Vissza normál nézetbe Képek megjelenítése (A nyomtatáshoz válassza ki az Önnek tetsző képet a Galériában!) Nyomtatás

Választási földrajz: csonkítással szembesülhet a gödöllői központú körzet

2024-09-17 18:29:34

Az utóbbi hetekben egyre gyakrabban kerül terítékre az a hír, miszerint: a 2026 tavaszán esedékes országgyűlési képviselőválasztásra az ország több pontján változtatni kell a választókerületek határán. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy a jelenlegitől eltérő lehet a körzeteken belüli település-névsor, mi több, egyes vármegyékben akár új választókerültek is kialakulhatnak, illetve szűnhetnek meg, megtartva az egyéni választókerületek 106-ban meghatározott számát.

Annak idején, amikor 106-ra csökkentették a választókerületek számát, többen fanyalogtak, hogy az új, egyfordulós rendszer, valamint a rendszerváltozáskor létrehozott választókerületek határainak átrajzolása a jelenlegi kormánypártok politikai törekvését segíti. Napjainkban azonban már egészen másról van szó. Nevezetesen arról, hogy az Alaptörvényben foglaltak szerint az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján választják. Hogy ez az elv érvényesüljön, nem jogszabályilag engedhető meg, hogy kirívó „értékességi” különbség legyen egy-egy választópolgár szavazata között.
A vonatkozó, 2011-ben elfogadott törvény alapján, amennyiben az egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma az országos átlagtól 20 százalékban eltér bármelyik irányba, az Országgyűlés módosítja a választókerületek határait.

A 2022-es adatok szerint hazánkban 7.759.337 fő volt a választás jogosultak száma. Ha ezt vesszük alapul, egy választókerületre vetítve az átlag csaknem 73.201 fő. A 20 százalékos eltérés lefelé megközelítőleg 58.561 fő, felfelé pedig nagyságrendileg 87.841 fő.

A felfelé történő jelentős eltérés elsősorban Pest vármegyét érint, főként azért, mert az agglomeráció bizonyos területein folyamatosan növekszik a lakosságszám. Ezt támasztja alá az az adat, miszerint: 2010-ről 2022-re a Pest vármegyei választópolgárok száma közel 90 ezerrel növekedett, miközben Budapesten a választópolgárszám 87 ezer fővel csökkent.
Tovább elemezve a helyzetet megállapítható, hogy Pest vármegyében a 12-ből összesen hét (budakeszi +28,9%, szentendrei +26,1%, dunakeszi +33,4%, gödöllői +24,1%, vecsési +23,8%, szigetszentmiklósi +26% és dabasi +21,8%) országgyűlési egyéni választókerület esetében áll fenn az országos átlag több mint 20%-os meghaladása, ezért legkésőbb 2024 végéig szükségessé válik a választókerületi beosztás módosítása, ami azt is eredményezheti, hogy Pest vármegyében 2026-ban kettővel-hárommal több mandátum szerezhető majd, várhatóan a főváros, illetőleg egy-egy Somogy-, és/vagy Tolna vármegyei választókerület kárára.

A jogszabály előírások betartása tehát a gödöllői központú választókerületet is érinti, ahol a 2022. április 3-i választáson kevéssel több mint 90.850 fő volt a választásra jogosultak száma (az országos átlaghoz képest +24,1%). Az „átszabás” során rendezőelv lehet az agglomerációs jelleg erősítése, ami azt jelenthetné, hogy elsősorban a Galga-menti települések válnának le a gödöllői központú körzetről. Önmagában azonban ez nem lenne elegendő egy önálló választókerülethez, vagyis: jó az esélye annak, hogy a dunakeszi körzetből az akár körzetközponttá előlépő Veresegyház, a gödöllőiből pedig Isaszeg csatlakozik majd a Galga-menti földrajzi egységhez.

Az ötletelés hamarosan véget érhet, hiszen mindössze néhány hónap maradt arra, hogy az országgyűlés megtegye a jogszabályokkal összhangban álló lépéseket.