Gödöllőn ebben az évben – a privát durrogtatásokat leszámítva – három, nyilvános, köztéri tűzijáték volt: június 27-én a Szabadság Napja, augusztus 20-án Szent István napi ünnep, míg szeptember 14-én a Belvárosi Napok programsorozata zárult ezzel a pirotechnikai látványossággal. Legközelebb az előttünk álló szilveszteri mulatságok erősen megosztó velejárója lesz a tűzijáték, aminek korlátozását – szemben a fővárosi közgyűléssel – a gödöllői önkormányzat nem tartotta fontosnak rendeletbe foglalni. Az alábbiakban összegyűjtöttük az év végi tűzijátékkal kapcsolatos legfontosabb rendőrségi, állat- és katasztrófavédelmi tudnivalókat.
Néhány hete élhette meg alapításának 50. évfordulóját a napjainkban Varga és Fiai néven működő gödöllői székhelyű gazdasági társaság. A jeles esemény kapcsán a 72. születésnapját január első napjaiban ünneplő idősebb Varga Árpád alapítót kértük, hogy tekintsük át a vállalkozás elmúlt fél évszázadának fontosabb momentumait.
Annak ellenére, hogy közel háromnegyed év még hátravan ebből az esztendőből, a gödöllői önkormányzat tagjai már arról döntöttek, hogy – kulturális és turisztikai szempontból – mi legyen a tematikája és az elnevezése a 2017-es évnek. A beérkezett négy javaslat közül a Bölcsőtől a koronáig, Gödöllő a királyné városa mottóra esett a városatyák választása. Az apropót Erzsébet királyné születésének 180., illetőleg a királyi pár koronázásának 150. évfordulója adja.
Emlékezetes, hogy Gödöllőn először öt évvel ezelőtt, 2011-ben alkalmazták a városi programok kialakításánál a tematikus év adta lehetőségeket (Barokk Éve). A további elnevezések: Híres Hölgyek Gödöllőn (2012), A szecesszió éve Gödöllőn (2013), A Régi Ház – Kezdet és vég (2014), Művészetek Kertje (2015), Gödöllő 50 – A megújuló értékek városa (2016).