Idén február 26-a volt az a nap, amikor a városvezetés megtárgyalta és elfogadta az önkormányzati rendszer 1990 óta íródó történetének 36. gödöllői költségvetését. A település 2026. évi büdzséjét – várospolitikai állás- és üléspont szerint – eltérő jelzővel lehet illetni. Talán a „forrásszegénység” és az egyes, nem kötelező feladatok esetében fellelhető „túlzott költekezés” lehetne a két véglet. A képviselőtestület tagsága 30 perces szóbeli kiegészítés (Gémesi György 7 perc, Bárdy Péter 23 perc), majd 61 perces, hozzászólásokkal telt „vita” után 11 igen szavazattal, valamint 3 tartózkodással a több mint hat év elteltével megújult és kibővített városházi épületben biztosított zöld utat a Gödöllő idei gazdálkodásának irányszámait tartalmazó települési költségvetésnek. Ilyen legutóbb 11 éve történt, még az időközben lebontott Szabadság tér 7. szám alatt...
Az előttünk álló hétvégén, március 30-áról (szombat) március 31-ére (vasárnap) virradó éjjel térünk át a nyári időszámításra. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy vasárnap éjjel 2 órakor a mutatókat egy órával előre, azaz: hajnali 3 órára kell állítani. A nyári időszámításra történő átállás kétségtelen hátránya, hogy egy óra eltűnik az életünkből, azonban előnyeként emlegetik, hogy a nappalok jobban egybeesnek a lakosság megszokott ébrenléti idejével, ami reggel héttől este tíz óráig tart.
A mutatók évente kétszeri tekergetését 37 évvel ezelőtt a franciák kezdeményezték, de Magyarországon csak 1980 óta alkalmazzák a módszert, amit az Európai Unió tagállamainak előírásaihoz igazított kormányrendelet szabályoz hazánkban. Eszerint a nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart.