A gödöllői képviselőtestület tagjai a május 21-én lezajlott tanácskozásukon néhány perc alatt „megvitatták” a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium tagjai egyhangú szavazással elfogadták azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2025. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Április 12-én eldőlt, hogy László Endre Márton, a Tisztelet és Szabadság Párt jelöltje nyerte el a gödöllői központú, Pest vármegye 6. számú választókerület egyéni országgyűlési képviselői mandátumát. Az új parlamentben kétharmados többséget szerzett Tisza Párt helyi jelöltje a kampány során nem élt azokkal a lehetőségekkel, amiket felkínáltunk számára. Ugyanakkor írásban jelezte, hogy „a választások után állok rendelkezésetekre”. Szaván fogtuk a frissen megválasztott honatyát.
Május 21-én a gödöllői képviselőtestület tagjai – a tavalyi városi gazdálkodás zárszámadásának elfogadása előtt – jóváhagyták a gödöllői önkormányzat által korábban életre hívott hat gazdasági társaság 2025-ös gazdálkodási mutatóira vonatkozó beszámolót (mérleget).
A könyvvizsgálók által is ellenjegyzett „papírok” tanúsága szerint a hat gödöllői közcég – eltérő mértékben – nyereséggel zárta a mögöttünk hagyott esztendőt. Lássuk a testületi tagság által minden esetben ellenvetés nélkül elfogadott számadatokban mutatkozó részleteket!
Az idei esztendő több szempontból is a „kerek” évfordulók éve Gödöllőn. Harminc éve nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Gödöllői Királyi Kastély, valamint hatvan éve kapott újra városi rangot a település, miután 1763-ban már mezőváros volt. A kettős évfordulóról az 1995-ben megalakult Gödöllői Királyi Kastély Barátainak Egyesülete is megemlékezik: június 13-án, szombaton Grassalkovich Antal Emléknapot rendeznek a kastély barokk színházában. Szlávik Jánosnéval, az egyesület elnökével idéztük fel a múltat és a közeljövőről is szót ejtettünk.
A MATE2030 stratégia megalkotásával a jövő agrárgenerációjának képzését, az innovációk megteremtését, a tudásintenzív mezőgazdaság erősítését, a nemzeti versenyképesség növelését, a zöld jövő további építését, az agrárközösség összefogását és a vidék-város közötti kohézió elősegítését tűzte zászlójára a gödöllői központú Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE).
Az öt fő terület mentén kijelölt munka a MATE 2021. február 1-jei megalakulásával már megkezdődött, így érezhetők már az első pozitív hatások is. A képzési kínálat megújulása és az oktatási-kutatási infrastruktúra fejlesztése mellett az egyetem a nemzetközi rangsorokon is jelentősen előrelépett: a QS agrártudományi rangsorában például két év alatt 100 helyet javított, a THE rangsorának éhezés elleni küzdelmet meghatározó kategóriájában pedig egyetlen magyarként került a világ 100 legjobbja közé.
A MATE2030 stratégia azt a 27 cselekvési tervet jelöli ki az egyetem számára, amiknek sikeres teljesítésével még tovább fejlődhet, az évtized végére pedig beéri és akár meg is előzheti legjelentősebb nemzetközi versenytársait.
- Céljaink eléréséhez új alapokra helyezzük az egyetem szerepfelfogását: nem követni, hanem alakítani kívánjuk a változás irányát. Célunk, hogy a MATE a régió vezető agráregyetemeként Kelet-Közép-Európa olyan szakmai bástyájává váljon, ami sikeresen csatornázza be a regionális szakértelmet a nemzetközi akadémiai véráramba. Stratégiánkat követve olyan egyedi tudásbázist és társadalmi összefogást hozunk létre, amely új lendületet ad a magyar mezőgazdaságnak a globális versenyben való szintlépéshez – hangsúlyozza dr. Gyuricza Csaba rektor, akinek gondolatai az alábbi kisfilmből is megismerhetők. Forrás: MATE Médiaközpont