Alulról súrolja az egymilliárdot a gödöllői Városháza-projekt
Január 26-án jött el a napja, hogy a városatyák többsége elfogadja a gödöllői önkormányzat idei költségvetését. A polgármester híveinek tekinthető városatyák közül tizenegy fő nyomta meg az igen gombot, ami jócskán meghaladta a maradék négy, hozzájuk képest ellenzéki képviselő két nem voksát és két tartózkodását.A számhalmazt alapul véve, csaknem 8 milliárd forintos bevételi és kiadási főösszeggel számol a gödöllői önkormányzat 2017-re. Mivel a bevétel mintegy 2,1 milliárd forinttal alulmúlja a várható kiadásokat, a büdzsé egyensúlyának biztosítása érdekében 300 millió forintos belső finanszírozási célú, előző évi költségvetési maradvány, valamint 1,8 milliárd forintos összegű forgatási célú értékpapír beváltási bevétel bevonása válik szükségessé.
A kötelező működési feladatokkal kapcsolatos kiadásokra valamivel több mint 5 milliárd forintot terveznek felhasználni (tavaly 4,7 milliárd forint), míg az önként vállalt működési feladatokkal összefüggő kiadásokra megközelítőleg 141 millió forintot szánnak (tavaly 133 millió forint). A felhalmozási (fejlesztés és felújítás) kiadások nagyságrendjét 2,74 milliárd forintra kalkulálják ebben az esztendőben (tavaly 2,15 milliárd forint). Ebből az előirányzat-halmazból – a teljesség igénye nélkül – a lakó- és nem lakó épületek fejlesztésére közel 1,61 milliárd forint áll rendelkezésre. Az összegből 540 milliót emészthet fel a polgármesteri hivatal átépítése, bővítése (Szabadság tér 6.), 170 millió forintot a régi városháza épületének elbontása, illetve 200 millió forintot az így felszabaduló terület bővítése, rendezése. Mindent egybevetve, a „Városháza-projekt” akár 910 millió forintba is kerülhet 2017-ben. Félmilliárd forint juthat a Szabadság téri városi sportcsarnok építésére, és ugyanennyi összeg út- és járdaépítésre, a kerékpáros-barát város program folytatására és a buszvárók kialakítására, rekonstrukciójára együttesen. Víz- és szennyvíz-közmű építésre csaknem 431 millió forintot, a testőrlaktanya helyreállítására 90 millió forintot raktak félre, fejlesztési tartalékként pedig 40 millió forinttal kalkulálnak.
A gödöllői költségvetés bevételi oldalát 2017-ben is komoly mértékben táplálja a helyi adókból remélt mintegy 3,4 milliárd forintos anyagi forrás, amiből 2,6 milliárd forintot tesz ki az iparűzési adó és 200 millió forintot az elmúlt évtől bevezetett gödöllői sarc, a magánszemélyek kommunális adója. A központi költségvetéstől kapott támogatás kevéssel meghaladja az 1,072 forintot, míg a felhalmozási célú támogatás értékű bevételként csupán 44,5 millió forintos nagyságrendben lehet kalkulálni (tavaly 5 millió forint).
A tavalyi 506 millió forintos tételhez képest alig változott az az – idén 505 millió forintos – összeg, amit – különböző jogcímeken – az iparűzési adóbevételének nagysága miatt nem kap meg a helyi közkassza az államtól. Másként fogalmazva: nem jelent előnyt (mi több, akár egyfajta „büntetésnek” is felfogható), hogy Gödöllő iparűzési adóerő-képessége csaknem 2,1 milliárd forint, ami egy főre vetítve – a tavalyi 59 ezer forinttal szemben – ebben az esztendőben megközelíti az 65 ezer forintot. Az állami támogatás mértéke (1,073 milliárd forint) 12,7 millió forinttal haladja meg a tavalyi összeget (+1,2%), a gödöllői büdzsé forrásoldalát nem növelő szociális hozzájárulás 277,3 millió forintos tételnek felel meg.
Nem nagyon van olyan, felhasználásában egy személy döntéséhez köthető előirányzat a város 2017-es költségvetésében az önként vállalt feladatok között, ami 20 százalékkal emelkedne. Egyet azonban találtunk: ez a polgármesteri keret, ami az elmúlt évi 10 millió forintról erre az esztendőre 12 millió forintra bővül.
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|