 2025. október 26., vasárnap, Dömötör |
|
- Gödöllő
Üdvözöljük a Gödöllõi Hírek oldalon!
- KÖZ-ÉRDEKLŐDÉS
Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket. De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Azt kell, mondjam, a gödöllői kastély felújítása világszenzáció - AKTUÁLIS
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében a négy esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
A gödöllői kastély nem játszható át magánkézbe, ettől senkinek nem kell tartaniaGödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Meddig húzódik még a gödöllői HÉV fejlesztésének kálváriája?
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
- MINDENNAPI
- SPORT
- RIASZTÁS
A Pest Vármegyei Főügyészség kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi piacon megjelenő magán-egészségügyi szolgáltatók kapcsán a fogyasztói jogok betartására. Az ügyészség ellenőrzései e körben számos esetben jogsértést tártak fel, mondván: a magán-egészségügyi szolgáltató általános szerződési feltételei sok esetben tisztességtelennek tekinthetők – olvasható a vádhatóság szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
- KITEKINTŐ
Felmérték a romos babati istállókastély állapotát
| 2021-06-30 10:45:36 |
Drónokkal, lézer alapú LIDAR-szkennerrel, valamint hiperspektrális kamerával végeztek háromdimenziós épületfelmérést a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) tulajdonában lévő babatpusztai istállókastély területén, a Homlokzat az épület arca projekt keretében.
A projektben az egyetem szorosan együttműködik az ABZ Drone számtalan nemzetközi képesítéssel rendelkező szakértői csapatával, akik a külföldi trendek és a hazai folyamatok felmérésével a mezőgazdasági és építőipari feladatok ellátását helyezték fókuszba. A cég ipari drónokkal kapcsolatos széleskörű szolgáltatásai és tapasztalatai fontos segítséget jelentenek a megvalósítás során.
A szakmai koordinátorként a MATE kutatója, dr. Máthé László által felügyelt közös munka egyik első lépéseként valósult meg a babatpusztai istállókastély részletes felmérése, amit I. Grassalkovich Antal építtetett még 1750-ben. Örökösei azonban keveset törődtek az uradalommal, így az később zárgondnokság alá is került. Babatvölgy 1976-ban került a gödöllői egyetem tulajdonába, ahol 1994-ig működött Vadbiológiai Állomás. A terület ma is a MATE tulajdonában van, több mint 25 éve ugyanakkor nincs funkciója.
Az istállóskastélynál speciális ipari drónokkal, lézer alapú LIDAR-szkennerrel, valamint hiperspektrális kamerával egyaránt végeztek méréseket a szakemberek. Utóbbi azért érdekes, mert ezek segítségével biológiai jelek (például: algásodások) detektálhatók az építőanyagokon, homlokzati elemeken vagy a vakolaton. A mostani felmérés az épület egy későbbi költséghatékony felújításához kiemelkedő segítséget jelenthet.
A távérzékeléssel nyert adatok alapján a felújítást igénylő felületek időben azonosíthatók, a bonyolult homlokzati elemek 3D nyomtatási technológiával egyszerűbben pótolhatók, a műemlékek rekonstrukciója pedig pontosan és költséghatékonyan valósítható meg.
A méréseken a MATE újonnan megalakult Drón Munkacsoportja, valamint az Innovázió hallgatói innovációs ötletverseny döntőjébe jutott FEFAR-csapat tagjai (Búza Dániel, Fórián Gergő, Vilcsek Viktor) is részt vettek. Forrás: MATE Médiaközpont
 |
|
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
