Harminc éve tárta ki kapuit a nagyközönség előtt a felújított gödöllői kastély
Napra pontosan 30 éve, 1996. augusztus 17-én megnyílt a Gödöllői Királyi Kastély rekonstruált főhomlokzati szárnya. A barokk épületegyüttes emeletén elkészült a díszterem, valamint Ferenc József és Erzsébet királyné lakosztálya. A földszinten hangulatos kávézó, ajándékbolt és fitotéka kapott helyet.
A korabeli tudósítások szerint a Grassalkovich-kastély főbejárata előtt összegyűlt hatalmas tömeget Gémesi György polgármester és Gedai István, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori főigazgatója köszöntötte. A kastély kulcsát André László, a műemlék felújítását végző Architekton Építő és Műemlékfelújító Rt. vezérigazgatója adta át dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek. A szaktárca vezetője – a jövő generációinak is üzenve a történelmi érték(ek) megőrzésének, megbecsülésének fontosságáról – jelképesen továbbadta a kulcsot egy helyi kisiskolásnak, Péli Máténak.
A jeles nap előzményeként érdemes felidézni Varga Kálmán Grassalkovich-kastélyról írt könyvének idevágó sorait:
Amikor 1966-ban Gödöllő újra városi rangot kapott, a település ékessége, a Grassalkovich-kastély – részben szovjet bázisként – katonai célokat szolgált, amivel művelődéstörténeti értékeinek pusztulása teljessé vált. Architektúrájának károsodásán túl berendezésének, felszerelésének a második világháborút átvészelő maradványai is megsemmisültek, zárttá tett Felsőkertjének növényállománya leromlott, építményei és díszeit az enyészeté lettek. A negatív folyamatot az 1950-es évek végéig bekövetkezett változások tetőzték be: a magyar katonaságot 1958-ban felváltó Fővárosi Tanács Szociális Otthona, majd a település által a déli szárnyban létesített Városi Szociális Otthon és az évtizedekig megmaradó szükséglakások végképp elhomályosították az egykoron oly reprezentatív barokk együttes fényét. A kastély – ahogy a helybéliek mondták – évtizedekre „Csipkerózsika-álomba” merült…
Az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársai 1981-ben nagyszabású programot dolgoztak ki a jelentősebb hazai építészeti örökségek helyreállítására és hasznosítására. A sort a gödöllői kastély nyitotta meg. 1991-ben a kastélyból elmentek az orosz katonák, elköltöztek a szociális otthonok, megszűntek a szükséglakások. Már 1986-ban megkezdődött a beszakadt tetejű lovarda helyreállítása, majd pár év alatt elkészültek az új tetőszerkezetek és a kupolák. A művészettörténeti feltárásokkal, kutatásokkal egybekötött és a főszárnyak teljes felújítását célzó munkálatok eredményeképpen 1996. augusztus 17-e volt az a dátum, ami a kastély történetének aranylapjára íródott.
Az elmúlt három évtized folyamán további épületrészek (Gizella-, Rudolf- és muzsikus szárny, lovarda, barokk színház, márványistálló) és a park részbeni megújulása jellemezte a gödöllői ékesség történetét. A legutóbb jelentős, a műemlék-együttes teljes felújítását célzó bejelentés 2025. október 13-án történt meg, amikor Orbán Viktor volt miniszterelnök és Csányi Sándor, az OTP Bank, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Alapítvány – időközben tisztségéről lemondott – kuratóriumi elnöke megállapodást írtak alá a gödöllői kastély átfogó, 40 milliárd forintos fedezettel rendelkező felújításáról.
|
Kulturális programok a gödöllői kastélyban
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2026. augusztus 17., hétfõ, Jácint
