem kötődik településünkhöz, némi pikantériát mégis kölcsönöz az ügynek, hogy a veresi múzeum alapításában nem más szaktekintély vállal döntő szerepet, mint a Gödöllőn élő Varga Kálmán, aki a kétezres évek elejéig meghatározó alakja volt városunk kulturális és közművelődési életének.
A gödöllői Grassalkovich-kastélyról, annak építtetőjéről, a hozzá köthető nevezetes személyekről, illetve a máriabesnyői kegyhely történetéről is könyv(ek)et írt Varga Kálmán a nyolcvanas évek végén igazgatóhelyettesként dolgozott a helyi művelődési központban, majd 1993-ig igazgatóként vezette a városi múzeumot. 1994 és 1998 között a gödöllői kastélyrehabilitáció miniszteri biztosa volt, ezt követően pedig a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága tudományos igazgatóhelyetteseként (1998-2002), a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökeként (2002-2007), valamint a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága igazgatójaként (2007-2012) tevékenykedett. Tavaly májusig a Forster Örökségközpont munkatársaként dolgozott, novembertől pedig mint egyéni vállalkozó teljesít szakmai megbízásokat.