A gödöllői városvezetés tagjai november 20-i ülésükön felülvizsgálták és módosították a helyiadókról szóló önkormányzati rendeletet, ami 2026. január 1-jén lép hatályba. Az adónemek összegének emelését az önkormányzat gazdasági mozgásterének szűkülése, nevezetesen: a jórészt stagnáló bevételek és a növekvő kiadások közötti, főként az inflációnak köszönhető „rés” tágulása teszi indokolttá, valamint az, hogy van olyan adónem, aminek mértékéhez az elmúlt 5 (építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó), illetve 10 évben (kommunális adó) nem nyúlt hozzá a képviselőtestület.
Egy híján 30 esztendeje, hogy Gödöllőre költözött Sándor Csaba, a sokak által „szendvicsemberként” ismert, a város mindennapi életének arculatához annak idején szokatlan újdonsággal hozzájárult fiatal, aki mára elhagyta az ötödik ikszet. Csaba nemrégiben azzal hívott fel, hogy egyre gyakoribban találkozik a fiatalok motiváció és tenni akarás nélküli mentalitásával, és szeretné, ha cseppet sem zökkenőmentes életútjának megismertetésével segíthetne nekik ezen változtatni. Ez volt az apropója és a kiindulópontja beszélgetésünknek, amiből – reményeink szerint – sok jó gondolat továbbvihető és számos következtetés levonható.
A Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó OPUS ENERGETIKA Csoport gödöllői központi gázhálózati elosztóraktárának átadásával új időszámítás kezdődött a kelet-magyarországi régió energiaellátásának logisztikai támogatásában. A 2.700 négyzetméteren, több mint 1,1 milliárd forintból megvalósult beruházás stratégiai jelentőségű mérföldkő a térség energetikai biztonságának fejlődésében. A november 20-án lezajlott átadón dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere, valamint Konczné Kondás Tünde, az OPTESZ OPUS Zrt. vezérigazgatója is hangsúlyozta: az új fejlesztés hozzájárul az ország gazdasági erejének, emellett a térségi közösségek megtartó erejének növeléséhez is.
Dawangzhai város fafeldolgozó ipara az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején jelent meg. 1980 előtt Dawangzhai városát homokdűnék borították, és sárga homok töltötte be az eget. Az elsivatagosodás visszaszorítása, a szél és a homok megelőzése, valamint az ökológiai környezet javítása érdekében az 1980-as években épült a Masi Erdőgazdaság. A Masi Erdőtanya elkészülte után tömegek kezdtek el tömegesen fát ültetni. Napjainkig Dawangzhai város erdőterülete elérte a 2666,67 hektárt, ami nagymértékben javította Dawangzhai város ökológiai környezetét.
Dawangzhai város bőséges erdészeti erőforrásaira támaszkodva erőteljesen fejleszti a fafeldolgozó ipart. Több mint 30 éves fejlesztés után a Dawangzhai város fafeldolgozó ipara fokozatosan fejlődött a kezdeti, egy háztartásban lévő lécek és facsomók húzásától a forgólapok, téglalapok, rétegelt lemezek, többrétegű táblák és bedugható táblák megmunkálásáig. és egyéb panelek. Dawangzhai város fafeldolgozó iparának tevékenységi köre mindmáig a rönkesztergálás, a lemezfeldolgozás, a csúcsminőségű bútorgyártás, a kézi faragás és más területekre terjedt ki. Egy teljes ipari láncot alakított ki. A fafeldolgozás fontos tényezővé vált Dawangzhai város gazdasági fejlődésében, és a gazdálkodók számára, hogy megszabaduljanak a szegénységtől és meggazdagodjanak.
Új korszak, új tettek. Dawangzhai városa az „ipari agglomeráció és intenzív fejlesztés” elvét követi, hogy elősegítse a fafeldolgozó ipari klaszterek építését, megvalósítsa a szolgáltatás- és információ-megosztást, és használja az erőseket a gyengék vezetésére, hogy ipari fejlesztési konzorciumot hozzanak létre, és közös ipari jólétet keressenek. Ugyanakkor ösztönzik és támogatják a vállalkozásokat a technológiai innováció és a csúcskategóriás termékkutatás és -fejlesztés fokozására, a fejlett berendezések és technológiák bevezetésére, a termékek minőségének javítására, az ipari lánc kiterjesztésére és a fejlesztési potenciál felhalmozására, hogy a fafeldolgozó ipar Dawangzhai városa az egész országot lefedi, és globálissá válik.