Megnyílt az Erzsébet-park
Napra pontosan 110 évvel ezelőtt leplezték le Erzsébet királyné szobrát Gödöllőn. A két és fél méter magas, bronzból készült, nyolcszögletű, zebegényi trachitból faragott, felül virágfüzérrel ékesített talapzaton álló alkotás létrehozója Róna József szobrászművész volt.Több mint egy évszázad elteltével, május 19-én – a Norvég Alap hathatós anyagi támogatásával, közel 63 millió forintból megszépült barokk kálvária és sziklacsoport átadásával együtt – újra felavatták Erzsébet királyné kicsinosított szobrát a magyarok körében közkedvelt uralkodónőről elnevezett gödöllői parkban.
A köszöntőkkel és visszatekintő ismertetőkkel (Szabó Margit a szobor történetéről, Gaálné dr. Merva Mária a kálvária múltjáról beszélt), valamint Pécsi Ildikó Kossuth-díjas színművésznő szavalatával kísért, koszorúzással zárult ünnepi eseményt megtisztelte jelenlétével Polgár Tamás, a budapesti Norvég Királyi Nagykövetség politikai és gazdasági tanácsadója, a Norvég Alap illetékese is, aki a polgármesterrel együtt tárta ki az Erzsébet-park kapuját.
Azt a kaput, amin a nemzetiszínű szalagot Erzsébet királyné kedvenc virága, az ibolya ékesítette. Meg egy hanyag eleganciájú, akár „proszto-barokk” jelzővel is illethető kézírás...
Apró kavics és a berregő aggregátor
Nem tudni, kinek volt az ötlete az Erzsébet-parki sétáló-utak apró kaviccsal való leterítése, de a megoldás már a megnyitó idején temérdek bírálatot kapott. Nemhogy babakocsival, kerekesszékkel és kerékpárral, de még a legalapvetőbb haladási módon, azaz, gyalogosan is nehézkes és kényelmetlen rajta közlekedni.
Egy Gödöllőn ismert kertészeti szakember elmondta, hogy ez a borítás azért sem szerencsés, mert az őszi lombhullás után komoly feladat lesz a levelek összegyűjtése. Arról már nem is szólva, hogy a kavicsot a járókelők idővel szétrugdossák, így elkerülhetetlen, hogy abból ne kerüljön a frissen telepített növényzet közé. Ő enyhén agyagos sódert javasolt volna, ami idővel kellően kemény felületűvé válik.
A megnyitó meghitt pillanatait más is zavarta. Ez egy aggregátor volt, amivel a szobornál lezajlott beszédek és fúvószene hangosításához biztosították az elektromos áramot. A nem túl nagy terjedelmű szerkezet berregő zaja annyira beterítette a környéket, hogy az eseményt megörökíteni érkezett televíziós stábok tudósítói azt sem tudták, milyen irányba tartsák mikrofonjukat.
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2025. január 14., kedd, Bódog
