A gödöllői képviselőtestület tagjai a május 21-én lezajlott tanácskozásukon néhány perc alatt „megvitatták” a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium tagjai egyhangú szavazással elfogadták azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2025. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Április 12-én eldőlt, hogy László Endre Márton, a Tisztelet és Szabadság Párt jelöltje nyerte el a gödöllői központú, Pest vármegye 6. számú választókerület egyéni országgyűlési képviselői mandátumát. Az új parlamentben kétharmados többséget szerzett Tisza Párt helyi jelöltje a kampány során nem élt azokkal a lehetőségekkel, amiket felkínáltunk számára. Ugyanakkor írásban jelezte, hogy „a választások után állok rendelkezésetekre”. Szaván fogtuk a frissen megválasztott honatyát.
Május 21-én a gödöllői képviselőtestület tagjai – a tavalyi városi gazdálkodás zárszámadásának elfogadása előtt – jóváhagyták a gödöllői önkormányzat által korábban életre hívott hat gazdasági társaság 2025-ös gazdálkodási mutatóira vonatkozó beszámolót (mérleget).
A könyvvizsgálók által is ellenjegyzett „papírok” tanúsága szerint a hat gödöllői közcég – eltérő mértékben – nyereséggel zárta a mögöttünk hagyott esztendőt. Lássuk a testületi tagság által minden esetben ellenvetés nélkül elfogadott számadatokban mutatkozó részleteket!
Június 10-én, kedden 18 órától a Szabadidős és Gazdasági Innovációs Centrumban vetítettképes előadáson mutatják be a Veresegyházon életre hívni tervezett múzeummal kapcsolatos eddigi előkészítő munka részleteit. Bár, a szomszédos városban megvalósításra váró elképzelés szorosan nem kötődik településünkhöz, némi pikantériát mégis kölcsönöz az ügynek, hogy a veresi múzeum alapításában nem más szaktekintély vállal döntő szerepet, mint a Gödöllőn élő Varga Kálmán, aki a kétezres évek elejéig meghatározó alakja volt városunk kulturális és közművelődési életének.
A gödöllői Grassalkovich-kastélyról, annak építtetőjéről, a hozzá köthető nevezetes személyekről, illetve a máriabesnyői kegyhely történetéről is könyv(ek)et írt Varga Kálmán a nyolcvanas évek végén igazgatóhelyettesként dolgozott a helyi művelődési központban, majd 1993-ig igazgatóként vezette a városi múzeumot. 1994 és 1998 között a gödöllői kastélyrehabilitáció miniszteri biztosa volt, ezt követően pedig a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága tudományos igazgatóhelyetteseként (1998-2002), a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökeként (2002-2007), valamint a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága igazgatójaként (2007-2012) tevékenykedett. Tavaly májusig a Forster Örökségközpont munkatársaként dolgozott, novembertől pedig mint egyéni vállalkozó teljesít szakmai megbízásokat.