Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében az öt esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a testvérvárosi delegációk tagjai, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények, gazdasági társaságok és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
Az utóbbi hónapokban több helyi beruházással kapcsolatban is megszólaltak a civilek. Ali György és társai a tapasztalatok alapján az önkormányzati közmeghallgatások szabályozásának módosítására készítenek javaslatot, amit jogi és összehasonlító tanulmánnyal alapoztak meg
Lejárt műszaki vizsga miatt állították meg egy autót, de hamar kiderült, hogy sokkal nagyobb a baj. A lehúzott ablakon kiáramló jellegzetes szag azonnal gyanút keltett a gödöllői járőrökben, a megérzésük pedig beigazolódott.
Az őszi időszak utolsó hónapjaiban Gödöllő környékén megszaporodnak a vadelütések. A szarvasbőgés idején az állatok sokat mozognak, korán sötétedik és reggel, valamint este általában akkor kelnek át az utakon, amikor a legnagyobb a forgalom. Leginkább az erdős szakaszokon kell vigyázni: a 3-as főúton Gödöllő és Aszód között, a Valkó és Isaszeg felé vezető utakon, a Veresegyházi-medence környékén, valamint az M3-as autópálya és az M31-es autóút erdő melletti részein.
A Falvak Kultúrájáért Alapítvány a felsőoktatási intézmények között elsőként a Szent István Egyetemmel (SZIE) kötött együttműködési megállapodást, amit a felek a – gödöllői központú egyetem képviseletében dr. Tőzsér János rektor, az alapítvány nevében Nick Ferenc kuratóriumi elnök – január 22-én, a XX. Magyar Kultúra Napja Gála keretében írtak alá a Stefánia Palotában. Az esemény a felsőoktatás és a kultúra, a művelődés, valamint a határokon átívelő együttműködés szempontjából példaértékű megállapodás, ami hozzájárul a hátrányos helyzetű települések, térségek és közösségek esélyegyenlőségének növeléséhez, a lakosság életminőségének javításához, valamint a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyar közösségekkel való élő kapcsolattartással a magyar identitás erősítéséhez.
A Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Szent István Egyetem egyaránt fontos feladatának tekinti javaslatok kidolgozását az életminőség javításához szükséges tudatosság kialakítására, ezzel lehetőséget teremtve az egyéneknek és közösségeknek a társadalmi fejlődés előnyeiből való részesedésre. Az együttműködés során az egyetem és az alapítvány munkatársai kapcsolatot alakítanak ki a hasonló problémákkal küzdő térségek települései és civil szervezetei között. Összegyűjtik a társadalmi és közösségi szempontból fejletlen területek problémáit és az azokra adható közösségi megoldásokat. Az egyetem szakemberi segítségével és az alapítvány hálózataink koordinációjával lehetővé válik az elszórtan kialakuló kezdeményezések közös fejlesztése és a felhalmozott tudásanyag átadása, a jó gyakorlatok bemutatása - olvasható a SZIE által kiadott sajtóközleményben.