A gödöllői városvezetés tagjai november 20-i ülésükön felülvizsgálták és módosították a helyiadókról szóló önkormányzati rendeletet, ami 2026. január 1-jén lép hatályba. Az adónemek összegének emelését az önkormányzat gazdasági mozgásterének szűkülése, nevezetesen: a jórészt stagnáló bevételek és a növekvő kiadások közötti, főként az inflációnak köszönhető „rés” tágulása teszi indokolttá, valamint az, hogy van olyan adónem, aminek mértékéhez az elmúlt 5 (építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó), illetve 10 évben (kommunális adó) nem nyúlt hozzá a képviselőtestület.
Egy híján 30 esztendeje, hogy Gödöllőre költözött Sándor Csaba, a sokak által „szendvicsemberként” ismert, a város mindennapi életének arculatához annak idején szokatlan újdonsággal hozzájárult fiatal, aki mára elhagyta az ötödik ikszet. Csaba nemrégiben azzal hívott fel, hogy egyre gyakoribban találkozik a fiatalok motiváció és tenni akarás nélküli mentalitásával, és szeretné, ha cseppet sem zökkenőmentes életútjának megismertetésével segíthetne nekik ezen változtatni. Ez volt az apropója és a kiindulópontja beszélgetésünknek, amiből – reményeink szerint – sok jó gondolat továbbvihető és számos következtetés levonható.
A Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó OPUS ENERGETIKA Csoport gödöllői központi gázhálózati elosztóraktárának átadásával új időszámítás kezdődött a kelet-magyarországi régió energiaellátásának logisztikai támogatásában. A 2.700 négyzetméteren, több mint 1,1 milliárd forintból megvalósult beruházás stratégiai jelentőségű mérföldkő a térség energetikai biztonságának fejlődésében. A november 20-án lezajlott átadón dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere, valamint Konczné Kondás Tünde, az OPTESZ OPUS Zrt. vezérigazgatója is hangsúlyozta: az új fejlesztés hozzájárul az ország gazdasági erejének, emellett a térségi közösségek megtartó erejének növeléséhez is.
Az előttünk álló hétvégén, március 30-áról (szombat) március 31-ére (vasárnap) virradó éjjel térünk át a nyári időszámításra. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy vasárnap éjjel 2 órakor a mutatókat egy órával előre, azaz: hajnali 3 órára kell állítani. A nyári időszámításra történő átállás kétségtelen hátránya, hogy egy óra eltűnik az életünkből, azonban előnyeként emlegetik, hogy a nappalok jobban egybeesnek a lakosság megszokott ébrenléti idejével, ami reggel héttől este tíz óráig tart.
A mutatók évente kétszeri tekergetését 37 évvel ezelőtt a franciák kezdeményezték, de Magyarországon csak 1980 óta alkalmazzák a módszert, amit az Európai Unió tagállamainak előírásaihoz igazított kormányrendelet szabályoz hazánkban. Eszerint a nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart.