Gödöllő fejlődésére is hatással lesz, hogy miként voksolunk 2026-ban?
Páratlan évet hagytunk a hátunk mögött Gödöllőn. Több szempontból is. A helyi közélet fontos, valóságos kérdéseire nem, vagy csak részben kaptunk választ. 2025-ben sem derült ki, hogyan lesz pluszos a Gémesi György vezetésével regnáló önkormányzat által idestova öt éve elbukott szálloda-per, miként azt sem, hogy mikor sikerül (ha egyáltalán) hozzájutni a városháza-beruházás első kivitelezőjével szembeni több mint félmilliárd forintos követeléshez.
Van azonban néhány intézkedés, amitól hangos lett a 2025-ös esztendő. Például: ● A lokálpatrióta klubos többségű önkormányzat lemondott a szakrendelő fenntartásáról. ● A lokálpatrióta klubos képviselők egyöntetűen támogatták a lakosság számára anyagi terhet eredményező kommunális adó több szegmensben is jelentős növelését 2026-tól. ● Újabb akkumulátor-összeszerelő üzem létesítését tervezik a város északi határában. ● Új vezetője lett a Gödöllői Rendőrkapitányságnak. ● Több párt is megnevezte jelöltjét a 2026 áprilisában esedékes parlamenti választásra.
Az előttünk álló év páros lesz. Már, ami a számát illeti. Mégis akad olyan érzése az embernek, hogy jó néhány páratlan (váratlan) eseményre számíthatunk 2026-ban, a városi rangra 60 évvel ezelőtt emelt településünk 62 négyzetkilométerén. Ott, ahol – cseppet sem mellesleg – Szabadság útra történt 1981-es átköltöztetésének 45. évfordulóját ünnepli a művelődési központ (ma Művészetek Háza), illetve újranyitásának 30. születésnapjára készül a Gödöllői Királyi Kastély.
Egyes gondolkodók szerint a történések motiválhatósága alapvetően két tényezőre vezethető vissza. Az egyik a közösség érdekét rendre felülíró egyéni érdek, a másik pedig a pénzmozgás kifürkészhetetlen útja.
Az érdek szerepe idén felértékelődik. Döntően azért, mert (várhatóan) április közepén országgyűlési képviselőválasztást tartanak az országban, így Gödöllőn is. Az akár durva ellenségeskedéssel is tűzdelt kampány minden bizonnyal különféle látszat-teljesítményekkel és ígéretekkel lesz tele, ami nem meglepő, hiszen ezek a voksszerzés egyik bevett és bevált eszközei.
Adódik viszont a kérdés: ki(k)nek higgyünk? Pontosabban: ki(k)nek, mit higgyünk el? Tudjuk-e kellő átgondoltsággal mérlegelni a vélt és valós politikai teljesítményeket, ígéreteket? Felülírja-e az egészséges lojalitás, az egészségtelen szervilizmust, ami – ha elveszítjük józan ítélőképességünket – érzelmi rabszolgaságba torkollhat?
A történelem többször igazolta már, hogy a félrevezetett, úgymond, vakká tett szavazó általában utólag bánja meg, hogy ki(k)re tette az ikszet a fülke magányában. Az kevéssé tudatosul benne, hogy akár a vele egy településen élő, dolgozó polgártársai sorsát, jövőjét veszélyeztetheti.
Jól gondoljuk meg, tehát, hogy ki(k)nek hiszünk, ki(k)ben bízunk, mert felgyorsult világunkban legközelebb várhatóan csak 2030-ban lesz lehetőség arra, hogy Gödöllő érdekében (is) „a fejünkhöz kapjunk”. Örök tanulsága ugyanis a politikának, hogy egyik jelölt sem hiheti magáról azt, hogy „bölcsebb”, mint az általa képviselni kívánt választókerületben élők közössége.
Abban pedig egyelőre csak bízhatunk, hogy az idei választás lezárulta után több valósul meg az adott szóból, kevesebben és kevesebbet ködösítenek, mint eddig, annak érdekében, hogy eredményességben javuló tendenciát mutató esztendő várjon ránk. Ehhez kívánunk egészséget, józan mérlegelést és kitartást a hat évtizede éve várossá lett Gödöllőn! Fedor Gábor
|
Kulturális programok a gödöllői kastélyban
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|