Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
Március 30-án nyitották meg Taskentben az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központot. Az eseményen a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet (MATE) prof. dr. Gyuricza Csaba megbízott rektor és dr. Polgár Zsolt, az intézmény Burgonyakutató Állomásának vezetője képviselte. A gödöllői székhelyű egyetem szakmai támogatásával megvalósuló együttműködés részeként az elkövetkező években közös burgonyanemesítési program indul a magyar és üzbég nemesítési vonalak keresztezésével, valamint a hazánkban alkalmazott hagyományos és molekuláris genetikai módszerek adaptálásával.
A szakmai delegáció vezetőjeként Gyuricza Csaba (képen balra) átadta Shavkat Mirziyoyev elnöknek azt a magyar fajtákat tartalmazó vetőburgonya szállítmányt, amikre a központ további nemesítési munkáit alapozzák. A szakmai munka megkezdéséhez az egyetem burgonyakutató állomása több magyar burgonyafélét biztosított a szakemberek számára: az Arany Chipke, a Balatoni rózsa, a Balatoni sárga, a Botond, a Démon és a White Lady fantázianevű fajtákat. Forrás: MATE Médiaközpont