Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
A Pest Vármegyei Főügyészség kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi piacon megjelenő magán-egészségügyi szolgáltatók kapcsán a fogyasztói jogok betartására. Az ügyészség ellenőrzései e körben számos esetben jogsértést tártak fel, mondván: a magán-egészségügyi szolgáltató általános szerződési feltételei sok esetben tisztességtelennek tekinthetők – olvasható a vádhatóság szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
Rövidebb vakáció, hosszabb tanév – a szülők és gyerekek ellentmondásos helyzetben találják magukat az idei nyári szünetben. Félő, hogy kevesebb tábor jut majd ugyannyi gyermekre, és mégis gyermekenként összesen akár 20 ezer forintot spórolhatnak a családok! Sőt, a nyári gyermektáborokra a magyarországi pedagógus-béremelés is hatással lesz.
A 2023/2024-es tanév utolsó tanítási napja június 21-e, péntek lesz, így a táborok döntő többsége június 24-én, hétfőn indul meg az idei nyári szünetben. A vakáció tíz hét hosszú lesz, azaz egy héttel kevesebb, mint a 2023-as esztendőben. A hosszabb tanév és az ebből eredő rövidebb nyári szünet számos érdekes és ellentmondásos helyzetet teremt. Sok szülő örömmel fogadja a változást, mivel kevesebb időre kell felügyeletet biztosítaniuk gyermekeiknek a nyári szünet alatt. Az egy héttel rövidebb szünet azonban más problémákat vet fel, különösen azok számára, akik szívesen részt vesznek a különféle nyári táborokban.
Ez a rövidítés komoly kihívásokat jelenthet azon szülők számára, akik az elmúlt években gyermeküket több táborba íratták be a nyári szünet alatt, és így terveztek idén is. A kínálat szűkülése, ami a táborhelyek számának változatlanságából adódik, azt eredményezheti, hogy sok gyerek lemarad azokról a kreatív, fejlesztő és szórakoztató programokról, amelyeket a táborok kínálnak. - Azok a családok, akik korábban kihasználták a hosszabb szünetet és gyermekeik több táborban vettek részt, most kénytelenek lesznek egy szűkebb időszakból választani – állítja Tóth Béla, a Táborfigyelő gyermektábor-összehasonlító portál vezetője, aki a szerkesztőségünk eljuttatott kisfilmjében tovább fontos részletekkel szolgál a gödöllői érdeklődők számára is.