Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
Az előttünk álló hétvégén, március 30-áról (szombat) március 31-ére (vasárnap) virradó éjjel térünk át a nyári időszámításra. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy vasárnap éjjel 2 órakor a mutatókat egy órával előre, azaz: hajnali 3 órára kell állítani. A nyári időszámításra történő átállás kétségtelen hátránya, hogy egy óra eltűnik az életünkből, azonban előnyeként emlegetik, hogy a nappalok jobban egybeesnek a lakosság megszokott ébrenléti idejével, ami reggel héttől este tíz óráig tart.
A mutatók évente kétszeri tekergetését 37 évvel ezelőtt a franciák kezdeményezték, de Magyarországon csak 1980 óta alkalmazzák a módszert, amit az Európai Unió tagállamainak előírásaihoz igazított kormányrendelet szabályoz hazánkban. Eszerint a nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart.