Gémesi György új „gazdát” szánna a gödöllői egészségügyi központnak
A rendszerváltás évében, 1990-ben az önkormányzatok ingyen kapták tulajdonba az egészségügyi alapellátáshoz, valamint a járóbeteg-ellátáshoz szükséges épület- és eszköz állományokat, cserébe viszont elvárás volt feléjük, hogy fenntartsák és működtessék a vagyont. Ez a szabály volt érvényben 2012-ig, amikor elérkezett az önkormányzati rendszer átalakítása, és az egészségügy feladat-ellátásával kapcsolatban önállóan dönthettek a települések: visszaadják az államnak, vagy saját fenntartásban hagyják.
A helyi közéletet hosszabb ideje figyelemmel kísérők emlékezhetnek arra, hogy Gémesi György tucatnyi éve, 2013 februárjában arról tájékoztatta a Tormay Károly Egészségügyi Központ dolgozói kollektíváját, hogy állami fenntartású lesz a helyi és környékbeli járóbeteg-szakellátásban fontos szerepet betöltő, 53 éve átadott Petőfi Sándor utcai intézmény.
A polgármesteri szándék bejelentését követően a szakrendelő dolgozói megkongatták a vészharangot, aminek az lett a következménye, hogy Gémesi meghátrált, visszavonta javaslatát, ezáltal a Tormay önkormányzati fenntartásban maradt és azóta is abban van.
Az önkormányzati (fenntartói) működési finanszírozást tekintve, nem igazán kegyelt gödöllői egészségügyi központ történelme a napokban ismételte önmagát, hiszen a sebészorvos végzettségű Gémesi György március 21-ére állománygyűlést hivatott össze, ahol újra előállt azzal, hogy a városvezető volt kabinetfőnökét „sunyi módszerrel megpuccsoló” lokálpatrióta klubos többségű képviselőtestület állami fenntartásba készül adni a szakrendelőt.
Úgy tudjuk, hogy a várhatóan ősztől élesedő elhatározás vonatkozik arra a Szabadság téri épületre (volt pártház) is, ahol – a rehabilitációs egységek, a területi védőnők, az iskola-védőnők, a családvédelmi szolgálat és az orvosi ügyelet mellett – az alapellátást biztosító háziorvosok és házi gyermekorvosok rendelése zajlik.
Egyelőre nem tudni pontosan, hogy a főbb szakellátások tekintetében 12 település (Dány, Erdőkertes, Gödöllő, Isaszeg, Kerepes, Kistarcsa, Mogyoród, Szada, Valkó, Vácszentlászló, Veresegyház, Zsámbok) közel 130 ezer lakosának járóbetegeit fogadó Tormay eü-központ „államosítása” milyen következményekkel járhat, így azt sem, hogy a Mindig a város érdekeit kell nézni! lokálpatrióta klubos hangzatos szlogen a gyakorlatban miként igazolódik be.
Emlékezetes, hogy néhány éve, amikor felmerült és részben elkezdődött (orvosi ügyelet, kórházi integráció) a hazai egészségügyi rendszer reformja, a szakrendelők állami fenntartás alá helyezése is tervezett része volt a folyamatnak, mondván: gazdaságosabbá válhat működés, valamint mindenhol színvonalas és egységes ellátás alakítható ki.
A kvázi kötelező jelleg azonban jelentősen mérséklődött, és az utóbbi hónapokban arról szóltak a hírek, hogy nem időszerű az önkormányzati szakrendelők állami tulajdonba vétele, de amennyiben az adott önkormányzat és az állam között kölcsönös az egyetértés, akkor az állam átveszi az önkormányzati fenntartású járóbeteg-szakrendelő működtetését.
A polgármester indítványáról a gödöllői képviselőtestület április 3-án esedékes ülésén várható döntés. Egyelőre csak annyi biztos, hogy az „államosításra” vonatkozó főpolgári indítvány elfogadása nem lesz összhangban Gémesi György MÖSZ-elnökként tett két évvel ezelőtti nyilatkozatára: miszerint: az egészségügy átalakításával kapcsolatban a MÖSZ többször is kért egyeztetést a belügyminisztériumtól, ám ezeken a fórumokon az önkormányzati szakrendelők államosításával az önkormányzati szövetség illetékesei összességében nem értettek egyet.
Kovács Barnabás: egy felelős városvezetőtől sokkal komolyabb és korrektebb viselkedést várnék el
Némiképp elgondolkodtató, hogy a dolgozói állománygyűlésre nem kapott meghívást Kovács Barnabás (TEVE-egyesület), az önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke. Ennek tükrében különösen beszédes a városatya véleménye a polgármesteri ötlettel kapcsolatosan, íme:
- Amennyiben a hír igaz, akkor ez nagyon fontos ügy, érdemes róla beszélni. Az első és legfontosabb kérdés, hogy az Tormay államnak történő átadása vajon milyen hatással lesz az itt lakó emberek egészségügyi ellátására. Mert a lakosság lehető legjobb szintű egészségügyi ellátása, az emberek gyógyítása kiemelkedő fontosságú, és közvetlenül érinti az emberek életét.
Az is nyilvánvaló, hogy jelenlegi gazdasági/pénzügyi környezetben az önkormányzatok nagyon nehéz anyagi helyzetében nem jut mindenre elegendő pénz a településen, ezért az önkormányzat önként vállalt feladatai között sorrendet kell felállítani. Itt már vannak kétségeim a tekintetben, hogy Gödöllő a helyén kezeli-e az egészségügyet. Nem véletlenül javasoltam a költségvetési vitában, hogy egyes költségeket, például, a városmarketing vagy a városi kommunikációs költségeket csökkentsük 20%-kal, és ezt a pénzt adjuk oda a Tormay Károly Egészségügyi Központnak, működési és fejlesztési feladatokra. Javaslatom azonban nem kapott többséget.
Van a dologhoz egy személyes megjegyzésem is. Ami az ügy szempontjából nem annyira fontos, inkább csak sokatmondó: meggyőződésem, hogy a Tormay átadása az államnak – bár hirtelen és váratlanul került elő – nyilván nem egy spontán ötlet, ilyet nem lehet egyik pillanatról a másikra előkapni. Vélhetően már hónapok óta készítették elő, anélkül, hogy a nyilvánosságot (a lakosságot, akit direkt módon érint) vagy akár az intézményi dolgozókat, netán az önkormányzati képviselőket bevonták volna az előkészítésbe. Sőt!
A 2025. évi városi költségvetés tárgyalásánál is szóba került Gödöllő egészségügye és a Tormay Károly Egészségügyi Központ. Komoly vita és hozzászólások után fogadta el a testület el a Tormay Károly Egészségügyi Központ ez évi költségvetését, benne a működési támogatással. Szóba sem került, hogy ez csak porhintés, mert az intézményt át fogjuk adni az államnak. Az ülés előtt volt egy külön egészségügyi bizottsági ülés is, ahol áttekintettük az intézmény helyzetét és az idei működést. Az intézmény igazgatója nagyon komoly szakmai anyagot készített az ülésre, amit a bizottsági tagok órákon át tárgyaltak és elemeztek. Az ülésre eljött a polgármester és az összes alpolgármester is, akik aktívan részt vettek vitában, érdemben és többször is hozzászóltak az anyaghoz és a 2025. évi működtetéshez. Az intézmény államnak történő átadása említésre sem került.
Tehát, nagyon úgy néz ki, hogy amikor a Tormay működését átbeszéltük az egészségügyi bizottság ülésén, vagy amikor a képviselőtestület elfogadta a költségvetést, benne a Tormay idei működési támogatásával, akkor a polgármester már tudta, hogy az egész csak színjáték, hiszen az önkormányzat „kiszáll”.
Utólag visszatekintve színházi előadásnak, felesleges szemfényvesztésnek tűnik az egész, hiszen mint most látjuk, a város az intézményt át kívánja adni az államnak. A polgármester a dologba bevont belső emberekkel eljátszott egy szerepet a testületnek és a közönségnek, amiről tudta, hogy csak egy színdarab, mert nem fog városi tulajdonban maradni a Tormay. Kicsit olyan számomra ez a történet, mint amikor egy focicsapat tagjai az öltözőben megvitatják, hogy piros vagy kék mezben lépjenek-e pályára a következő bajnoki meccsen. Az edző is részt vesz a vitában, lelkesen és látványosan elmondja a véleményét, hosszan sorolja érveket…, miközben pontosan tudja, hogy már nem lesz semmiféle következő meccs, mert a csapatot visszaléptette a bajnokságtól.
Lehet, hogy ez a „színészkedés” rendjén való mondjuk a nőnapi ünnepség színpadán, de egy felelős városvezetőtől sokkal komolyabb és korrektebb viselkedést várnék el.
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2025. április 27., vasárnap, Zita
