Rákos-patak projekt: egyesek megkérdőjelezték a „tájképi látványosságnak” nevezett fejlesztés szükségességét
A civilek nyomásának (is) köszönhetően, Gémesi György lakossági fórum összehívását kezdeményezte november 4-ére a gödöllői könyvtár Dózsa György úti épületébe. Az esemény témája az Alsópark csapadékvíz-megtartási-, a Rákos-patak alsóparki szakaszának természetközeli patakmeder-rendezési- és a Hattyús-mellékág vízügyi tendertervének ismertetése és megvitatása volt.
Előzményként annyit feltétlenül érdemes megemlíteni, hogy a gödöllői civilek október elején Ott tényleg nagy a baj, ahol a patak-revitalizáció tervei is titkosak.... Gödöllő, Rákos-patak és Hattyús-tó mondatokkal nehezményezték, hogy nem ismerhetik meg az 550 millió forintos kiadással tervezett projekt terveit (300 millió forint állami támogatás a Fidesz-kormány szaktárcájától és 250 millió forint városi forrás).
Az akár tiltakozásnak is felfogható nyomás hatására a polgármesteri hivatal szakembereivel kiegészült, Bárdy Péter alpolgármester által képviselt városvezetés október 21-ére egyeztetésre hívta a Rákos-patak Szövetség és a Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület illetékeseit.
A vitákkal is tarkított, ám összességében mindkét fél által korrektnek nevezett megbeszélésen néhány, természetvédelmi szempontból fontosnak tekinthető részletben sikerült megállapodni:
● Műanyag (geocella) helyett természetes mederrézsű lesz a Hattyús-tó mellékágán. A meder bélelése természetes agyagásvánnyal (bentonittal) történik meg.
● Beton egy része helyett vízáteresztő kőmatrac (Reno-matrac) kerül a főmeder oldalára. Ez átengedi a vizet és idővel benőheti a növényzet. Egyes vélemények szerint azonban nem szolgálja kellően az – úgynevezett – patak rehabilitációt.
● Elfogadott javaslatként kezelhető, hogy főként égerfát lenne érdemes telepíteni a Hattyús-mellékág rézsűjének megerősítése érdekében.
- Amennyire egy város közepén lehetséges, olyan mértékben kerül rehabilitációra a Rákos-patak – összegezte véleményét közösségi oldalán Bárdy Péter alpolgármester, aki azt is elárulta, hogy a koncepcionális terveket közzéteszik a november 4-i fórum előtt.
A november negyedik napjára összehívott nyilvános összejövetelt október 30-án újabb, immár Gémesi György polgármester részvételével lezajlott egyeztetés előzte meg, amin – többek között – a civilek ígéretet kaptak arra, hogy az általuk írásban megfogalmazott és szakmailag elfogadható műszaki megoldásokat a tervező csapat tagjai beépítik a Művészetek Háza épülete mögötti és a sétányon levő hidak közötti 198 méteres patakszakasz-rekonstrukció lakossági fórumon ismertetendő tervébe.
Ilyen előzmények után találkoztak a városvezetők és a tervezők a lakossági érdeklődőkkel a könyvtár épületében. A fórumot Gémesi György szavai vezették fel: részben utalva a civilek szakmai észrevételeket megfogalmazó turbulenciájára, részben pedig felvázolva a fejlesztés nyolc évvel ezelőttre visszatekintő előzményeit. Ez utóbbi során a polgármester kínosan kerülte – és nem is tette meg –, hogy kimondja: az előző kormány 300 millió forinttal támogatta a megvalósításra váró projektet.
A folytatásban Mészáros Judit főépítész, majd Jancsó Béla, a fejlesztés tenderterveinek készítője beszélt a Rákos-patak szóban forgó szakaszára és a Hattyús-mellékágra vonatkozó revitalizáció szakmai elemeiről és részleteiről. A vízépítő mérnök kilátásba helyzete, hogy a fejlesztés bizonyos fázisainál (például: fatelepítés) akár a lakosság véleménye is kikérhető a végső megoldás megvalósítása idején.
A számos és környezetvédelmi, illetve fenntarthatósági szempontból fontos elképzelések közül említésre méltó, hogy uniós pályázati forrás is segítheti, hogy esőkertek (négy darab) létesüljenek az Alsópark terültén. Emellett az uszoda ellenőrzött, természetre nem káros technikai (szürke) vizének hasznosítása ugyancsak a vízmegtartási és -pótlási projekt része lehet, valamint úszószigetek kialakításával elérhetővé válik a növényekkel történő biológiai víztisztítás.
A fórum hátralévő részében az érdeklődők kérdezhettek és/ vagy mondhatták el véleményüket, javaslatukat. Első körben csupán egy észrevétel érkezett: a patakpart menti fák fajtáira volt ajánlás. Később mások is aktivizálták magukat, és – többek között – szóba kerültek olyan kérdések, mint: mi a garancia arra, hogy ez a tó (Hattyús-mellékág) élővíz lesz és nem algásodik? Szükséges-e ilyen klimatikus viszonyok között a jelenlegi természeti közeget megbontó tó kialakítása?
A felvetésekre Jancsó Béla reagált elsőként. A szakember elmondta, hogy jelenleg valóban pesszimista szcenáriók vannak a klimatikus állapotokkal kapcsolatban. De, nincs mit tenni, el kell indulni az úton Az, hogy nem csinálunk semmit, nem megoldás. Folyamatosan monitorozni és ellenőrizni kell a területet, és reagálni szükséges a természeti viszonyok kihívásaira, változására.
Az összejövetel második órájának végefélé felmerült egy olyan kérdés, hogy miért nem létesít minél több esőkertet a városvezetés. Gémesi György – miközben jelezte, nincs ellenére az ilyen fejlesztés – azzal érvelt, hogy részben az önkormányzat gazdasági mozgástere korlátozott, részben pedig a fenntartási költségekkel is kalkulálni kell.
Két óra elteltével odáig fajult a fórum hangulata, hogy az egyik hozzászóló megkérdőjelezte a szóban forgó revitalizációs fejlesztés szükségességét, mondván: a megismert tervek alapján – például a fakivágásokkal – nagyobb természeti károk keletkezhetnek, mint az elképzelt és megvalósítani tervezett „tájképi látványosság”. A felvetés nem aratott osztatlan sikert a döntéshozók körében.
Hogy kinek lesz igaza, erre választ a jövő ad, mivel a beruházás leállítása nem merült fel…
|
Kulturális programok a gödöllői kastélyban
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2026. november 4., szerda, Károly
