Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében a négy esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
Egy közeli bolt több mint vásárlási hely – a mindennapi élet része, ahol ismerős arcokkal találkozunk, ahol szóba elegyedünk, ahol a bevásárlás nem fáradtság, hanem otthonos rutin. Ha távolabb kell menni, az sokszor időigényes, kényelmetlen és személytelen. Ezért várják már nagyon – elsősorban – a kertvárosban élők, hogy az Arany János utcában november 5-én, szerdán 8 órakor végre újra kinyisson a COOP-üzlet, ami ezután nemcsak egy modern bevásárlási lehetőség, hanem továbbra is a közösség mindennapjainak része lesz.
November 4-én dr. Gyuricza Csaba rektor és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter jelenlétében adták át azt a moduláris biogázüzemet, ami a Biohulladék Hasznosítási Központ részét képezi. Ez a központ a világ egyetemei között egyedülálló módon elkülönítetten gyűjti és kezeli a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői Szent István Campusán keletkező biológiailag bontható hulladékot.
A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló, július 14-én kihirdetett törvény módosítja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt. A változás egyik eleme, hogy július 15-étől az önkormányzatok nem adóztathatják a reklámhordozókat. Ezt a lehetőséget 2018. január 1-jétől kapták meg az önkormányzatok, egészen pontosan úgy, hogy – a településkép védelmét is szem előtt tartva – építményadót vethetnek ki a reklámhordozókra.
A bizonyos körökben „újabb, az önkormányzatokat sújtó adóelvonásnak” titulált intézkedés nem érinti Gödöllőt, mivel városunkban ilyen jogcímen nem vetnek ki és – értelemszerűen – nem is szednek be helyi adót. Településünkön rendelet szabályozza a közterület használatot, aminek része a közterülteken (nettó 1.570 forint/négyzetméter/hó) vagy közterületbe benyúló üzlethomlokzaton (nettó 970 forint/négyzetméter/hó) elhelyezett reklámhordozók után fizetendő díj.
Annyi „csavar” ugyan van a gödöllői történetben, hogy 2011 nyarától kezdődően 11 és fél évre az önkormányzat egy váci székhelyű cég használatába adta a gödöllői közterületi reklám- és hirdetőfelületeket (kandeláber oszlopokon elhelyezett reklámtáblák, európai szabvány méretű óriástáblák, illetve hirdetőhengerek, valamint egyéb, közterületi reklámhordozók és hirdető-berendezések). Ennek ellentételezéseként a cég közterület-használati díjat fizet a helyi önkormányzatnak. Az idei évre a szóban forgó vállalkozástól és egyéb közterületi hirdetések után együttesen megközelítőleg nettó 27,5 millió forintos bevételt terveztek be a februárban elfogadott városi költségvetésbe.
Gödöllőn az egyesek helyi öntudatának növelését célzó „cuki” reklámozásért sem kell(ett) adót fizetni