Hankó Balázs a Tormay államosításáról: Gémesi György beismerte, hogy rossz gazda

2025-04-04 21:22:18

A gödöllői képviselőtestület tagjai április 3-án ellenvetés nélkül hagyták jóvá azokat a határozati javaslatokat, amik a gödöllői Tormay Károly Egészségügyi Központ állami fenntartásba történő átadásáról szóltak. A városvezetés szeptember 1-jétől tervezi a változást a helyi és környékbeli lakosság járóbeteg-szakellátásában fontos szerepet betöltő intézmény életében. A döntést követően Hankó Balázst, a Fidesz Pest vármegye 6. számú választókerületi elnökét, kulturális és innovációs minisztert kérdeztük.

- Az előterjesztést aláíró Gémesi György polgármester és Bárdy Péter alpolgármester szóbeli indoklásukban főként az önkormányzatok alulfinanszírozottságát jelölték meg a Tormay állami fenntartásba történő átadásával kapcsolatban. Nevezetesen a szolidaritási hozzájárulás és a Versenyképes Járások Program okozta kormányzati elvonásokra „fogták” a kényszerű lépést. Mennyire elfogadhatók ezek az indokok?
- Gödöllőiként, választókerületi elnökként, az egészségügyet értő és szervező szakemberként, valamint miniszterként is örülök annak, hogy jó döntést hozott a képviselőtestület. Annak is örülök, hogy Gémesi Györgynek volt bátorsága beismerni, hogy rossz gazda. Beismerte, hogy képtelen a Tormayt jól működtetni.
Azok az indokok, amikre hivatkozik, álindokok. Az utóbbi évek átlagát tekintve, 10 milliárd forintos bevételű költségvetéssel rendelkező városról beszélünk. Azt mondja a polgármester, hogy az elmúlt 10 évben 300 millió forintot fordított fenntartóként az intézményre. Az idei évre 50 millió forintos támogatást fogadott el a képviselőtestület. Ha ezt egy főre vetítjük, azt jelenti, hogy minden egyes gödöllői lakos egészsége 125 forintot ér neki havonta. Ez önmagáért beszél. Értem én, hogy szolidaritási hozzájárulás, meg Versenyképes Járások Program, azonban ezzel kapcsolatban is érdemes tisztán látni. Az elmúlt öt évben több mint megduplázódott Gödöllő iparűzési adóbevétele, úgy, hogy ezen iparűzési adóbevétel-növekedés mögött nem Gödöllő állt, hanem sok, kormányzati támogatást élvező fejlesztés valósult meg. Ha egyenleget akarunk vonni az adóbevételek és az elvonások között, kiderül, hogy Gödöllő Magyarország egyik leggazdagabb városa, amely idén – ismétlem – 125 forintot fordít egy gödöllői polgár egészségére havi szinten.

- Annak ellenére, hogy a hivatalos megkeresést csak ezt követően kapja meg a belügyminisztérium illetékes államtitkársága, lehetnek-e olyan részletek, ami miatt az átadás folyamata lelassul, netán meghiúsul?
- A polgármesteri dokumentum hiányában nem tudok erre konkrét választ adni. A magam részéről amellett leszek, hogy minél hamarabb át tudja venni az állam a szakrendelő működtetését, mert – mint látjuk – Gödöllő város vezetésénél nem volt jó kézben az intézmény. Először lássuk meg, hogy mi lesz a „Gémesi-csomagban”, és utána tudok konkrétumokat is mondani. Az én érdekem az, hogy minél hamarabb kerüljön az intézmény állami fenntartásba. Biztos vagyok benne, hogy jobb gazda lesz az állam, mint a városvezető volt. Erre garanciát vállalok!

- A döntés, – bár, gödöllői egészségügyi intézményről van szó – a szakorvosi ellátások többségében a választókerülethez tartozó településeken élőket is érinti. Nincs tudomásunk arról, hogy zajlottak volna egyeztetések az érintett városok és nagyközségek vezetésével. Ön szerint szükséges lett volna?
- Az ügy messze túlmutat Gödöllőn, megnéztem: 139 ezer ember szakellátást végzi a Tormay. Aki ismeri a gödöllői városvezetőt, tudja, hogy nem az egyeztetések híve. Választókerületi elnökként, aki nem csak a gödöllőiekért, hanem a választókerület lakosaiért is felelősséget kell, hogy viseljen, a lakosok érdekében fel kell lépjek.
Ezt is szem előtt tartva, egyeztettem a Tormay vezetésével, találkozom a belügyminiszter úrral, akivel tárgyalok a választókerületi lakosság egészségügyi ellátásáról, és a Tormay átvételének kérdését is áttekintem, hogy az állam miként tudja azokat az elmaradásokat pótolni, amire a városvezetés nem volt képes.

- A gödöllői önkormányzat az elmúlt másfél évtizedben felhalmozási kiadásként kevesebb mint 80 millió forint költött az egészségügyi központ épületeire és műszerparkjának korszerűsítésére. Hogyan hozható be az infrastrukturális „lemaradás”?
- Egyrészt a számok önmagukért beszélnek. Másrészt a fenntartónak feladata és felelőssége, főleg egy ilyen jó költségvetési pozícióval rendelkező város esetében, hogy a közösségének a javára fordítson.
Egyértelmű, hogy mi a feladatom. Az a feladatom, hogy a szükséges, az elmúlt években elmaradt fejlesztéseket ütemezetten megvalósítsuk. Mivel korábban a Semmelweis Egyetemnek voltam a stratégiai és fejlesztési rektor-helyettese, feladatom, hogy egyeztetéseket folytassak az egyetem vezetésével, milyen szakmai segítséget tud nyújtani a járóbeteg-szakrendelésben. A rektor úrral napokon belül leülök, hogy áttekintsük a lehetőségeket.

- A döntéssel összefüggő lakossági visszajelzések egyelőre vegyes képet mutatnak. Ha megtörténik a Tormay „államosítása”, az orvos-ellátottság tekintetében, mennyivel lehet/lesz jobb gazda a központosított irányítás, mint a gödöllői önkormányzat volt?
- Azt gondolom, hogy az állami fenntartásba vétel jobb pénzügyi helyzetet teremt, és a Semmelweis Egyetem szakmai támogatásával erőteljes minőségi fejlődés kell, hogy megvalósuljon a szakrendelőben az átvételt követően. Választókerületi elnökként, miniszterként, itt élőként és a hazai egészségügyet jól ismerőként az a feladatom, hogy egy ilyen helyzetben a választókerület lakosainak segítsek, és az intézmény állami fenntartásba vételének folyamatát jó irányba vigyem.