Magánkórház: akár 100 millió forint feletti kártérítési kötelezettséggel szembesülhet a gödöllői önkormányzat

Anyagilag jobban jár a jövőben, aki városi kitüntetést kap Gödöllőn

Mikor kerül a képviselők elé Gémesi György háromhavi szabadságolási terve?

Köztulajdonú Deák téri hajlékában maradhat a bölcsődevezető képviselőnő

Újabb, a Deák Ferenc téren (Lumniczer Sándor és Szent János utcák torkolata) található önkormányzati tulajdonú bérlakások kiutalásáról – ha úgy tetszik: bérleti szerződésének meghosszabbításáról – született döntés a gödöllői képviselőtestület november 21-i tanácskozásán. Hogy, hogy nem, ezúttal is akadt elgondolkodtató, nem jogilag, hanem sokkal inkább erkölcsileg megkérdőjelezhető eset.

Magánkórház: akár 100 millió forint feletti kártérítési kötelezettséggel szembesülhet a gödöllői önkormányzat

2024-11-19 18:32:46

Az utóbbi években hírportálunk (is) többször foglalkozott az egykori tüdőgondozó területére megálmodott magánkórház kérdésével. Az egészségügyi létesítmény történetének érdemi része 2019 júniusára nyúlik vissza, amikor a szóban forgó ingatlanra kiírt pályázaton nyertes BOMM Egészségügyi Kereskedelmi Kft. ügyvezetője szerződést kötött az ingatlantulajdonos gödöllői önkormányzat képviseletében eljáró Gémesi György polgármesterrel. Akkor úgy tervezték, hogy a többszintes, 40 szobás (80 ágy), műtőkkel, teljes diagnosztikai háttérrel, járóbeteg-szakrendelőkkel és kiszolgáló egységekkel megálmodott egészségügyi intézmény 2021 őszére elkészülhet.

A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozó intézkedések fékező hatása a beruházás megvalósítását is alapvetően befolyásolta. A telekingatlan megvásárlója – miközben 2020 július végéig járványkezelési centrum céljára díjmentesen visszajuttatta a teljes épületet az önkormányzatnak – 2020 májusában újratervezésre kényszerült: szerződésmódosítást kezdeményezett, amit a rendkívüli, veszélyhelyzeti jogrendben önálló döntési hatáskörrel felruházott polgármester elfogadott.
A módosítás – egyebek mellett – azt tartalmazta, hogy az egészségügyi beruházás több ütemben is megvalósítható. Az első ütem a jogerős építési engedély kiadásától legfeljebb 60 hónapos (5 év) megvalósítási határidővel számolt.

Legutóbb, tavaly ősszel arról szóltak a hírek, hogy az idei év végén lezárulhat a beruházás első üteme, és a helyi és környékbeli betegek 2025-ös év elejétől – a Boróka Egészségház valamennyi járóbeteg-ellátási részlegének átköltöztetésével – igénybe vehetnék a komplett radiológiai/diagnosztikai szolgáltatást nyújtó, illetőleg fiókgyógyszertárat is működtetni szándékozó intézmény magas színvonalú egészségügyi szolgáltatásait.

Aki a szóban forgó telekingatlan közelében az utóbbi időben megfordult, láthatta, hogy egy kapavágás sem történt a területen. Ha 2019 júniusától számoljuk az időt, a 60 hónap letelt. Más kérdés azonban, hogy a járványügyi nehezítés, valamint az adásvétel körüli jogi- és engedélykiadási nézetkülönbségek figyelembevételével, mi tekinthető teljesítési határidőnek.
A téma a gödöllői képviselőtestület 2024. február 22-i ülésén is terítékre került, miután Bók Károly, a BOMM Kft. ügyvezető igazgatója megkereste a képviselőket, akik közül Török Sándor hozta szóba az ügyet.
Döntés ugyan nem született, de a cégvezető több lehetséges megoldást is felvázolt a kialakult helyzet rendezésére: eredeti projekt megvalósítása, halasztáskérés, a projekt több lépcsőben történő megvalósítása, bírósági per. Bók Károlyt kérdeztük.

- Csaknem kilenc hónap telt el azóta, hogy a magánkórház kérdése felmerült a képviselőtestület ülésén, ezért érdemes lenne megemlíteni a közel fél évtizedes történek legfontosabb momentumait.
- Mindenekelőtt köszönöm az érdeklődést, aminek az adhat aktualitást, hogy néhány napja levelet küldtem a polgármesternek és a képviselőtestület tagjainak. Ami a magánkórház főbb érdemi fejleményeit illeti, a gödöllői önkormányzat 2020 januárjában adta át az ingatlant cégünk részére, mint az értékesítésre kiírt pályázat nyertese részére. Sajnos, a beruházás megvalósításába már a kezdeteknél akadályozó tényezőként beleszólt a pandémia, ennek idején ugyanis térítésmentes használatra visszaadtunk az ingatlant néhány hónapra az önkormányzatnak. Amikor 2020 nyarának végén ismét birtokba tudtuk venni, elindulhatott a beruházás érdemi előkészítő munkája, gondolok itt elsősorban a közüzemi kikötésekre (gáz, víz, villany), az épület bontására és a telek letakarítására.

- Mégsem ment minden simán. Miért?
- Időközben kiderült, hogy az önkormányzat által szerződésben vállalt telekegyesítés nem történt meg. Ennek azért van rendkívül nagy jelentősége, mert a telekegyesítés nélkül az értékesítési pályázatban előírt beépítés nem valósítható meg. A telekegyesítés nélkül még az építési engedély sem adható ki. Ez tehát alapjaiban akadályozza a projekt megvalósítását. A telekegyesítés elintézésének nehézségét az adja, hogy az önkormányzat által eladott egyik ingatlanon egy telefonközpont áll, aminek jelenlegi tulajdonosa a Digi Kft., aki mint a felépítmény tulajdonosa, földhasználati joggal rendelkezik az épület alapjául szolgáló földterületen. Ennek következtében a telekalakításhoz a Digi Kft-nek is hozzá kell járulnia.
Ennek a beszerzését a szerződésünkben az önkormányzat vállalta, de azt nem teljesítette. A Digi Kft-vel továbbá jogvita alakult ki, mert az említett telekletakarítási, feltárási munkák során kiderült, hogy az önkormányzattal kötött szerződéssel, és az ingatlan-nyilvántartással ellentétben, a Digi Kft. nem csak azt a 40 négyzetmétert veszi igénye az ingatlanból, amin a telefonközpontot elhelyezték, hanem mindkét ingatlant érintően mintegy 100 négyzetméter területet azáltal, hogy ott föld alatti kábelei kerültek elhelyezésre. Időközben az egészségi állapotom is megromlott, így adódott a kérdés: hogyan tovább?

- Ma már tudjuk, szerencsére, sikerült kilábalni a betegségből, és folytatódhatott a magánkórház-projekt előkészítésének folyamata. Csakhogy ez egyáltalán nem volt zökkenőmentes, ugye?
- Az egészségi állapotomban az elmúlt évben bekövetkezett jelentős javulás valóban új lendületet adott, és miután az önkormányzat éveken át nem szerezte be a telekalakításhoz szükséges engedélyt, és idén januárban megküldött levelében ezt be is ismerte, úgy döntöttem, hogy azt megpróbáljuk mi magunk beszerezni. Úgy gondoltam, addig is, amíg ez nem sikerül, megpróbáljuk a beruházást szakaszosan megvalósítani, hogy legalább a beruházás első ütemének építésébe kezdjünk bele, és amennyiben a fent említett gondok megoldódnak, úgy a problémás terület hasznosíthatóságával megépülhet a második ütem is. Az új tervek, új támogatási ígéreteket szültek, majd jött a gyors elutasítás a városvezetés részéről. Ennek hatására idén februárban a képviselőtestülethez fordultam, a polgármester azonban – együttműködési hajlandóságot nem mutatva – rövidre zárta a témát.
Az önkormányzat az általa vállalt telekalakítás elintézésének elmulasztásával akadályozta az eredeti projekt megvalósítását, és közben az általunk átmeneti megoldásként javasolt szakaszonkénti megvalósítást – amit a szerződés megengedett – a településképi engedély megtagadásával gátolta.

- Lehet, hogy mások már rég feladták volna, Ön mégsem ezt tette. Mi vezérelte, hogy folytassa?
- Részben az eddig befektetett munka, energia, részben pedig az, hogy a város egészségügyi ellátórendszere színvonalának javulása nem csak üzleti érdek, hanem az itt élő embereké is. Átdolgoztuk a terveket, az első ütem mellett a második ütemet is megterveztettük, amire a szakértő szakma pozitív visszajelzést adott. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az akadályozó tényezők változatlanul fennálltak és most is fennállnak az önkormányzat hibájából, miután a szerződésben vállalt kötelezettségeket nem teljesítették. Mi több, újabb elutasítás érkezett.
Újra átdolgoztuk a terveket, pontosabb és részletesebb lett a kidolgozottsági szint, holott ez a településképi hozzájáruláshoz nem szükséges. Mindennek az „eredménye”: támogatás nincs, hozzájárulás sincs, kifogás, akadékoskodás viszont igen.

- Ilyen előzmények után talán nem véletlen, hogy – amennyiben nem lesz egyetértés – jogi úton kívánja rendezni a szerződéssel kapcsolatosan felmerült aggályokat.
- Fontosnak tartom elmondani, hogy az önkormányzat részéről a projekt szándékos akadályoztatását látom. Szerintem ismétlődik, ami annak idején, a Boróka Egészségház építése kapcsán már megtapasztaltunk, a „betartás”, ami miatt az okozott kár peres úton történő érvényesítését helyeztem kilátásba. Az önkormányzat már csak azzal 100 milliós nagyságrendű kárt okozott, hogy nem teljesítette a telekalakítással kapcsolatos kötelezettségét, és ezzel éveken át akadályozta a projekt megkezdését. Az pedig közismert tény, hogy az építőanyag-árakban és munkadíjakban az elmúlt években óriási áremelkedés következett be, így az önkormányzat mulasztása miatt ugyannak a projektnek a megvalósítása sokkal költségesebb, drágább lett. Jelenleg a most is tartó jogellenes akadályozás miatt, sajnos, úgy tűnik számomra, hogy nem maradt más lehetőségem, csak a peres eljárás.

- Hol tartanak, milyen fázisban vannak az eljárások?
- Jogászaink próbálják megoldani, lehetőség szerint peren kívül, a politika kizárásával a kialakult helyzetet, rábírni az önkormányzat vezetését, hogy tegyen eleget a szerződésben vállalt együttműködési kötelezettségének, különös tekintettel arra, hogy időközben helyette mi magunk megszereztük a telekalakításhoz szükséges hozzájárulást a Digi Kft-től, továbbá, perben állunk a Digi Kft-vel a jogellenes túlhasználat megszüntetése tárgyában, amiről a Digi Kft. azt állítja a perben, hogy azt az önkormányzat tudtával alakították ki annak idején, és az a tény, hogy ezt az önkormányzat elhallgatta a velünk kötött szerződésben, az az ő jogait nem szünteti meg. A bíróság vizsgálni fogja majd ezt a kérdést, és amennyiben a Digi Kft-nek lenne igaza, az egy másik jogellenes magatartásra alapozva, az önkormányzat újabb kártérítési kötelezettségét fogja eredményezni.

Üdvözöljük a Gödöllõi Hírek oldalon!

Magánkórház: akár 100 millió forint feletti kártérítési kötelezettséggel szembesülhet a gödöllői önkormányzat