Vissza normál nézetbe Képek megjelenítése (A nyomtatáshoz válassza ki az Önnek tetsző képet a Galériában!) Nyomtatás

Másfél évtizede hunyt el Fallenbüchl Zoltán, Gödöllő díszpolgára

2021-01-12 20:45:14

Már 15 éve, 2006. január 12-én, hogy elhunyt dr. Fallenbüchl Zoltán, országosan ismert és elismert történész, akit 2004-ben Gödöllő Díszpolgára címmel tüntetett ki a város képviselőtestülete. Családja felmenői révén jelentős gödöllői kötődéssel bírt, már a 18. századi Grassalkovich-uradalomhoz kapcsolódóan. Munkásságával hozzájárult városunk jó hírnevének növeléséhez.

Fallenbüchl Zoltán 1924-ben született Budapesten, kora gyerekkora óta történésznek készült. 1942-ben a piaristáknál érettségizett. 1942-1946 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte tanulmányait történelem-latin-földrajz szakon. 1947-től 1984-ig, egészen nyugdíjba vonulásáig az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott: 16 évig a térképtárban, 16 évig pedig a kézirattárban. Egyetemes történésznek indult, Magyarország legnagyobb könyvtárában azonban magyar történész lett belőle.
Kutatási területe volt az irodalomtörténet is, lévén Ambrus Zoltán író unokája, segített édesanyjának, Ambrus Gizellának az Ambrus Zoltán-hagyaték gondozásában, kiadásában, az életmű megjelentetésében.

Szerénységét, a tudománnyal szembeni alázatát mutatja, hogy ő nem látványos és gyors eredményeket hozó témát választott történeti kutatásainak tárgyául, hanem a történettudománynak egy elhanyagolt, kevéssé frekventált területét. Az archontológia tudományos megteremtőjeként egyetemi tankönyvet is írt. Fallenbüchl Zoltán a hivatalnokok életrajzával foglalkozott, elkészítette többek között Magyarország tiszti címtárát, Mária Terézia magyar hivatalnokai jegyzékét is.

Munkatársa volt az osztrák tudományos akadémia kiadásában megjelenő Österreichises Biographiches Lexikonnak. Előadásokat tartott Németországban, Lengyelországban, Ausztriában. A spanyolok magyarországi bevándorlásáról francia nyelven írott művét Madridban adták ki. Az osztrák Coronelli Gesellschaft für Globen- und Instrumentenkunde tudományos egyesület tiszteletbeli tagja volt. Mintegy 300 publikációt mondhat a magáénak: 10 történelmi tárgyú könyvet írt.

Munkásságát tudományos fokozatokkal és díjakkal is elismerték. 1992-ben kandidátus, 1996-ban pedig a történettudományok doktora lett. Kétszer kapott Szocialista kultúráért kitüntetést, 1994-ben a Magyar Köztársaság Kiskeresztjével tüntette ki a köztársasági elnök, 1996-ban aranydiplomát adományozott neki az Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Ambrus Zoltán szobrának avatása Gödöllőn, 1985. szeptember 14-én. Ünnepi beszédet mond dr. Fallenbüchl Zoltán, az író unokája. Jobb oldalon felesége, dr. Fallenbüchl Zoltánné Czárán Marianne látható

Fallenbüchl Zoltán több szállal is kötődött Gödöllőhöz. Anyai nagyapja volt Ambrus Zoltán (1861-1932) író, műfordító, kritikus, aki 1897-től Gödöllőn nyaralt a Lovarda utca 6. szám alatti házban. Gyerekkorától kezdve Fallenbüchl Zoltán is ebben a nyaralóban töltötte a vakációkat. Feleségével, Marianne-val együtt mintaszerűen gondozta, ápolta nagyapja hagyatékát, az író emlékét. 1985-ben állíttatta föl Buza Barna szobrászművész Ambrus Zoltánról készített mellszobrát a gödöllői ház kertjében, 1990-ben pedig az író bútoraival, használati tárgyaival berendezett emlékszobát nyitott a ház egy részében, ami előzetes bejelentéssel látogatható, növelve ezzel Gödöllő muzeális intézményeinek a számát. Tevékenységét a gödöllői önkormányzat 2004-ben díszpolgári címmel ismerte el.

Fallenbüchl Zoltán előszeretettel foglalkozott azzal a gróf Grassalkovich Antallal, akinek személye, munkássága meghatározó jelentőségű volt Gödöllő életében. 1971-ben az Országos Széchenyi Könyvtár (OSzK) Évkönyvében jelent meg a Grassalkovich Antal Beteges és unalmas gondolatai című aforizmagyűjteményéről írott kitűnő tanulmánya. A Gödöllői Városi Múzeum 1997-ben jelentette meg Grassalkovich Antalról írott alapvető és hiányt pótló monográfiáját a Gödöllői Múzeumi Füzetek kiadványsorozat 2. darabjaként, aminek szokatlanul nagy sikerét mutatja, hogy már a második kiadást is megérte, 2003-ban pedig német nyelvű változatát adta ki a Királyi Kastély Kht. és a Gödöllői Városi Múzeum közösen.

A Gödöllői Városi Múzeum térképgyűjteményét ő azonosította be, dolgozta fel, leltározta be. Számos, Ambrus Zoltánnal kapcsolatos tárgyi anyagot és dokumentumot, a 20. század eleji gödöllői életet tükröző üvegnegatívot ajándékozott a múzeumnak.
Mindig számíthattunk rá. Tiszteltük, becsültük, szerettük. Emlékét őrizzük. Szlávik Jánosné Zsóka