Április 12-én eldőlt, hogy 16 év kormányzás után nem a Fidesz-KDNP vezetheti az országot a következő években. A parlamenti képviselőválasztás eredménye nem csak országosan, hanem a gödöllői központú, Pest vármegye 6-os számú választókerületben is kedvezőtlenül alakult a kormánypártok számára. Hankó Balázs választókerületi elnökként, illetve kulturális és innovációs miniszterként vágott neki a kampánynak: Összetartó közösséget építünk! szlogenje azonban csak a 32,76 százalékos támogatással egyenértékű második helyre volt elegendő. Bő két hetet vártunk, hogy értékeljük a helyzetet és beszéljünk a jövőről is.
Fedor Gábor • Bevallom töredelmesen, sokat hezitáltam, hogy a következő gondolatmenetet megosszam vagy sem. Végül azzal győztem meg magam, elég régen vagyok szereplője és a közvetítője a gödöllői közéletnek ahhoz, hogy (összeesküvés) elméleteket gyártsak.
Nyakunkon van az április 3-i parlamenti képviselőválasztás, aminek országos tétjével nem kívánok foglalkozni. A gödöllői központú körzet egyéni mandátumának sorsa azonban cseppet sem mellékes.
Miért gondolom ezt? Elsősorban azért, mert a kialakult szituáció arra enged következtetni, hogy
a gödöllői „balos” szavazókat méltatlan – mondhatni: megalázó – helyzetbe hozták
a hatpárti ellenzéki összefogók által támogatásra felkínált jelölttel. Többszörösen is. Részben azért, mert jelentős többségük két éve még azt sem tudta, hogy létezik. Részben pedig azért, mert a háttérben olyan városvezető intézte a dolgot (ha úgy tetszik, ügyeskedett), aki korábban nem büszkélkedett azzal, hogy az ellenzéket dicsőítő hívek közé tartozna. Olyannyira nem, hogy a „balos” pártok helyi reprezentánsai minden eddigi önkormányzati választáson lokálpatrióta klubos csapatával szemben indultak.
Ilyen az élet! No, pláne, a politika! Mondhatnánk legyintve. Csakhogy itt egészen másról van/lehet szó. Mondjuk ki: Gödöllő első emberének jövőbeni terveiről! Ebben a választási történetben, itt, helyben főként az a fontos, hogy az önkormányzati érdekképviseleti szféra „nagyura” tényező maradhasson. És ennek beteljesítéséhez – miután helyi „bizalmasra” nem bukkant, és lehet, hogy nem is akart – talált kellően lojális, távoli vidékről érkeztetett jelöltet. Olyat, aki, ha befut, hab a tortán. Ha nem, akkor meg majd „ráfogjuk a nyuszira”.
Kedves hely- és környékbeli „balos” szimpatizánsok! Lehet utálni a kormányzópártokat. Lehet hinni az ígéretekben! Lehet felülni a politikai trükköknek. Ehhez mindenkinek joga van. Csak nehogy az legyen a történet vége, hogy a klasszikust idézzem: „Itt mindenki hülye? Itt? Mindenki…” No, pláne, ha még hagyja is magát annak nézni!
2026. május 10., vasárnap, Ármin
