 2026. november 2., hétfõ, Achilles |
|
- Gödöllő
Üdvözöljük a Gödöllõi Hírek oldalon!
- KÖZ-ÉRDEKLŐDÉS
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében az öt esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a testvérvárosi delegációk tagjai, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények, gazdasági társaságok és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
- AKTUÁLIS
- MINDENNAPI
Megjelent a kormányrendelet a Wekerle Plusz lakásszerzési kölcsönről, ami – miközben kizárja a korábbi vagy meglévő 50%-os lakástulajdonnal rendelkezőket – elődjénél, az Otthon Startnál célzottabban segíti a 45 év alattiak első lakáshoz jutását. Más kérdés, hogy használt lakások vásárlása esetében 5%-ra emeli az eddigi 3%-os kamatot. Az új rendelkezés legfontosabb paraméterei alapján megkerestük a Gödöllőn élő, a pénzügyi szektorban több mint 20 éve dolgozó Piacsek Rózsa Erzsébetet, hogy a már ismertté vált részletek figyelembevételével elemezzük az új finanszírozási lehetőséget.
- SPORT
- RIASZTÁS
Lejárt műszaki vizsga miatt állították meg egy autót, de hamar kiderült, hogy sokkal nagyobb a baj. A lehúzott ablakon kiáramló jellegzetes szag azonnal gyanút keltett a gödöllői járőrökben, a megérzésük pedig beigazolódott.
- KITEKINTŐ
Gödöllői Hongene-ügy: célt érhet-e a lakossági tiltakozás?
| 2026-11-02 18:38:14 |
Akár országos, akár nemzetközi összevetésben nem sok olyan kisváros van, ahol magas az egy négyzetméterre jutó gyógyszeripari/vegyipari vállalkozások száma. Gödöllő csaknem 60 éve ilyen település, ugyanis a Táncsics Mihály út végén a múltban és még napjainkban is több ilyen tevékenységet végző cég működik, iparűzési adót fizetve a városnak és munkát adva több száz (ezer?) embernek. A szóban forgó, ma már külföldi érdekeltségi körbe tartozó vállalatok letelepítésével kapcsolatban nem volt/nem lehetett lakossági (civil) tiltakozás. Azzal együtt nem, hogy tevékenységük – a szigorú szabályok és előírások betartása ellenére is – veszélyt jelenthet(ett) az itt élőkre és a környezeti értékekre.
Ha mindezek a döntések mostanság születtek volna meg, borítékolható, hogy a civil társadalom agilisabb tagjai felléptek volna annak érdekében, hogy minden, számukra fontos információt megkaphassanak. Ezt támasztja alá a szingapúri/kínai Hongene Biotech 35-36 milliárd forintos zöldmezős, gyógyszeralapanyag-gyártásra specializálódott beruházása, aminek munkálatai néhány héttel ezelőtt elkezdődtek a város nyugati határában található üzleti parkban, a tiltakozó civilek nagy bánatára, a gödöllői déli vízbázis és számos, elsősorban oktatási intézmény közelében. A vegyi- és gyógyszeripari szakmában óriásnak számító cég gödöllői, 7,5 milliárd forintos állami támogatásról szóló szerződéssel rendelkező fejlesztését tavaly áprilisban jelentették be, majd négy hónappal később nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánították. Az együttműködést, pontosabban annak akár a helyi, akár az országos gazdaságra vonatkoztatható kedvező hatásait (iparűzési adóbevétel, munkahelyteremtés) az önkormányzat és az előző kormányzat illetékesei előszeretettel hangoztatták.
A 14 hektáros területen megvalósítani tervezett beruházás előkészítése (építési-, közszolgáltatói- és környezetvédelmi hatósági engedélyek beszerzése) után a munkagépek vették át a hatalmat a Hongene Biotech által megvásárolt ingatlanon. Ennek hatására a helyi civilek is „munkához láttak”. Aggodalmukat fejezték ki elsősorban a projekt majdani működtetésének hatalmas vízigénye (396 ezer liter, amiből mintegy 300 ezer liter szennyvíz képződhet) és nem kizárható egyéb környezetkárosító hatása(i) miatt.
Az összefogás szószólói döntően azt nehezményezték, hogy a lakosság előzetes és részletes tájékoztatása nélkül indulhattak el a beruházás megvalósításának munkálatai. Egyes nézetek szerint az önkormányzatnak közmeghallgatást kellett volna tartani egy ilyen horderejű ügyben, aminek elmaradásáért a polgármester, illetve a jegyző erkölcsi/politikai/jogi felelősségét is hangsúlyozottan firtatták.
Fontos fejleményt jelentett az időközben országos hírűvé vált ügyben annak a petíciónak az elindítása, ami a Hongene gödöllői vegyi üzeme építésének leállítását követeli az illetékesektől (Magyarország Kormánya: Gajdos László élő környezetért felelős miniszter, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, Pest Megyei Kormányhivatal, Gödöllő Város Önkormányzata, DMRV Zrt.). A petíciót cikkünk megjelenéséig közel 5.500 fő írta alá. A történtek hatására megszólalt a szeptember 17-i közmeghallgatáson a gödöllői városirányítás munkáját az „iszonyatosan sokat dolgozunk” szavakkal illető Gémesi György polgármester, aki azt mondta: kiemelt állami beruházásként nincs beleszólása az ügybe. A városvezetőnél együttműködőbbnek bizonyult László Endre Márton, a körzet parlamenti képviselője, aki felkérte az illetékes minisztériumokat, hogy vizsgálják felül a beruházás környezetvédelmi engedélyét.
Egyelőre bizonytalan, hova fut ki a lakossági tiltakozás, azt azonban érdemes jogilag körbejárni, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak a jelenlegi helyzetben. Értesülésünk szerint a beruházó még részösszeget sem kapott a 7,5 milliárd forintos állami támogatásból, ezáltal ez a szegmens egyelőre nem szorul elemzésre.
- A kiemelt beruházásokkal kapcsolatos részleteket egy általános törvényi keret szabályozza, ami alapján elmondható, hogy a jelen üggyel összefüggésbe hozható eljárásokra a különös szabályok vonatkoznak – tájékoztatta hírportálunkat dr. Henkei Viktória, a gödöllői székhelyű Hely az Érték Városvédő Egyesület elnöke, korábbi polgármester-jelölt.
- Fontos szempont, hogy a kormányrendeletben foglaltak szerint a vízügyi-, építési-, vagy iparbiztonsági követelmények a továbbiakban is fennállnak. Ezek alapján kell vizsgálni a gyár/üzem légszennyezettségét, vízfelhasználását, szennyvízkibocsátását, veszélyes anyagainak kezelését, és a környezeti hatások megelőzését.
A telek beépíthetőségét a magyar építészetről szóló törvény, az országos építési követelmények és Gödöllő helyi építési szabályzata határozza meg.
A beruházás megállításának vagy korlátozásának a kiemelt státusz önmagában nem akadálya, a már meglévő jogerős engedélyek alapján a jogszabályok betartatása, ellenőrzések és – amennyiben indokolt – a magas összegű bírságok azok, amikkel a már jogszerűen építkezésbe kezdett gyárat ellenőrizni és akár korlátozni lehet.
A 7, 5 milliárd forintos állami támogatás befagyasztásával, az Európai Bizottság támogatási szabályainak tüzetesebb értelmezésével megakasztható lenne a projekt megvalósításának folyamata. Ezen kívül a kormány által kezdeményezett és a parlament által meghozott új adószabályokkal nehezíthető, mi több, akár ellehetetleníthető lenne a beruházás, valamint a hasonló gyárak/üzemek megépítési, üzemeltetési lehetőségének beszűkítése. Azonban felmerül a kérdés: jó-e ez Magyarországnak, vagy az adott régiónak, településnek?
További dilemmát jelent, hogy nem ismert pontosan, hogy a volt kormány és a Hongene Biotech közötti szerződésben milyen kötbért határoztak meg és milyen költségek merültek fel eddig, amik egy kártérítés alapját képezhetik – zárta gondolatait dr. Henkei Viktória.
 |
|
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
