Hogyan érintheti a Gödöllői járást a helyi önazonosság védelméről szóló törvény?

2025-02-28 11:13:25

Feszített lesz a közösségi értékvédelmi konzultáció menetrendje, a tervek szerint az Országgyűlés tavaszi ülésszakán fogják tárgyalni az Alaptörvény-módosítást és a sarkalatos törvényt. Ezt Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter jelentette ki a Pest vármegyei települések részvételével tartott, a helyi önazonosság védelméről szóló törvény február 26-i konzultációján – adta hírül az MTI.

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) irányítója azt mondta: a törvényjavaslatnak legkésőbb a március 10-i héten az Országgyűlés elé kell kerülnie. Egy olyan lépésről van szó, amely az önkormányzatiságot, a polgármestereket, a képviselőtestületeket alapvetően érintheti, ebből adódóan még a képlékeny állapotában lévő tervekről is számot adnak az érintetteknek.
A közösségi értékvédelmi konzultáció fő gondolatmenetéről szólva a miniszter úgy fogalmazott: a készülő törvény lehetőséget kíván majd adni, de nem jár kötelezettséggel a települések irányába. A helyi képviselőtestület szabadon dönthet arról, hogy alkalmazza-e ezeket a lehetőségeket.
- Mindez helyi közügy, „a mi feladatunk” csak az, hogy törvényes és jogállami eszközöket biztosítsunk, akármilyen döntés is születik meg helyben – fogalmazott a miniszter.

Navracsics Tibor ismertetése szerint a belföldi vándorlási egyenleg az 1990 és 2023 közötti középtávú vándorlási folyamatokat mutatja. A szuburbanizációban Budapest 1990-hez képest 330 ezer lakost, az elmúlt bő tíz évben egy megyeszékhelynyi lakost veszített.
A lakosok elsősorban az agglomerációba költöztek, ami sok esetben ellátási és közszolgáltatási problémát jelent a települések számára. A vándorlási egyenleg adatai szerint Pest vármegyében nőtt a legnagyobb mértékben a népesség száma: a Budakeszi járás 13.500, az Érdi járás több mint 13.600, a Gödöllői járás több mint 2.000 lakossal növekedett.

A szaktárca vezetője azt mondta, hogy a Pest vármegyei ingázási mérleg szerint sokan a munkahely miatt utaznak a környező településekről a nagyvárosba, miközben a közszolgáltatásokat helyben veszik igénybe, ami nagyon megterheli a helyi közlekedési és kommunális infrastruktúrát.
Pest vármegyében két kivétellel az összes járásban emelkedett az új építésű ingatlanok ára, de a használt ingatlanok négyzetméterára is jelentős növekedést mutat.

A tárcavezető azt mondta: szándékaik szerint az Alaptörvényben deklarálják a települések, helyi közösségek önazonossághoz való jogát, amelyet az Alaptörvényben rögzített alapelvekkel összhangban lehet majd gyakorolni, hátrányos megkülönböztetés nélkül. Míg a sarkalatos törvényben lehetőséget adnak a képviselőtestületeknek arra, hogy adott esetben korlátozzák a településre beköltözőket.
Navracsics Tibor a helyi önazonosság védelmének lehetőségeként említette meg az ingatlanszerzés kizárását, állandó lakcímmel rendelkezők elővásárlási jogát, az ingatlanszerzés feltételhez kötését és a helyi adózást.

Egy 2023-ban készített felmérés szerint – a Dunakeszi kivételével – nincs olyan járás a főváros környékén, amelyben az elvándorlás és odavándorlás egyenlege ne pozitív lett volna a 2022 januárja és decembere közötti időszakban. A leggyorsabban a Gödöllői járás (1,41 százalék, +2.208 ember) népessége emelkedett.

A Gödöllői járáshoz 15 település (Csömör, Dány, Erdőkertes, Gödöllő, Isaszeg, Kerepes, Kistarcsa, Mogyoród, Nagytarcsa, Pécel, Szada, Valkó, Vácszentlászló, Veresegyház, Zsámbok) tartozik. A járás növekvő lakosságszáma nem a székhelytelepülésnek köszönhető, miután a Gödöllőn élők száma a KSH adatai szerint az elmúlt 10 esztendőben folyamatosan csökken(t): 2015-ben 32.116 fő volt a létszám, 2024-ben pedig 31.331 fő (-785 fő), ami 2,5 százalékos mérséklődéssel egyenértékű.

A gödöllői népességszám-szűkülés minden bizonnyal több okkal is magyarázható. Az egyik az, a Gödöllő Integrált Településfejlesztési Stratégiájában (ITS) is megfogalmazott vezérelv, miszerint: a jelenlegi városvezetésnek nem célja a település népességének növelése, mert egy ilyen folyamat a meglévő infrastruktúra és a közszolgáltatások színvonalának csökkenését eredményezhetné.

Bármennyire is támogatható ez a cél, bizonyos szempontból kétélű fegyvernek minősül. Ez pedig a településvezetők körében nem igazán kedvelt szolidaritási hozzájárulás. A számítási képlet alapja ugyanis az iparűzési adóbevétel és a lakosságszám aránya (hányadosa), ami Gödöllő esetében egyre magasabb. Ebből kiindulva, nem véletlen, hogy a tavalyi 1,005 milliárd forint helyett idén 1,340 milliárd forintot von el az állam ezen a jogcímen városunktól (+33,3%).