A gödöllői képviselőtestület tagjai a május 21-én lezajlott tanácskozásukon néhány perc alatt „megvitatták” a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium tagjai egyhangú szavazással elfogadták azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2025. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Április 12-én eldőlt, hogy László Endre Márton, a Tisztelet és Szabadság Párt jelöltje nyerte el a gödöllői központú, Pest vármegye 6. számú választókerület egyéni országgyűlési képviselői mandátumát. Az új parlamentben kétharmados többséget szerzett Tisza Párt helyi jelöltje a kampány során nem élt azokkal a lehetőségekkel, amiket felkínáltunk számára. Ugyanakkor írásban jelezte, hogy „a választások után állok rendelkezésetekre”. Szaván fogtuk a frissen megválasztott honatyát.
Május 21-én a gödöllői képviselőtestület tagjai – a tavalyi városi gazdálkodás zárszámadásának elfogadása előtt – jóváhagyták a gödöllői önkormányzat által korábban életre hívott hat gazdasági társaság 2025-ös gazdálkodási mutatóira vonatkozó beszámolót (mérleget).
A könyvvizsgálók által is ellenjegyzett „papírok” tanúsága szerint a hat gödöllői közcég – eltérő mértékben – nyereséggel zárta a mögöttünk hagyott esztendőt. Lássuk a testületi tagság által minden esetben ellenvetés nélkül elfogadott számadatokban mutatkozó részleteket!
Az idei esztendő több szempontból is a „kerek” évfordulók éve Gödöllőn. Harminc éve nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Gödöllői Királyi Kastély, valamint hatvan éve kapott újra városi rangot a település, miután 1763-ban már mezőváros volt. A kettős évfordulóról az 1995-ben megalakult Gödöllői Királyi Kastély Barátainak Egyesülete is megemlékezik: június 13-án, szombaton Grassalkovich Antal Emléknapot rendeznek a kastély barokk színházában. Szlávik Jánosnéval, az egyesület elnökével idéztük fel a múltat és a közeljövőről is szót ejtettünk.
Mintegy tizenhárom és fél évvel ezelőtt a gödöllői önkormányzat rendeletet alkotott a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről. A jogszabályt – igazodva az időközben bekövetkezett törvényi változáshoz – hatályon kívül helyezik, mivel a népi kezdeményezés intézménye négy éve megszűnt.
A népszavazási eljárásról szóló törvény részletesen rögzíti a helyi népszavazás kezdeményezésére és az eljárásra vonatkozó szabályokat. Miként azt is, hogy a képviselőtestület rendeletalkotási hatáskörébe kizárólagosan a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számának meghatározása tartozik, ami szintén csak a törvényi keretek között történhet. Azaz, a vonatkozó paragrafusban leírtak alapján a választópolgárok száma nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál.
A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 2004-es önkormányzati rendelet Gödöllőn húsz százalékban határozta meg a helyi népszavazás kezdeményezéshez szükséges választópolgárok számát. Az új, mindössze két paragrafusból álló, szeptember 21-én elfogadott rendeletben ez a mérték nem változott, így továbbra is a választásra jogosult gödöllői állampolgárok húsz százalékának – jelen állás szerint több mint 5 ezer fő – egybehangzó akarata kell ahhoz, hogy helyi népszavazást lehessen kezdeményezni a városban.