A gödöllői városvezetés tagjai november 20-i ülésükön felülvizsgálták és módosították a helyiadókról szóló önkormányzati rendeletet, ami 2026. január 1-jén lép hatályba. Az adónemek összegének emelését az önkormányzat gazdasági mozgásterének szűkülése, nevezetesen: a jórészt stagnáló bevételek és a növekvő kiadások közötti, főként az inflációnak köszönhető „rés” tágulása teszi indokolttá, valamint az, hogy van olyan adónem, aminek mértékéhez az elmúlt 5 (építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó), illetve 10 évben (kommunális adó) nem nyúlt hozzá a képviselőtestület.
Egy híján 30 esztendeje, hogy Gödöllőre költözött Sándor Csaba, a sokak által „szendvicsemberként” ismert, a város mindennapi életének arculatához annak idején szokatlan újdonsággal hozzájárult fiatal, aki mára elhagyta az ötödik ikszet. Csaba nemrégiben azzal hívott fel, hogy egyre gyakoribban találkozik a fiatalok motiváció és tenni akarás nélküli mentalitásával, és szeretné, ha cseppet sem zökkenőmentes életútjának megismertetésével segíthetne nekik ezen változtatni. Ez volt az apropója és a kiindulópontja beszélgetésünknek, amiből – reményeink szerint – sok jó gondolat továbbvihető és számos következtetés levonható.
A Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó OPUS ENERGETIKA Csoport gödöllői központi gázhálózati elosztóraktárának átadásával új időszámítás kezdődött a kelet-magyarországi régió energiaellátásának logisztikai támogatásában. A 2.700 négyzetméteren, több mint 1,1 milliárd forintból megvalósult beruházás stratégiai jelentőségű mérföldkő a térség energetikai biztonságának fejlődésében. A november 20-án lezajlott átadón dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere, valamint Konczné Kondás Tünde, az OPTESZ OPUS Zrt. vezérigazgatója is hangsúlyozta: az új fejlesztés hozzájárul az ország gazdasági erejének, emellett a térségi közösségek megtartó erejének növeléséhez is.
Fedor Gábor • Bevallom töredelmesen, sokat hezitáltam, hogy a következő gondolatmenetet megosszam vagy sem. Végül azzal győztem meg magam, elég régen vagyok szereplője és a közvetítője a gödöllői közéletnek ahhoz, hogy (összeesküvés) elméleteket gyártsak.
Nyakunkon van az április 3-i parlamenti képviselőválasztás, aminek országos tétjével nem kívánok foglalkozni. A gödöllői központú körzet egyéni mandátumának sorsa azonban cseppet sem mellékes.
Miért gondolom ezt? Elsősorban azért, mert a kialakult szituáció arra enged következtetni, hogy
a gödöllői „balos” szavazókat méltatlan – mondhatni: megalázó – helyzetbe hozták
a hatpárti ellenzéki összefogók által támogatásra felkínált jelölttel. Többszörösen is. Részben azért, mert jelentős többségük két éve még azt sem tudta, hogy létezik. Részben pedig azért, mert a háttérben olyan városvezető intézte a dolgot (ha úgy tetszik, ügyeskedett), aki korábban nem büszkélkedett azzal, hogy az ellenzéket dicsőítő hívek közé tartozna. Olyannyira nem, hogy a „balos” pártok helyi reprezentánsai minden eddigi önkormányzati választáson lokálpatrióta klubos csapatával szemben indultak.
Ilyen az élet! No, pláne, a politika! Mondhatnánk legyintve. Csakhogy itt egészen másról van/lehet szó. Mondjuk ki: Gödöllő első emberének jövőbeni terveiről! Ebben a választási történetben, itt, helyben főként az a fontos, hogy az önkormányzati érdekképviseleti szféra „nagyura” tényező maradhasson. És ennek beteljesítéséhez – miután helyi „bizalmasra” nem bukkant, és lehet, hogy nem is akart – talált kellően lojális, távoli vidékről érkeztetett jelöltet. Olyat, aki, ha befut, hab a tortán. Ha nem, akkor meg majd „ráfogjuk a nyuszira”.
Kedves hely- és környékbeli „balos” szimpatizánsok! Lehet utálni a kormányzópártokat. Lehet hinni az ígéretekben! Lehet felülni a politikai trükköknek. Ehhez mindenkinek joga van. Csak nehogy az legyen a történet vége, hogy a klasszikust idézzem: „Itt mindenki hülye? Itt? Mindenki…” No, pláne, ha még hagyja is magát annak nézni!