A gödöllői képviselőtestület tagjai a május 22-én lezajlott tanácskozásukon vitatták meg a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium május 11 igen szavazattal (lokálpatrióta klubos képviselők és Kovács Barnabás – TEVE Egyesület) és 3 tartózkodással (GDL Pelikános képviselők) elfogadta azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2024. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Akárcsak tavaly, idén is májusban érkezett el az a pillanat, amikor a várost irányító grémium tagjai megismerhették a Gödöllő Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság egy évvel korábban végzett tűzvédelmi tevékenységéről szóló beszámolót, amit május 22-én Szigeti Róbert tűzoltó alezredes, gödöllői tűzoltóparancsnok és Kristóf Sándor tűzoltó alezredes, a helyi katasztrófavédelmi kirendeltség vezetője terjesztett a városatyák elé.
Az előttünk álló hétvégén, március 30-áról (szombat) március 31-ére (vasárnap) virradó éjjel térünk át a nyári időszámításra. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy vasárnap éjjel 2 órakor a mutatókat egy órával előre, azaz: hajnali 3 órára kell állítani. A nyári időszámításra történő átállás kétségtelen hátránya, hogy egy óra eltűnik az életünkből, azonban előnyeként emlegetik, hogy a nappalok jobban egybeesnek a lakosság megszokott ébrenléti idejével, ami reggel héttől este tíz óráig tart.
A mutatók évente kétszeri tekergetését 37 évvel ezelőtt a franciák kezdeményezték, de Magyarországon csak 1980 óta alkalmazzák a módszert, amit az Európai Unió tagállamainak előírásaihoz igazított kormányrendelet szabályoz hazánkban. Eszerint a nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart.