Vissza normál nézetbe Képek megjelenítése (A nyomtatáshoz válassza ki az Önnek tetsző képet a Galériában!) Nyomtatás

Vécsey László megszavazta a „státusztörvényt”, és kiemelte: a Fideszben nem lehet tisztségre jelentkezni, csak feladatra

2023-07-05 18:37:20

A nyári szünet előtt több kiemelten fontos, közvetlenül vagy közvetve mindannyiunk életét befolyásoló törvénytervezetekről tárgyalt és döntött az Országgyűlés. Az egyik hazánk jövő évi költségvetése, a másik pedig az utóbbi hónapok leghevesebb tiltakozásait kiváltó, a pedagógusok jogállását szabályozó „státusztörvény” volt. A Pest vármegyei 6-os számú választókerület polgárait a törvényhozás házában képviselő kormánypárti honatyánál, Vécsey Lászlónál – mások mellett – arról érdeklődtünk: miként foglalt állást a fenti indítványok elfogadásakor?

- Képviselő úr! Ami az ország 2024-es költségvetését illeti, a javaslatból az körvonalazódik, hogy a kormány növelni kívánja a költségvetési fegyelmet, megfelezné a rezsivédelmi alapot, csökkentené a különadó-bevételt és szinten tartaná a jóléti kiadásokat. A számhalmazt kritikával illetők viszont lényegesen borúlátóbbak, mondván: jelentős kockázatot rejt magában a hiánycélt, az inflációt és a gazdasági növekedést előirányzó várakozások teljesítése. Ha mindkét nézőpontot figyelembe vesszük, milyen irányú, mennyire érzékelhető életszínvonal-változásra számíthatnak Gödöllő és a választókerület polgárai?
- Háborús, bizonytalan időkben a fokozott költségvetési fegyelemre törekvést, azt hiszem, nem szükséges külön indokolni. A konkrét tételekre térve: 2024-re a Rezsivédelmi Alapot a pénzügyminisztérium már a 2022-23-as fűtési szezon tényleges számai alapján tudta megtervezni. A tervezett 1.310 milliárd forint elegendő lesz ahhoz, hogy átlagfogyasztásig továbbra is a magyar családok fizessék a legalacsonyabb energiaárakat az Európai Unióban.
Az extraprofit adó egy részét bizonyos ágazatokban valóban nem kell befizetniük a cégeknek, amennyiben azt beruházásokra, K+F célra fordítják. Számos egyéb intézkedéssel is segíti a költségvetés a gazdasági szereplőket, az elmúlt napokban jelentette be – például – a Kormány, hogy a fix energia árakra (kényszer)szerződött kis- és középvállalkozásokat egy huszárvágással kiszabadítja a csapdából, energiaár plafont szabva számukra. Ezzel visszanyerik versenyképességüket, továbbra is munkát, jövedelmet biztosítanak dolgozóiknak.
A jóléti kiadások szinten tartását tapasztaljuk majd Gödöllőn és a választókerületben is. Csupán a közvetlen családtámogatások terén családi adó- és járulékkedvezmény, négygyermekes anyák szja-mentessége, 25 év alattiak szja-mentessége, 30 év alatti anyák kedvezménye, babaváró támogatás, NŐK 40, gyermekétkeztetési támogatás, ingyenes tankönyv ellátás, tej és iskolagyümölcs program címén 3.100 milliárd forintot ad a költségvetés. Az országos büdzsé legnagyobb tétele továbbra is a nyugdíjak reálértékének biztosítása érdekében 6.542 milliárd forintra emelkedő nyugellátás.
Kritizálni lehet, és kell is. Ami nem azonos a fanyalgással. Utóbbira 13 éve az ország és a gazdaság stabilitása a legcsattanósabb cáfolat.

- Önkormányzati érdekképviseleti és településvezetői körökben többen is neheztelnek a kormányra, miszerint: tovább nehezíti az önkormányzatok gazdálkodását, szűkíti a kötelező feladatok ellátását szolgáló forrásokat. A mozgástér-szűkítés első számú mumusának a részükről büntetésként aposztrofált szolidaritási hozzájárulás drasztikus növelését említik. Ön szerint valósak ezek a félelmek, vagy inkább hangulatkeltésről van szó?
- Az önkormányzati vezetők dolgoznak és megoldják a problémákat. Az állam segítséget nyújt, ha jó és takarékos gazdálkodás ellenére saját erejükből nem boldogulnak. Az állam a településeket nem csak az önkormányzatokon, hanem más, gazdasági, köznevelési, kulturális, egészségügyi, sport és civil szereplőkön keresztül is támogatja. Ezek a pénzek nem folynak át az önkormányzati kezek között.
Tizenhárom éve a leghangosabban éppen Gödöllőről szól a „kivéreztetik az önkormányzatokat” refrénű nóta. A „kivéreztetés” 2012-ben vette kezdetét, amikor az állam sorjában átvállalta az önkormányzati szektor Gyurcsány-érában felhalmozott teljes adósságállományát, 1.300 milliárd forintot, Gödöllőtől éppenséggel 7,8 milliárdot.
A szolidaritási hozzájárulást a (többnyire előnyösebb gazdaságföldrajzi fekvésük miatt) tehetősebb önkormányzatok fizetik a (többnyire kevésbé előnyös gazdaságföldrajzi fekvésük miatt) kevés saját bevétellel rendelkező önkormányzatok működésének támogatására, ahol ugyanolyan magyar emberek, állampolgárok élnek, mint a tehetősebb önkormányzatok területén.
A hozzájárulás volumene idén 70 milliárd forinttal nő, miközben az iparűzési adóból származó idei többlet 190 milliárd forint lesz, a növekedés tehát ennek a többletnek nagyjából a harmada.

- A másik, az elmúlt hónapokban számos tiltakozást kiváltott jogszabály-tervezet a közvetlenül a pedagógusok jogállását, közvetve pedig a diákokat és szülőket érintő státusztörvény. Ön megszavazta. Mivel indokolja támogató voksát?
- Június 29-én volt a Törvényalkotási Bizottság előtt „A pedagógusok új életpályájáról” szóló törvényjavaslat legutolsó változata, ami az összes beérkezett módosító javaslatot tartalmazta. Ennek a főbizottságnak 42 tagja van, szinte egy kis parlament az országgyűlésen belül. 250 módosító javaslat került a bizottság elé, ebből 202 technikai és 48 érdemi, tartalmi módosító volt. Mindössze három ellenzéki kérdés hangzott el!
Július 4-én 136 igen szavazattal elfogadtuk a törvényt. Magam is megszavaztam, mert a gyerekek és a pedagógusok érdekét szolgálja, amiről az elmúlt hónapok kormányváltást vizionáló zajában egyáltalán nem beszéltek. A törvényjavaslat „státusztörvény”, illetve „bosszútörvény” néven emlegetése maga volt a politikai állásfoglalás, amivel a lényegről akarták elterelni a közfigyelmet. Miközben a pedagógusok helyzetén a törvény sokat javít, pontosan annak érdekében, hogy több figyelem, idő, energia jusson a tanulókra.
Röviden ezekről: 10 hétre emelkedik a pedagógusok szabadsága, a kötelező óraszámuk heti fix 24 óra, e fölött a többletmunka szabályai lesznek érvényesek és lényegesen csökken az adminisztrációs terhelésük.
Végül, de nem utolsó sorban a jogos bérkövetelésekről: a közalkalmazotti kötöttségektől megszabadítva, aki többet foglalkozik a gyerekekkel, többet is fog keresni. Az a cél, hogy 3 év alatt 75%-kal emelkedjenek a pedagógus bérek. Ha az erre (is) szánt uniós források megérkeznek, ha Brüsszelben még nem költötték el a háborúra a Magyarországnak járó pénzt, akkor 2025-re az átlagos magyar pedagógus-fizetés havi 800 ezer forintra emelkedhet.

- Döntését annak tudatában is fenntartja, hogy az oktatás színvonalát akár jelentősen mérséklő tanár- vagy tanító-hiány léphet fel ősztől Gödöllőn és a választókerület többi településén működő általános- és középiskolában? Erre utaló jelek ugyanis már mutatkoztak a leendő elsősök beiratkozásakor és az első szülői értekezleteken is.
- Mint tudjuk, jósolni nagyon kockázatos, különösen a jövőre vonatkozóan. Lenyugszanak a kedélyek, nyáron mindenki átgondolja és kiértékeli a helyzetet, rájöhet, hogy nem eszik olyan forrón a kását, az indulatok jó részét mesterségesen gerjesztették a pedagógusok világán kívülről. Minden ágazatban, a köznevelés területén is létezik természetes fluktuáció, őszre kiderül, hogy idén ennek mennyi lesz a szaldója.
Bárhogyan is alakul, a tankerületek, az iskolák vezetői és a hivatásukhoz lojális, a tanítást és a gyerekeket szerető többségi pedagógus társadalom a szülői közösségekkel karöltve meg fogja oldani a szeptemberi tanévkezdést.

- Szűk egy év van hátra a jövő június 9-én esedékes európai parlamenti és önkormányzati választásig. Gondolom, Önöket is „nyaggatják” arról, hogyan állnak az előkészületek, kik és milyen felállásban indulnak kormánypárti színekben vagy kormánypárti támogatással. Van már konkrétum? Ha nincs, mikorra terveznek előállni a jelöltekkel?
- A közélet iránt átlagosnál erősebben érdeklődők körében már felmerülnek ezek a kérdések, de a nagy többség számára a 2024. június 9. még nagyon távoli esemény. Az európai parlamenti választásokra a Fidesz-KDNP szövetség keretében megkezdődött a felkészülés, megvan az őszi program, hiszen ezen a választáson pártok, pártlisták közül fogunk választani.
A helyhatósági voksolást viszont hagyományosan inkább személyek, helyi csoportosulások küzdelme jellemzi, településmérettől függően eltérő erősségű pártpolitikai hangsúlyokkal. Gyakorlatilag mind a tizenhét településünkön ismerjük azt a tágabb kört, akik közül a Fidesz-KDNP saját jelöltjei, illetve a szervezeteink által támogatható jelöltek kikerülnek. Közmondásosan: a Fideszben nem lehet tisztségre jelentkezni, csak feladatra. A döntést mindenütt az eddigi és az előttünk álló időszakban elvégzett munka alapján fogják helyi csoportjaink meghozni, amikor ennek eljön az ideje.

- Végezetül egy „könnyedebb” kérdés. Az Ön által hosszú éveken át kitartóan menedzselt gödöllői uszodaépítés 2.829 napot vett igénybe. Ezt a kétes értékű fejlesztési „rekordot” június 10-én megdöntötte a gödöllői Városháza-beruházás 2015 szeptembere óta húzódó megvalósítása. Könnyeket ejtett vagy pezsgőt bontott, hogy már nem a kormányzati beruházás a csúcstartó Gödöllőn?
- Soha nem számoltam a napokat, de köszönöm a Gödöllői Híreknek a tanulságos statisztikát. Szomorú belegondolni, hogy ha a városvezetés által az állami beruházással szembeni ellenérzései okán, hiúságból támasztott mesterséges akadályok miatti késedelmet levonnánk belőle, talán fele ennyi idő alatt is elkészülhetett volna az uszoda.
A városháza-beruházás „csúcsdöntése” is inkább elgondolkodásra, semmint pezsgőbontásra indít. Több mint 3 milliárd forintból ennyi idő alatt idáig jutott a projekt. Ha anno 1 milliárdból polgármester úr felújíttatta volna a régi városházát, a maradékból – például – Gödöllő úthálózata megújulhatott volna és mostanra – számos beváltatlan polgármesteri ígéret után – akár már egy príma strandja is lehetne a városnak…