Mitől lehet(ne) hatékony(abb) a részvételi demokrácia Gödöllőn?
Gödöllőn az utóbbi hetekben, hónapokban szintet lépett a „részvételi demokrácia” intézménye. Az első fontosabb civil (lakossági) tiltakozó lépések a volt Sony-gyár helyén megvalósítani tervezett, kínai érdekeltségű Hybern Energy akkumulátor-összeszerelő üzem kapcsán történtek meg, majd a Rákos-patak revitalizációja és az üzleti parkban építkezésbe kezdett szingapúri Hongene Biotech hatóagyag-gyára körüli természet- és környezetvédelmi kérdések tisztázatlansága verte ki a biztosítékot a helyi polgárok bizonyos köreiben.
A felsorolt gödöllői ügyek alapján aktuálisnak látszik tisztázni, hogy mely az a viszony- és érdekrendszer, ami hatékonnyá teheti az önkormányzatok és az adott településen élők együttműködését a legfontosabb közügyekben. Ebben Czinger Erik, az önkormányzati kommunikációs hálózatokat működtető Munipolis magyarországi vezetője volt segítségünkre.
Induljunk ki abból, hogy szeptember végén a nyolc országos önkormányzati érdekszövetség közös javaslatcsomagot tett közzé a települések önállóságának és finanszírozásának újragondolásáról, és a kérdés az új alkotmány előkészítésekor is felvetődött. A helyi autonómia erősítése azonban önmagában még nem ad több beleszólást a lakóknak, elsősorban a választott vezetők mozgásterét bővíti. A reform sikere azon is múlik, hogy az önkormányzatok élnek-e az új lehetőségekkel, és bevonják-e a lakosokat a döntések előkészítésébe.
- Az önrendelkezéshez alapvető, hogy a települések valóban dönthessenek saját ügyeikről, és ehhez megkapják a forrásokat. Attól azonban, hogy egy kérdésről nem egy minisztériumban, hanem a városházán határoznak, a lakosságnak még nem feltétlenül lesz nagyobb beleszólása. Az új jogkörök lehetőséget teremtenek, de hogy mire használják őket, az a helyi vezetésen múlik. Más kérdés, hogy nem kell minden ügyben a lakosságra bízni a döntést, mert sok esetben kizárólag a jogszabályi előírásokon alapuló szakmai szempontoknak kell érvényesülniük – mondta Czinger Erik.
A településen élők bevonása ugyanakkor nem (mindig) egyszerű. A lakossági fórumokon gyakran ugyanaz a szűk csoport jelenik meg, akik eleve aktívak a helyi közéletben, vagy konkrét sérelem miatt keresik a megszólalás lehetőségét. A többség ezektől távol marad, ami nem azt jelenti, hogy ne lenne véleménye, vagy hogy mindenben egyetért a dolgok menetével.
- A lakossági részvételt nem érdemes azzal letudni, hogy évente néhányszor meghirdetünk egy fórumot, aztán megállapítjuk, hogy az embereket nem érdekli a településük sorsa. Sokakat érdekel, csak nem annyira, hogy munka után elmenjenek egy többórás rendezvényre. Ha kíváncsiak vagyunk a véleményükre, szólítsuk meg őket közvetlenül, és tegyük minél egyszerűbbé a véleménynyilvánítást. Attól persze még nem lesz reprezentatív egy vélemény, hogy mobiltelefonon érkezik, de így könnyebb szélesebb kört elérni. A részvételi demokrácia nem azt jelenti, hogy mindig az történik, amit a legtöbben kérnek. Egy önkormányzatnak néha népszerűtlen, de szakmailag indokolt döntéseket is meg kell hoznia. Ilyenkor is fontos, hogy megmagyarázza a döntést és akkor is reagáljon a javaslatokra, ha nem tudja megvalósítani őket. Ha erre nincs szándék, hiába kap több jogkört a településvezetés, a lakosság csak annyit érez a változásból, hogy kevésbé magasan döntenek a feje felett. Az önkormányzatok megerősödéséhez hozzátartozik, hogy a választott vezetők és a helyi közösség kapcsolata szorosabbá váljon, ehhez pedig minél nagyobb egy település, annál inkább kellenek a jól működő direkt csatornák – tette hozzá Czinger Erik.
|
Kulturális programok a gödöllői kastélyban
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|