Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
December 3-án ünnepli 100. születésnapját az 1915-ben Bécsben született Koós Ottó, aki hosszú évek óta él feleségével, Hajni nénivel Gödöllőn, a Paál László közben. Isten éltesse!
A magyar királyi százados, nyugalmazott alezredes Balatonfüreden a SZÓRAKÉSZ megemlékezésen beszélt arról, hogy 1944-ben katonaként hadifogságba esett, majd 1950-ben koholt vádak alapján halálra ítélték, amit 25 évi kényszermunkára változtattak, és a Szovjetunióba hurcolták javító-nevelő munkára. 1955-ben szállították haza, majd Magyarországon 11 hónapig börtönbe került. 1956 után pedig a politikai rendőrség megfigyelése alatt volt 1989-ig. Az alább látható riport idén szeptemberben készült Koós Ottóval.