Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
Mintegy tizenhárom és fél évvel ezelőtt a gödöllői önkormányzat rendeletet alkotott a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről. A jogszabályt – igazodva az időközben bekövetkezett törvényi változáshoz – hatályon kívül helyezik, mivel a népi kezdeményezés intézménye négy éve megszűnt.
A népszavazási eljárásról szóló törvény részletesen rögzíti a helyi népszavazás kezdeményezésére és az eljárásra vonatkozó szabályokat. Miként azt is, hogy a képviselőtestület rendeletalkotási hatáskörébe kizárólagosan a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számának meghatározása tartozik, ami szintén csak a törvényi keretek között történhet. Azaz, a vonatkozó paragrafusban leírtak alapján a választópolgárok száma nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál.
A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 2004-es önkormányzati rendelet Gödöllőn húsz százalékban határozta meg a helyi népszavazás kezdeményezéshez szükséges választópolgárok számát. Az új, mindössze két paragrafusból álló, szeptember 21-én elfogadott rendeletben ez a mérték nem változott, így továbbra is a választásra jogosult gödöllői állampolgárok húsz százalékának – jelen állás szerint több mint 5 ezer fő – egybehangzó akarata kell ahhoz, hogy helyi népszavazást lehessen kezdeményezni a városban.