Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
A Pest Vármegyei Főügyészség kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi piacon megjelenő magán-egészségügyi szolgáltatók kapcsán a fogyasztói jogok betartására. Az ügyészség ellenőrzései e körben számos esetben jogsértést tártak fel, mondván: a magán-egészségügyi szolgáltató általános szerződési feltételei sok esetben tisztességtelennek tekinthetők – olvasható a vádhatóság szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
Létezett egy olyan törvényjavaslat, ami a tizenkettőből tíz Pest megyei országgyűlési választókerület területét javasolta megváltoztatni. A módosítást a Párbeszéd kezdeményezte, alapul véve a Nemzeti Választási Iroda (NVI) korábbi vezetőjének ajánlását.
A körzetek átszabását azzal indokolták, hogy a szóban forgó választókerületekben a voksolásra jogosultak száma jelentősen, akár 20 százalékot meghaladó mértékben eltér a 74.874 főben megállapított országos számtani átlagnál. A javaslat érintette a gödöllői központú Pest megyei 6-os számú választókörzetet is, ahol 2018-ban 85.531 fő volt a szavazóköri névjegyzékben lévő választópolgárok száma.
A módosítást azonban december 15-én nem fogadhatta el a parlament, mivel a zárószavazás előtt ezt a részt kivették a választójogi törvény megváltoztatását célzó indítványból. Ha nem így történt volna, akkor a honatyák arról dönthettek volna, hogy gödöllői körzethez tartozó települések (17) köréből kikerül Isaszeg (9.302 választásra jogosult polgár), és helyette 2022-től ehhez a körzethez tartozik Csömör (7.602 választásra jogosult polgár). Az adatokból kiszámítható, hogy a változtatás nagyságrendileg 1.700 fővel csökkentette volna a gödöllői központú választókerületben voksolásra jogosultak számát. Az alábbi térlépen piros vonallal az új körzethatárokat jelöltük, zölddel pedig a mostanit, ami érvényben maradt.