Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
A Falvak Kultúrájáért Alapítvány a felsőoktatási intézmények között elsőként a Szent István Egyetemmel (SZIE) kötött együttműködési megállapodást, amit a felek a – gödöllői központú egyetem képviseletében dr. Tőzsér János rektor, az alapítvány nevében Nick Ferenc kuratóriumi elnök – január 22-én, a XX. Magyar Kultúra Napja Gála keretében írtak alá a Stefánia Palotában. Az esemény a felsőoktatás és a kultúra, a művelődés, valamint a határokon átívelő együttműködés szempontjából példaértékű megállapodás, ami hozzájárul a hátrányos helyzetű települések, térségek és közösségek esélyegyenlőségének növeléséhez, a lakosság életminőségének javításához, valamint a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyar közösségekkel való élő kapcsolattartással a magyar identitás erősítéséhez.
A Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Szent István Egyetem egyaránt fontos feladatának tekinti javaslatok kidolgozását az életminőség javításához szükséges tudatosság kialakítására, ezzel lehetőséget teremtve az egyéneknek és közösségeknek a társadalmi fejlődés előnyeiből való részesedésre. Az együttműködés során az egyetem és az alapítvány munkatársai kapcsolatot alakítanak ki a hasonló problémákkal küzdő térségek települései és civil szervezetei között. Összegyűjtik a társadalmi és közösségi szempontból fejletlen területek problémáit és az azokra adható közösségi megoldásokat. Az egyetem szakemberi segítségével és az alapítvány hálózataink koordinációjával lehetővé válik az elszórtan kialakuló kezdeményezések közös fejlesztése és a felhalmozott tudásanyag átadása, a jó gyakorlatok bemutatása - olvasható a SZIE által kiadott sajtóközleményben.