Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében a négy esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
Egy közeli bolt több mint vásárlási hely – a mindennapi élet része, ahol ismerős arcokkal találkozunk, ahol szóba elegyedünk, ahol a bevásárlás nem fáradtság, hanem otthonos rutin. Ha távolabb kell menni, az sokszor időigényes, kényelmetlen és személytelen. Ezért várják már nagyon – elsősorban – a kertvárosban élők, hogy az Arany János utcában november 5-én, szerdán 8 órakor végre újra kinyisson a COOP-üzlet, ami ezután nemcsak egy modern bevásárlási lehetőség, hanem továbbra is a közösség mindennapjainak része lesz.
November 4-én dr. Gyuricza Csaba rektor és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter jelenlétében adták át azt a moduláris biogázüzemet, ami a Biohulladék Hasznosítási Központ részét képezi. Ez a központ a világ egyetemei között egyedülálló módon elkülönítetten gyűjti és kezeli a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői Szent István Campusán keletkező biológiailag bontható hulladékot.
Mintegy tizenhárom és fél évvel ezelőtt a gödöllői önkormányzat rendeletet alkotott a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről. A jogszabályt – igazodva az időközben bekövetkezett törvényi változáshoz – hatályon kívül helyezik, mivel a népi kezdeményezés intézménye négy éve megszűnt.
A népszavazási eljárásról szóló törvény részletesen rögzíti a helyi népszavazás kezdeményezésére és az eljárásra vonatkozó szabályokat. Miként azt is, hogy a képviselőtestület rendeletalkotási hatáskörébe kizárólagosan a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számának meghatározása tartozik, ami szintén csak a törvényi keretek között történhet. Azaz, a vonatkozó paragrafusban leírtak alapján a választópolgárok száma nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál.
A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 2004-es önkormányzati rendelet Gödöllőn húsz százalékban határozta meg a helyi népszavazás kezdeményezéshez szükséges választópolgárok számát. Az új, mindössze két paragrafusból álló, szeptember 21-én elfogadott rendeletben ez a mérték nem változott, így továbbra is a választásra jogosult gödöllői állampolgárok húsz százalékának – jelen állás szerint több mint 5 ezer fő – egybehangzó akarata kell ahhoz, hogy helyi népszavazást lehessen kezdeményezni a városban.