A gödöllői városvezetés tagjai november 20-i ülésükön felülvizsgálták és módosították a helyiadókról szóló önkormányzati rendeletet, ami 2026. január 1-jén lép hatályba. Az adónemek összegének emelését az önkormányzat gazdasági mozgásterének szűkülése, nevezetesen: a jórészt stagnáló bevételek és a növekvő kiadások közötti, főként az inflációnak köszönhető „rés” tágulása teszi indokolttá, valamint az, hogy van olyan adónem, aminek mértékéhez az elmúlt 5 (építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó), illetve 10 évben (kommunális adó) nem nyúlt hozzá a képviselőtestület.
Egy híján 30 esztendeje, hogy Gödöllőre költözött Sándor Csaba, a sokak által „szendvicsemberként” ismert, a város mindennapi életének arculatához annak idején szokatlan újdonsággal hozzájárult fiatal, aki mára elhagyta az ötödik ikszet. Csaba nemrégiben azzal hívott fel, hogy egyre gyakoribban találkozik a fiatalok motiváció és tenni akarás nélküli mentalitásával, és szeretné, ha cseppet sem zökkenőmentes életútjának megismertetésével segíthetne nekik ezen változtatni. Ez volt az apropója és a kiindulópontja beszélgetésünknek, amiből – reményeink szerint – sok jó gondolat továbbvihető és számos következtetés levonható.
A Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó OPUS ENERGETIKA Csoport gödöllői központi gázhálózati elosztóraktárának átadásával új időszámítás kezdődött a kelet-magyarországi régió energiaellátásának logisztikai támogatásában. A 2.700 négyzetméteren, több mint 1,1 milliárd forintból megvalósult beruházás stratégiai jelentőségű mérföldkő a térség energetikai biztonságának fejlődésében. A november 20-án lezajlott átadón dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere, valamint Konczné Kondás Tünde, az OPTESZ OPUS Zrt. vezérigazgatója is hangsúlyozta: az új fejlesztés hozzájárul az ország gazdasági erejének, emellett a térségi közösségek megtartó erejének növeléséhez is.
A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló, július 14-én kihirdetett törvény módosítja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt. A változás egyik eleme, hogy július 15-étől az önkormányzatok nem adóztathatják a reklámhordozókat. Ezt a lehetőséget 2018. január 1-jétől kapták meg az önkormányzatok, egészen pontosan úgy, hogy – a településkép védelmét is szem előtt tartva – építményadót vethetnek ki a reklámhordozókra.
A bizonyos körökben „újabb, az önkormányzatokat sújtó adóelvonásnak” titulált intézkedés nem érinti Gödöllőt, mivel városunkban ilyen jogcímen nem vetnek ki és – értelemszerűen – nem is szednek be helyi adót. Településünkön rendelet szabályozza a közterület használatot, aminek része a közterülteken (nettó 1.570 forint/négyzetméter/hó) vagy közterületbe benyúló üzlethomlokzaton (nettó 970 forint/négyzetméter/hó) elhelyezett reklámhordozók után fizetendő díj.
Annyi „csavar” ugyan van a gödöllői történetben, hogy 2011 nyarától kezdődően 11 és fél évre az önkormányzat egy váci székhelyű cég használatába adta a gödöllői közterületi reklám- és hirdetőfelületeket (kandeláber oszlopokon elhelyezett reklámtáblák, európai szabvány méretű óriástáblák, illetve hirdetőhengerek, valamint egyéb, közterületi reklámhordozók és hirdető-berendezések). Ennek ellentételezéseként a cég közterület-használati díjat fizet a helyi önkormányzatnak. Az idei évre a szóban forgó vállalkozástól és egyéb közterületi hirdetések után együttesen megközelítőleg nettó 27,5 millió forintos bevételt terveztek be a februárban elfogadott városi költségvetésbe.
Gödöllőn az egyesek helyi öntudatának növelését célzó „cuki” reklámozásért sem kell(ett) adót fizetni