 2025. április 16., szerda, Csongor |
|
- Gödöllő
Üdvözöljük a Gödöllõi Hírek oldalon!
- KÖZ-ÉRDEKLŐDÉS
A gödöllői képviselőtestület tagjai április 3-án ellenvetés nélkül hagyták jóvá azokat a határozati javaslatokat, amik a gödöllői Tormay Károly Egészségügyi Központ állami fenntartásba történő átadásáról szóltak. A városvezetés szeptember 1-jétől tervezi a változást a helyi és környékbeli lakosság járóbeteg-szakellátásában fontos szerepet betöltő intézmény életében. A döntést követően Hankó Balázst, a Fidesz Pest vármegye 6. számú választókerületi elnökét, kulturális és innovációs minisztert kérdeztük.
- AKTUÁLIS
- MINDENNAPI
A Gödöllő COOP Zrt. gödöllői, 90-es számú, 153 négyzetméteres eladóterű Arany János utcai üzletének jelenlegi – 1971-ben épült, majd 1987-ben bővített – épületébe április 19-én, szombaton térhetnek be utoljára a vásárlók. Ezt követően, várhatóan októberben már egy vadonatúj üzlet fogadja mindazokat, akik akár a közvetlen környékbeli utcákból, akár más városrészekről (például: a közelben lévő Csanak, vagy Máriabesnyő) kívánják felfedezni a kereskedelmi egység kínálatát.
Tizenöt éves a gödöllői Boróka EgészségházNapra pontosan 15 éve, 2010. április 12-én avatták fel a Jászóvár utca felől megközelíthető Boróka Egészségházat Gödöllőn. A családi háttérrel megvalósult beruházás Bók Károlyhoz, Kerepes korábbi polgármesteréhez (2001 és 2006 között) és felesége, dr. Orosz Orsolya szakorvos nevéhez köthető. A 180 négyzetméteres alapterületű (jelenleg három szinten működő) egészségház bőrgyógyászati, háziorvosi és hagyományos kínai orvoslás- akupunktúra, homeopátia szakrendelésekkel kezdte meg működését, amelyek az elmúlt másfél évtized alatt 20 szakterületet lefedő szakellátásra bővült. A megnyitásakor a gödöllőiek és a környéken élők számára hiánypótlónak számított magánintézmény elmúlt 15 évéről Bók Károllyal, a Boróka Egészségházat működtető BOMM Egészségügyi és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Településindex 2025: nem többre, mint stagnálásra utal Gödöllő dobogós pozíciója - SPORT
- RIASZTÁS
- KITEKINTŐ
Településindex 2025: nem többre, mint stagnálásra utal Gödöllő dobogós pozíciója
| 2025-04-11 18:39:05 |
Az Egyensúly Intézet minden évben frissítve teszi közzé településindexét, hogy minden döntéshozó és érdeklődő olvasó számára követhetővé válhasson az egyes magyar települések fejlődésének üteme. A településindex lehetővé teszi, hogy az egyes települések fejlődését az adatok alapján lehessen megítélni, emellett segíti a döntéshozókat azoknak a területeknek az azonosításában, amik célzott fejlesztése révén hazánk helyi közösségei még sikeresebbé és erősebbé válhatnak.
Fontos hangsúlyozni, hogy az index nem az élhetőséget, hanem a települések fejlettségét méri. Bár több, az életminőséget befolyásoló tényezőt is figyelembe vesz, elsődlegesen a települések gazdasági, társadalmi és infrastrukturális adottságait veszi számításba. Azaz: nem azt mutatja meg, hogy egy-egy település mennyire vonzó vagy kényelmes lakóhely, hanem azt, hogy fejlettségi szintje hogyan viszonyul a más településekéhez.
A 15.000 fő feletti települések (67 darab), azaz, a városok versenyében – azok után, hogy Gödöllő a 2021-ben megszerzett 2. helyét tavaly a 3. pozícióra cserélte – településünk sem előre, sem hátra nem mozdult, vagyis: maradt a harmadik a 2025-ös, napokban nyilvánosságra hozott adatok alapján (40,97 indexpont, +9,2 index-pontszám változás 2014 óta).
A főváros agglomerációjában található Budaörs 2014 óta az első helyen szerepel (47,7 indexpont, +15,8 index-pontszám változás 2014 óta), a „gödöllői képet” azonban némiképp árnyalja, hogy Tata a korábbi 14. helyét a másodikra cserélte (41 indexpont, +11,4 index-pontszám változás 2014 óta).
A harmadik helyen álló Gödöllő „stagnáló” helyezését – többek között – erős oktatási és kulturális intézményhálózatának, valamint fejlett tömegközlekedésének köszönheti. Ezer lakosra vetítve itt a legmagasabb a felsőoktatási hallgatók száma (132 fő). A múzeumi látogatók száma (606,2 fő/100 lakos) a második, míg a középfokú oktatásban tanulók aránya (57 fő/1000 lakos) a harmadik legmagasabb a 15.000 fő feletti települések körében. A helyi tömegközlekedés utaskilométereinek száma (38.335 ezer km) a második legmagasabb ebben a kategóriában, míg az utasforgalom (4.825 ezer fő) tekintetében a negyedik helyen áll. Mindezek mellett a tízezer főre jutó élelmiszerüzletek száma (50 darab) az ötödik legmagasabb volt a mezőnyön belül.
Az elemzők nem vizsgálták, hogy a 15 ezer fő feletti lakosságszámú települések közül melyik nem rendelkezik városházával.
Ami a Pest vármegye 6-os számú országgyűlési választókerület további településeit illeti, a 15 ezer fő feletti lakosságszámú városok rangsorában Veresegyház a 15. A közepes települések (5001-15.000 fő, 184 darab) között Nagytarcsa a 28., Szada a 33., Mogyoród a 88., Kistarcsa a 98., míg Kerepes a 127. pozíciót tölti be.
Kapcsolódó cikk: Vonzerő-vesztésben van Gödöllő az agglomerációs települések rangsorában
Magyarország
 |
|
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
